Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-25 / 70. szám
8 I HÁBORÚ 2022. március 25. | www.ujszo.com Egy hónap után megtorpantak az oroszok A rommá lőtt Mariupol poklában meghalt gyermekét sirató apa. Az oroszok háborús rémtetteinek hosszú listája naponta tovább bővül. (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Brüsszel. Jens Stoltenberg főtitkár szerint teljesen újjáalakítják a NATO védelmi képességét. Egy hónapnyi harc után az orosz hadsereg visszahúzódott Kijevnél, nyugati adatok szerint Moszkva súlyos emberveszteségeket szenvedett, miközben Kijev újabb páncéltörő fegyverekhez jut. Washington háborús bűnökkel vádolja Moszkvát. Tegnap diplomáciai nagyüzem volt Brüsszelben: Joe Biden amerikai elnök részvételével volt NATO-, G7- és EU-csúcs is. A NATO leszögezte: nem küldenek csapatokat vagy repülőgépeket Ukrajnába, és repüléstilalmi zóna sem lesz Ukrajna felett. Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke közölte, a három csúcson látni fogják, ki a barát és ki árulta el őket pénzért. Zelenszkij videókapcsolaton keresztül felszólalt a NATO-találkozón. A NATO új harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába. Kiállt az atomfegyverek esetleges használata mellett Dimitrij Poljanszkij, az oroszok ENSZ-be delegált nagykövethelyettese, aki szerint ilyesmire akkor kerülhet sor, ha a NATO „provokálja” az országukat. Erről azután beszélt, hogy Vlagyimir Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov is közölte, az orosz elnök bevethet atomfegyvereket, ha úgy érzi, hogy az országuk létezését fenyegetik. A kérdésre, hogy Putyin helyesen járt-e el, amikor a világ többi részét nukleáris háborúval fenyegette, a nagykövethelyettes elmondta: „Ha Oroszországot provokálja a NATO, ha Oroszországot megtámadja a NATO, miért ne, atomhatalom vagyunk.” A Fehér Ház ún. Tigris csapata elkezdi kidolgozni a lehetséges forgatókönyveket és támadási stratégiákat arra az esetre, ha a NATO területét nukleáris támadás éri, illetve ha Putyin elnök vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyvereket vet be. Azt is vizsgálják, hogy milyen válaszlépések történjenek, ha Putyin a NATO területére lépne azért, hogy megtámadja az Ukrajnába fegyvereket és segélyeket szállító konvojokat. Durva orosz veszteségek A NATO szerint Oroszország 30- 40 ezer embert vesztett eddig az ukrajnai invázióban. Az orosz-ukrán háborúból érkező jelentésekben gyakran összemosódik a katonai veszteségek száma a halott katonák számával. A NATO friss becslésében ez nincs így. A NATO úgy számol, hogy a háború első hónapjában Oroszország 30-40 ezer ember közötti harctéri veszteséget szenvedett Ukrajnában - ebben benne van a halottak mellett a sebesültek, fogságba esettek és eltűntek száma is. A halottak száma a szervezet szerint 7 és 15 ezer között lehet. A becslés az ukrán kormány közléseit, az Oroszországból érkező jelentéseket és az egyéb forrásokból származó információkat összevetve született. Tartalékosokat és sorkatonákat mozgósíthat Oroszország az eddigi veszteségek pótlására a friss brit hírszerzési jelentés szerint. De katonai magáncégekre, illetve zsoldosokra is számíthatnak az ukrajnai háború során. Védekeznek a támadók Az orosz hadsereg több mint 30 km-re húzódott vissza Kijevtől keletre, és több ukrajnai fronton is megkezdte védelmi állások kialakítását - közölte a Pentagon egyik magas rangú tisztségviselője. „Az ukránoknak sikerült visszaszorítaniuk az oroszokat Kijevtől 55 kilométerre keletre és északkeletre” - mondta a névtelenséget kérő tisztviselő, miközben a Pentagon kedden még úgy becsülte, az orosz erők 15-20 km-re vannak a főváros központjától. „Az vettük észre, hogy (az oroszok) beássák magukat és védekező pozíciókat alakítanak ki” - tette hozzá. Az orosz erők a Pentagon szerint a Kijevtől északkeletre fekvő Csernyihiv központjától 10 km-re is beszorultak. A kelet-ukrajnai Harkivban, ahol továbbra is heves harcok folynak, az oroszok még mindig 15-20 km-re vannak a városközponttól, és az ukránok nagyon kemény