Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-25 / 70. szám
2 KÖZÉLET 2022. március 25. | www.ujszo.com A tiltakozás ellenére jön a felsőoktatási reform Lerövidül a levelezés tagozatok tanulmányi programja - visszatér a 3+2 éves modell, ami felváltja a jelenlegi 4+3 éves koncepciót (TASR-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Több mint egyéves huzavona után a parlament márciusi ülésén végül zöldet kapott a felsőoktatási törvény módosítása. Az oktatási minisztérium szerint a reform hozzájárul az egyetemek nyitott ás színvonalas működéséhez, az intézmények képviselői azonban továbbra sem értenek egyet a változással. A felsőoktatási törvény módosítási javaslatának első változatát Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter tavaly február végén mutatta be a Szlovák Rektori Konferenciának. Az oktatási intézmények képviselői már ekkor elutasították a javaslatot, és további egyeztetésekre szólították fel a minisztériumot. A törvényalkotási folyamatot végig feszültség kísérte, a hallgatók november 17-én az utcára vonultak, és az egyetemek szabadságának tiszteletben tartását követelték. A tiltakozás az idei évben is folytatódott, a javaslat ellenzői kedden a parlament épülete előtt demonstráltak, arra kérték a törvényhozókat, ne támogassák a minisztérium kezdeményezését. A képviselők a számos tiltakozóakció ellenére sem vették figyelembe a szakma kifogásait, szerdán a jelen lévő 133 képviselőből 86-an támogatták a javaslatot, ellene pedig mindössze 43-an voksoltak. A jogszabály végső változata viszont az eredeti verzióhoz képest kompromisszumnak tekinthető, a politikusok ugyanis több pontban rábólintottak a módosításra. Mi változik? Az egyetemek képviselői elsősorban azt kifogásolták, az igazgatótanács összetételének és hatáskörének megváltoztatása nagyobb befolyást biztosít a kormánynak a felsőoktatási intézmények működésébe. Megváltozik a rektor kiválasztása, az egyetemek önigazgatási szervének, az ún. szenátusoknak pedig leszűkül a jogköre. A költségvetést a szenátus mellett az igazgatótanácsnak is jóvá kell hagynia, valamint beleszólást kap az egyetem vagyonkezeléssel kapcsolatos kérdéseibe. A szenátus egyharmadát a hallgatók részére tartják fent. Az intézmény vezetőjét ezentúl az igazgatótanács, valamint a szenátus tagjaiból álló közgyűlés választja, a döntésre azonban ajelöltek nyilvános meghallgatása után kerül sor. A minisztérium szerint az egyetemek saját igényeiknek megfelelően szervezhetik meg az egyes karok működését. Ez azonban veszélybe sodorhatja a karok önkormányzati szerveit. A dékánok ezentúl legfeljebb két egymást követő ciklusban tölthetik be a pozíciók azt viszont az egyetem határozza meg, milyen módon választja ki az új vezetőt - szavazással vagy versenypályázat keretén belül. A szervezési kérdéseken kívül további fontos változásokra számíthatnak a hallgatók. Lerövidül a levelezős tagozatok tanulmányi programja - visszatér a 3+2 éves modell, ami felváltja a jelenlegi 4+3 éves koncepciót. A jogszabály április 25-én lép érvénybe. Pénzhiány „Ennek köszönhetően a szlovák hallgatók magasabb színvonalú egyetemeken tanulhatnak, és lényegesen nagyobb motivációjuk lesz arra, hogy Szlovákiában maradjanak. Épp a fiatalok és a jövő nemzedékei lesznek azok, akik hozzájárulnak Szlovákia történelmi változásaihoz” - mondta Eudovít Paulis, az oktatási minisztérium felelős államtitkára a reformra utalva. A Szlovák Rektori Konferencia azonban hangsúlyozta, a reform mit sem ér a szükséges finanszírozás nélkül. Mária Cikesová, a szervezet képviselője kiemelte, a minisztérium további terhet ró az egyetemekre, az új feladatok teljesítéséhez szükséges anyagi támogatást azonban nem biztosítja. Úgy véli, sem az igazgatótanács részvételével választott rektor, sem pedig