Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-24 / 69. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. március 24. | www.ujszo.com A Kreml atomfegyver bevetését sem zárta ki Ezekben a kijevi gyerekágyakban is nácik aludtak? Az oroszok ukrajnai nácitlanftása semmilyen érvvel nem támasztható alá. (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Washington. Vlagyimir Putyin elnök szóvivője nem zárta ki, bevetik az atomfegyvert, ha súlyos fenyegetós éri Oroszországot, a Pentagon élesen elítélte a nyilatkozatot. Moszkva az esetleges békefenntartókat is ellenségként kezelné. Az oroszok egy fontos laboratóriumra támadtak Csernobilban. Ma NATO- csúcstalálkozó lesz Joe Biden elnök részvételével. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője interjút adott a CNN-nek, ahol nem zárta ki a nukleáris fegyverek használatát, ha Moszkvában egzisztenciális fenyegetést érzékelnének. Azt elismerte, hogy még nem érték el Ukrajnában a céljaikat, de szerinte a „különleges katonai művelet” szigorúan a tervek szerint halad. Azt állította, senki sem számolt azzal, hogy pár nap alatt elérnék a céljaikat. Majd azt szajkózta, az orosz hadsereg nem támad civil célpontokat. Peszkov állítása szerint Ukrajna elfoglalása nem szerepel a műveletük céljai között. Szerinte Vlagyimir Putyin elnök nem az ukrán emberekre haragszik, hanem azokra, akik csatlakozni akartak aNATO-hoz és „amerikai atomrakétákat akartak telepíteni a területükre”. A Pentagon elítélte Dmitrij Peszkov kijelentését. John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője szerint Moszkva megjegyzései a nukleáris fegyverekről „veszélyesek”, és „egy felelős atomhatalomnak nem így kellene viselkednie”. Leon Panefta volt amerikai védelmi miniszter szintén bírálta Peszkov megjegyzését, amivel szerinte Oroszország „lehetséges ürügyet keres kis hatóerejű nukleáris fegyverek használatára.” Ellenség a békefenntartó Ha a NATO békefenntartó csapatok küld Ukrajnába, az háborús ok a NATO-val. Ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közölte. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök március 18-án azt mondta, hogy Lengyelország a NATO legközelebbi csúcstalálkozóján hivatalosan is javasolni fogja az ukrajnai nemzetközi békefenntartó misszió felállítását. Az ötlet Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettestől származik, aki Kijevben vetette fel, amikor a lengyel, a szlovén és a cseh miniszterelnökkel a fővárosba utazott. Lavrov a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézete diákjai és munkatársai előtt tartott beszédet, és olyanokat mondott még, hogy Ukrajnában virul a neonácizmus, a Nyugat pedig lemondott Oroszországról. Lengyel lapértesülések szerint Andrzej Duda lengyel elnök letenne az ötletről, ha az USA nem támogatná. Olaf Scholz német kancellár nem támogatja sem a légtérzárat, sem a békefenntartókat. A kancellár azt üzente Putyinnak, a nyugati szankciók legkeményebb következményeit a következő hetekben fogja megtapasztalni. Szerinte az orosz elnöknek meg kell hallania, hogy háborúja nemcsak Ukrajnát, hanem Oroszország jövőjét is romba dönti. Sanyargatott városok Megegyezés született a kelet-ukrajnai Luhanszk megyében a civilek kimenekítését célzó tűzszünetről - jelentette be szerdán Telegramon a megyei közigazgatási hivatal vezetője. Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes elmondta, megállapodás született arról, hogy 9 humanitárius folyosón keresztül próbálják kimenekíteni az ostrom alatt lévő települések civil lakosait. Hozzátette, továbbra sem született egyezség a blokád alatt álló Mariupolból kivezető biztonságos folyosó garantálásáról. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök becslései szerint mintegy 100 ezer civil van továbbra is az Azovi-tenger partján fekvő városban. Az észak-ukrajnai Csemyihiv városában az orosz erők lebombáztak egy hidat, amely Vjacseszlav Hausz szerint a civilek kimenekítésére szolgált volna, illetve azon keresztül szállították a humanitárius segélyeket az ostromlott városba. A helyi hatóságok arra figyelmeztettek, hogy Csernyihivben nincs víz, sem áram és humanitárius katasztrófát emlegettek. Humanitárius katasztrófa fenyeget a megszállt Herszonban is. Herszon a legnagyobb ukrán város, amit az orosz hadsereg meg tudott szállni, de