ellenállásába ütköznek. Az oroszok azt állítják, elfoglalták Izjumot, a harkivi régióban található 50 ezres várost. Fogynak a főtisztek Alekszej Sarov ezredes, a 810. fekete-tengeri tengerészgyalogos Zsukov-dandár parancsnoka a háború legújabb magas rangú orosz áldozata az orosz médiában megjelent hírek szerint. Az orosz erők már több parancsnokot elvesztettek az invázió kezdete óta, ami szokatlannak mondható, ugyanis az ilyen magas rangú katonák általában nem a frontvonalban tartózkodnak a harcok során. Az állítólag Ukrajnába küldött, összesen húsz magas rangú katonai parancsnokból már hatan meghaltak, ami arra utalhat, hogy az orosz csapatok „képtelenek önállóan döntéseket hozni, hiányzik a helyzetfelismerés, vagy félnek előrenyomulni, ezért rangidős tisztek lépnek elő, hogy a frontvonalról irányítsanak” - elemezte egy brit főtiszt a helyzetet arra a konklúzióra jutva, hogy nem a tervek szerint halad az offenzíva. Nyugati páncéltörők ezrei Svédország újabb 5000 páncéltörő rakétát küld Ukrajnának. A skandináv ország korábban már küldött 5000 páncéltörő fegyvert és egyéb hadi felszereléseket Ukrajnának. Nagy-Britannia hatezer rakétát, köztük páncéltörőket szállít Ukrajnának, és 25 millió font pénzügyi segítséget is nyújt az ukrán fegyveres erőknek. A londoni miniszterelnöki hivatal ismertetése szerint az újabb rakétaszállítmánnyal tízezer fölé emelkedik az ukrán hadseregnek szállított brit rakétafegyverek száma. Nagy-Britannia ugyanis az orosz invázió kezdete óta már több mint 4000 páncéltörő fegyverrel látta el Ukrajnát, köztük Javelin típusú rakétákkal és úgynevezett új generációs könnyű páncéltörő fegyverrendszerekkel (NLAWS). A brit kormány Starstreak típusú hordozható légvédelmi rakétarendszereket is szállít Ukrajnának. Orosz háborús bűnök Az Egyesült Államok az orosz fegyveres erők által Ukrajnában elkövetett állítólagos háborús bűnökkel kapcsolatos kijelentéseivel igyekszik gonosznak beállítani Oroszországot a nemzetközi közvélemény előtt, és szítani akarja az oroszgyűlöletet - jelentette ki Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet. A diplomata szavaival arra reagált, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter előzőleg azt mondta, az USA értékelése szerint háborús bűncselekményeket követtek el orosz katonák Ukrajnában. Hozzátette, az amerikai vezetés következtetései a rendelkezésre álló nyilvános és hírszerzési információk gondos elemzésén alapulnak. Kifejtette, Washington nyomon követi a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos értesüléseket és meg fogja osztani ezeket szövetségeseivel és a nemzetközi szervezetekkel. További szankciók jönnek Újabb, Oroszországot sújtó szankciókat jelentett be Washington. A szankciók mintegy 400 orosz politikust (az orosz alsóház, a duma több mint 300 tagját) és döntően hadiipari nagyvállalkozót sújtanak. Vagyonuk befagyasztása és beutazási tilalom lehet a büntetésük, amiért támogatták Oroszország háborúját Ukrajnában. 65 új szankciót vet ki London az orosz gazdaságra. Többek között az orosz állami vasútvállalatot, a Wagner csoportot, azaz a Kreml támogatását élvező zsoldoshadsereget is szankcionálják, de hat újabb bankot, illetve a világ legnagyobb gyémántvállalatát, az Alrosát is. A fojtogató orosz légkör miatt Izraelbe emigrált két orosz híresség, Álla Pugacsova popénekesnő és férje, Maxim Galkin, Oroszország vezető komikus-tévés személyisége. (MTI, Tx, 444, ú) Orosz csúcsfegyver ukrán kézen Az ukrán haditengerészet arról számolt be, hogy megsemmisült az orosz fekete-tengeri flotta egyik, a bergyanszki kikötőben horgonyzó partra szállító hajója, az Orszk. A város kikötőjéből, ami az ostromolt M'ariupoltól 75 kilométerre található, hajnalban jelentettek robbanást. Az Orszk egy 1968-ban vízre bocsátott, 4700 tonna vízkiszorítású hajó, összesen 11 hadjáratban teljesített szolgálatot az Indiai- és az Atlanti-óceánon, valamint a Földközi-tengeren. Az ukránok Kijevnél megszerezték a Krasukha-4 nevű rendszert, ami az orosz elektronikai hadviselés egyik