a versenypályázat keretén belül kinevezett dékán nem tudja megállítani a kar, illetve az egyetem hanyatlását, ha nem lesz pénz az intézmény alapvető működésére. Elárulta, már az év elején megszólították Eduard Heger (OEaNO) kormányfőt, hogy találjon megoldást az egyetemek jelenlegi pénzügyi helyzetére. „Jelenleg az állami egyetemek fennmaradásával foglalkozunk. A szlovák egyetemek költségvetése 2021-ben és 2022-ben csökkent, az energiaárak emelkedése és az infláció növekedése mellett jelenleg 60 millió eurós visszaesésről beszélünk” -jelentette ki, majd hozzátette, ez a trend a felsőoktatási törvény módosítása ellenére 2026-ig folytatódni fog. A pozsonyi Comenius Égyetem (UK) elismerte, az eredeti tervezethez képest sikerült kompromisszumot elérni. Sintalová Simona, a külső kapcsolatokért felelős illető az egész folyamatot szokatlannak nevezte, s leszögezte: „A törvénymódosítás azonban - mint arra már többször is rámutattunk - nem reform, és önmagában nem hoz magasabb minőséget. Ha magasabb szintre akarjuk hozni egyetemi ökoszisztémánkat, akkor számos egyéb kérdést is meg kell oldanunk - folyamatosan figyelmeztetünk a szlovák egyetemek katasztrofális pénzügyi alulértékeltségére” - tette hozzá, majd hozzáfűzte, a jelenlegi törvénymódosítás nem orvosolja a fiatal tehetséges hallgatók külföldre vándorlását. (ba, TASR) a szárazság miatt még drágább lesz az élelmiszer A tartós szárazság a szlovákiai gazdák életét is megkeseríti (TASR-felvétel) A háború és ÖSSZEFOGLALÓ Az élelmiszerárak Szlovákiában már az orosz-ukrán háború kitörése előtt is látványos növekedést produkáltak, a háború miatt bevezetett szankciók és kereskedelmi korlátozások azonban tovább rontanak a helyzeten, a gazdáknak ráadásul a kíméletlen szárazság is egyre több gondot okoz. A szlovákiai élelmiszerek már tavaly is az egyik legnagyobb drágulást produkálták az egész Európai Unióban, idén pedig még nagyobb sebességbe kapcsolt az árvágta. A Statisztikai Hivatal legutóbbi felmérése szerint februárban az étolajért 27, a zöldségekért 20, a kenyérért 11, a tejtermékekért 10 százalékkal fizettünk többet az egy évvel korábbinál. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, hiszen alig akad olyan termék, aminek ne nőtt volna az ára. Ráadásul abban sem reménykedhetünk, hogy a közeljövőben javulna a helyzet, épp ellenkezőleg, az ukrajnai konfliktus okozta ellátási problémákkal párhuzamosan a szlovákiai gazdáknak az egyre kíméletlenebb szárazsággal is meg kell küzdeniük, ami hatással lesz az idei termésre, végső soron pedig a fogyasztói árakra is. Veszélyes szárazság „A szlovákiai gazdák - elsősorban az ország déli és nyugati régióiban - megkezdték a tavaszi munkákat. A Pozsony környéki gazdák a gabonafélék több mint negyedét vetették el ezekben a napokban. A nagyszombati régió termelőinek már sikerült a tavaszi búzát és árpát is elvetniük, e két növény vetése pedig a Nyitrai és a Lévai járásban is a végéhez közeledik. A gazdák azonban Szlovákia-szerte az egyre kíméletlenebb aszályra panaszkodnak” - mondta el lapunknak Jana Holéciová, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szóvivője. Szerinte a Komáromijárásban is nőtt a csapadékhiány, a növények fejlődése ezért lelassult, de például a Nagykürtösi járásban is akut nedvességhiány van. A talaj kritikus nedvességhiányát a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMU) is megerősítette, amely szerint a Kisalföld szlovákiai részén jelentős szárazsággal kell megküzdeniük a gazdáknak, és hasonló problémát jeleznek Közép-Szlovákia déli régióiból is. A tavaszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzése - az ukrajnai konfliktus miatt - ugyanakkor idén a szokásosnál is fontosabb lenne. Az európai mezőgazdasági termelők legerősebb érdekcsoportja, a brüszszeli