az ukrán külügyminisztérium szerint a 300 ezres i népesség ellátásáról már nem gondoskodnak. Hétfőn a tömegbe lőttek, kedden könnygázzal oszlatták fel a herszoniak tüntetését. Értesülések szerint az otthonaikból fogják elhurcolni a tüntetések résztvevőit, akiket aztán Oroszországba deportálnak. ; Tegnap Kijevet is robbanások rázták meg, a fővárostól északnyugatra lévő térségből harcokat jelentettek. Az uk; rán főügyész arról számolt be, hogy az országban dúló háborúban már 121 gyerek halt meg, 167 pedig megsebesült. Oroszország harci ereje először csökkent az ukrajnai invázió előtti szint 90 százaléka alá a támadás február 24-i kezdete óta - írja a Reuters egy vezető amerikai védelmi tiszt- i viselőre hivatkozva. Az USA becslései szerint Oroszország több mint 150 ezer katonát vonultatott fel Ukrajna körül az invázió előtt, elegendő légierővel, tüzérséggel, tankokkal és egyéb támadó eszközökkel, ennek az erőnek alig 90%-a maradt meg. Csernobili fosztogatás Ukrajna szerint 6 millió eurót érő labort tettek tönkre az oroszok a csernobili atomerőműben. Közleményük szerint a 2015-ben az Európai Unió segítségével megépült labort radioakítív hulladék feldolgozására használták, és most radioaktív minták kerültek az ellenség kezébe. Az oroszok a háború kezdetén foglalták el az erőművet. A kifosztásban érintett labor radioaktív hulladékot dolgoz fel, mely nagy aktivitású mintákat és radionuklidokat tartalmazó mintákat is tartalmaz. A laboratóriumban olyan értékes analitikai berendezéseket is megszereztek az oroszok, amelyek Európában máshol nem elérhetők. Az ukrán hatóságok arra figyelmeztettek, a csernobili atomerőmű környékén elhelyezett sugárzásmérők leálltak. Kijev szerint Belaruszban rendszerellenes lázadók elkezdték felszámolni a vasúti közlekedést Ukrajna és Belarusz között. Ha igaz a hír, akkor a belarusz ellenzékiek ezzel az akcióval akarják megakadályozni, hogy Belarusz belépjen az Ukrajna elleni háborúba Oroszország oldalán. Amerikai és NATO- tisztviselők továbbra is valószínűsítik, hogy Fehéroroszország belép a háborúba. A lengyel belbiztonsági hivatal (ABW) kérvényezte a külügyminisztériumtól, hogy utasítson ki az országból 45 olyan orosz személyt, akik diplomata státuszt élveztek eddig. Ezek a személyek mind orosz titkosszolgálatok tisztjei, vagy hozzá köthető munkatársak - olvasható a kormányzati honlapon. Az ABW szerint ez a 45 ember „veszélyt jelent Lengyelország érdekeire és biztonságára”. Varsóban március 17-én letartóztattak egy lengyel állampolgárt azzal a gyanúval, hogy oroszoknak kémkedett. Fekete füst gomolygott a varsói orosz nagykövetség épülete fölött kedd este. Egyesek arra következtetnek, az orosz diplomaták valóban távozni készülnek Lengyelországból, esetleg iratokat égethetnek, ahogy Kijevben tették a háború kezdete előtt. Ma NATO-csúcs Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül ma részt vesz a rendkívüli NATO-csúcstalálkozón. A nyugati szövetségesek, akik jelentős mennyiségű alapvető katonai felszerelést biztosítanak Ukrajnának, mérlegelni fogják, hogy mit tehetnek még a támogatásuk megerősítése érdekében - mondta egy NATO-tisztviselő. Ma Brüsszelben a NATO, valamint a G7-ek és az Európai Unió csúcstalálkozóján a nyugati szövetségesek, „új szankciókat fognak bejelenteni Oroszország ellen”, és megerősítik a már érvényben lévőket - jelentette be Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. A NATO csúcstalálkozóján Joe Biden amerikai elnök is jelen lesz. Bírálják Magyarországot Éles kritikát fogalmazott meg a magyar kormánnyal szemben Irina Verescsuk ukrán kormányfőhelyettes. Azt sérelmezi, hogy Magyarország nem szállít fegyvereket Ukrajnának, és szerinte a magyar kormány retorikája alig különbözik a nyíltan oroszbarát állásponttól. „Ahogy a magyar vezetés az utóbbi időben Ukrajnával bánik, az még a volt Szovjetunió néhány orosz szatellitállamánál is roszszabb. Magyarország nem támogatja a szankciókat. Nem szállítanak fegyvereket. Nem engedik a más országokból érkező fegyverszállítmányok tranzitját. Gyakorlatilag mindenre nemet mondanak. A hivatalos budapesti retorikát nagyon kevés dolog különbözteti meg a nyíltan oroszbarát állásponttól. Hogy miért? Azért, mert kedvezményesen akarnak orosz gázt kapni? Vagy talán azért, mert csendben a Kárpátaljánkról álmodoznak?” - írta Verescsuk, aki szerint Magyarországnak ebben a civilizációs öszszecsapásban most a jó és civilizált oldalra kellene állnia, nem úgy, mint a II. világháborúban. (MTI, Tx, 444, ú) Hol lehet a védelmi miniszter? Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter március U-e óta, vagyis közel két hete nem jelent meg a nyilvánosság előtt. Néhány nappal legutóbbi szereplése előtt elterjedt az ukrán sajtóban, ■ hogy Sojgu puccsot szervez Putyin ellen, de kétséges, hogy ez mennyire hiteles információ. Ukrán színekbe öltözött az orosz védelmi miniszter lánya a gyerekével. Szergej Sojgu lánya, a 31 éves Xenia egy olyan videót tett közzé, amelyben 6 hónapos kislányával, Milánéval együtt Ukrajna zászlajának kék és sárga színeit viselik a ruhájukon. Xenia Sojgu korábban sem volt hajlandó semmilyen orosz propagandaszöveget vagy videót közzétenni, ahogy a Z szimbólumot sem, holott a jellemzően magas beosztású családtagjai megtették ezt. A prominens hölgy azt mondta, teljesen megváltoztatta az életét a háború, de azt nem mondta ki, hogy elítéli az orosz inváziót. (444, ú) EBESZ: A Fideszt segíti a levélszavazat és az állami média Továbbra is szoros a verseny az Egységben Magyarországért és a Fidesz között, a különbség hibahatáron belüli - derül ki a Republikon Intézet friss, országos pártpreferencia-kutatásából. Budapest. A megelőző hónaphoz képest minimális mértékben, 1 százalékponttal nőtt a Fidesz-KDNP támogatottsága a teljes népesség körében, az Egységben Magyarországért támogatottsága változatlan maradt, ahogyan a bizonytalanok aránya is, utóbbi 16%. Eközben a pártválasztók körében 49% a Fidesz, és 46% az Egységben Magyarországért támogatottsága. Tehát itt is 1 százalékponttal nőtt a Fidesz támogatottsága február óta, míg az ellenzéki összefogás támogatottsága nem változott - olvasható ki a Republikon Intézet március derekán felvett adataiból. A felmérésből az is kiderül, a választók többsége szerint Magyarország szövetségese a Nyugat, nem pedig a Kelet, és 63% szerint Magyarországnak akkor is kötelessége segíteni ukrán szomszédjain, ha ez ország számára negatív gazdasági következményekkel járhat. Kampánypénzek, levélszavazatok, elfogult állami média - számos ponton rámutat az április 3-i voksolás és népszavazás egyenlőtlen feltételeire az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) megfigyelő missziója. Az ellenzéki pártok aggodalmukat fejezték ki a kampánycélú plakáthelyek egyenlőtlen eloszlásával kapcsolatban is. A most közzétett 16 oldalas dokumentum szerint a kampányfinanszírozásra vonatkozó jogszabályban nem térnek ki a „pártokon kívüli felek” költéseire (ez lényegében a kormányzati hirdetéseket jelenti), holott azok az eddigi megfigyelések alapján aktív szerepet játszanak a kampányban - á kihelyezett plakátok között sok ilyen van és kifejezetten az ellenzéki szövetséget támadó üzenetet közvetít. A jelentés rámutat, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodó állampolgárok szavazati jogának egyenlőségére vonatkozó korábbi ajánlásokat nem követték érdemi lépések. Itt az a probléma, hogy a külföldön dolgozó magyarok - a külhoniakkal ellentétben - nem szavazhatnak levélben, csak személyesen a külképviseleteken, és nem ritkán több száz kilométert kell utazniuk a voksuk leadásához. Felmerült a kifogások között az is, hogy a közszolgálati médiában „rendszerszintű politikai elfogultság” figyelhető meg, és a közmédia műsoraiban lényegében nem jelennek meg ellenzéki politikusok. A misszió már március 3-án elkezdte öt tv-csatorna és hat internetes hírportál monitorozását. Márki-Zay Pétert, az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét kevésbé korruptnak látják a választópolgárok, mint Orbán Viktort, ez derült ki a Závecz Research reprezentatív közvélemény-kutatásából. Minden más mutatóban a jelenlegi miniszterelnök került ki győztesen. Például jobb vezetőnek látják őt a választók, és szerintük a gazdasághoz is jobban ért, mint a hódmezővásárhelyi polgármester. Konfliktuskeresésben nagyjából hasonló eredményt értek el. A felmérésből az is kiderült, hogy Márki-Zay a 18-39 év közöttiektől, míg Orbán a 40-59 év közöttiektől kapta a legmagasabb pontokat. Az előbbit Európa-pártinak, Orbánt pedig inkább hazafinak tartják a választók. (Tx, Npsz, 24.hu)