csúcsragadozója. Képes radarállomások és drónok, sőt, akár radarvezérelt rakéták megzavarására is. A hatótávolsága mintegy 300 km. Az eszközt egy egyszerű konténer rejtette - az ukrán hírszerzés szempontjából állítólag felbecsülhetetlen az értéke, és még a NATO is örülhet. (Tx, ú) Elhunyt Madeleine Albright, az USA első női külügyminisztere 84 éves korában elhunyt Madeleine Albright, az Egyesült Államok első női, prágai születésű külügyminisztere. Washington. „Fájdalommal tudatjuk, hogy Dr. Madeleine K. Albright, az Egyesült Államok 64. külügyminisztere és az első nő, aki ezt a pozíciót betöltötte, csütörtökön elhunyt. Halálának oka daganatos megbetegedés volt” - közölte a családja. Albright Marie Jana Korbelova néven született Prágában 1937-ben, apja csehszlovák diplomata volt, aki a nácik elől menekülve hagyta el az országot, 1939- ben Nagy-Britanniában telepedtek le, a zsidó származású rokonságuk a nácik koncentrációs táboraikban végezték. A család 1948-ban újra menekülni kényszerült, politikai menedékjogot kértek az Egyesült Államokban, mondván, hogy a kommunista Csehszlovákiába nem térhetnek viszsza. Albright 1958-ban lett amerikai Madeleine Albright sokat tett térségünk felzárkózásáért (TASR/AP) állampolgár. Tanulmányait a Columbia Egyetemen végezte, ahol többek között Zbigniew Brzezinski volt az egyik oktatója. Ő volt az, akin keresztül először állást kapott a Fehér Házban, 1978-ban, Jimmy Carter elnöksége idején, ahol a Nemzetbiztonsági Tanácsban dolgozott. Apja, Josef Korbei egyik legjobb tanítványa egy Condoleezza Rice nevű fiatal nő volt, aki később lányát követően töltötte be az amerikai külügyminiszteri posztot. Bili Clinton elnök 1993-ban az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetévé nevezte ki, 1997-től 2001-ig a Clinton vezette kormány külügyminisztereként dolgozott. Külügyminiszterként elért eredményei közé tartozik, hogy a NATO kelet felé, a volt szovjet nemzetek felé terjeszkedett Európában. Sokat tett azért, hogy 1999-ben felvették a NATO soraiba Csehországot, Magyarországot és Lengyelországot. Szlovákia ebből a körből Vladimír Meciar kormányfő miatt maradt ki, akkoriban Szlovákiát Albright fekete lyuknak nevezte. Hivatali ideje alatt 1999. március 24-én kezdte bombázni a NATO Jugoszláviát. A 78 napig tartó támadásban - amellyel kikényszerítették a jugoszláv hadsereg kivonulását Koszovóból, és amelynek következtében egy évvel később megbukott Szlobodan Milosevics elnök - a becslések szerint több ezer civil, katona és rendőr halt meg. Madeleine Albright egy 2013-as interjúban azt mondta: az Egyesült Államok koszovói beavatkozása 1999- ben a nemzetközi joggal ellentétes, de helyes lépés volt. Külügyminiszterként meghatározó alakja volt országa külpolitikájának, meghatározva annak doktrínáját a hidegháború vége és a szeptember 11-i terrortámadás utáni új korszak közötti bő egy évtizedben. Albright úgy tekintett az Egyesült Államokra, mint aminek elengedhetetlen szerepet kell játszania abban, hogy ha lehet, diplomáciai úton, de komoly katonai erővel megtámogatva megvédje a demokratikus értékeket a világban. Hozzájárult ahhoz is, hogy az Egyesült Államok jobb kapcsolatokat létesítsen Vietnámmal, viszont kudarcának tekintette, hogy nem sikerült érdemi javulást elérni a palesztin és izraeli viszony terén. Kormányzati pályafutása után Albright Group néven stratégiai tanácsadó céget alapított, és tagja volt a New York-i értéktőzsde igazgatósági tanácsának is, emellett tanított a rangos Georgetown Egyetemen. Madeleine Albright 2012-ben Barack Obama amerikai elnöktől megkapta a legmagasabb polgári amerikai elismerést, a Szabadság-érmet (Presidential Medal of Freedom). Václav Havel cseh államfőtől is magas kitüntetést kapott, sőt, az 1989-es rendszerváltást követően az oroszul és franciául is beszélő politikus a cseh köztársasági elnök személyes tanácsadója lett. Albright mindvégig megőrizte szoros csehországi kapcsolatait. Pályafutása csúcsán a világ legbefolyásosabb nőjeként tartották számon. (MTI, TASR, ct24)