székhelyű COPA-COGECA már felszólította az uniós gazdákat, hogy 2022-ben az orosz és ukrán termelés akadozásának az ellensúlyozására minden rendelkezésre álló földterületet műveljenek meg. Az SPPK szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy elkerüljük az ellátási láncok megszakadását, ami elkerülhetetlenül élelmiszerhiányhoz vezetne a világ egyes régióiban. Növekvő költségek „A nagybani növénytermesztés elképzelhetetlen műtrágya és növényvédő szerek nélkül, miközben ezek ára is megugrott az elmúlt időszakban, ami szintén növeli a gazdák költségeit” - mondta el Miroslav Stefcek, az SPPK alelnöke. Az ásványi műtrágyák legnagyobb beszállítói között van Oroszország és Fehéroroszország is. Mindkét ország arra figyelmeztetett, hogy ha a nyugati államok továbbra is akadályokat gördítenek ezek kivitele elé, a műtrágyaárak tovább nőnek majd, ami kihat az élelmiszerek fogyasztói árára is. Gondok vannak azonban a takarmányokkal is, ami miatt az állattenyésztők előállítási költségei is nőnek. Eva Forrai, a Szlovákiai Húsfeldolgozók Szövetségének (SZSM) az ügyvezető igazgatója épp a napokban figyelmeztetett arra, hogy a feldolgozóknak a növekvő energiaárakat is be kell építeniük az áraikba, ezért arra számíthatunk, hogy a hús- és hústermékek ára már március második felében 25-30%-kal nőhet, és a drágulás a későbbiekben is folytatódik. Két számjegyű árvágta A fentieket figyelembe véve az sem csoda, hogy míg januárban a gazdasági elemzők többsége az idei évre 5-7 százalék közötti inflációval számolt, ma már csak kevesen kételkednek abban, hogy az idei infláció két számjegyű lesz. „Ha a háború folytatódik, és az ukrán, valamint az orosz gabona- és kukoricakészleteket felváltja az Egyesült Államokból, Kanadából, Brazíliából, Argentínából és Ausztráliából származó drágább behozatal, akkor a hús árának a növelését a kereskedőknek is be kell építeniük a fogyasztói árakba” - vallja Emil Macho, az SPPK elnöke, aki szerint az élelmiszerek drágulását - legalábbis a jelenlegi helyzetben - nehéz lenne megállítani. Brüsszeli mentőöv Az uniós gazdák problémáira időközben az Európai Bizottság is kénytelen volt reagálni. „A globális élelmezésbiztonság érdekében az Európai Bizottság 500 millió eurós támogatási csomagot javasol az ukrajnai háború következményei által leginkább sújtott európai mezőgazdasági termelők támogatására” - adta hírül szerdán a brüsszeli testület. Az uniós bizottság közölte: a rövid és középtávú intézkedéseket tartalmazó javaslatot az emelkedő élelmiszer- és energiaárak miatt terjesztette elő. Az Európai Bizottság szerint az unión belüli élelmiszer-ellátás jelenleg nincs veszélyben, mivel a kontinens számos mezőgazdasági termék esetében nagyrészt önellátó. Mezőgazdasági ágazata azonban egyes termékek - például a takarmányfehérje - esetében nettó importőr. Ez a sebezhetőség az úgynevezett inputanyagok - például a műtrágya és a fosszilis energiahordozók - megugrott költségeivel párosulva termelési kihívásokkal szembesíti a mezőgazdasági termelőket, és az élelmiszerárak emelkedésével fenyeget. Az Európai Bizottság által beharangozott intézkedések közé tartozik, hogy október 16-ától növekednek azok az előlegek, amelyekhez a mezőgazdasági termelők közvetlen kifizetések, valamint a területalapú és az állattartással kapcsolatos vidékfejlesztési intézkedések formájában jutnak hozzá. A bizottság piaci védőháló-intézkedéseket vezet be a sertéshúspiac támogatására, valamint engedélyezi a parlagon fekvő területek megművelését, és azokon élelmiszer- és takarmánycélú növények termesztését. Annak érdekében, hogy az élelmiszer megfizethetőbb legyen, a tagállamok csökkentett áfakulcsokat alkalmazhatnak, ezzel is ösztönözve a gazdasági szereplőket a kiskereskedelmi árak visszafogására. (mi, tasr, mti)
