Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-23 / 68. szám
14 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2022. március 23. | www.ujszo.com Mit tehetünk a kriptovaluta-csalások ellen? Ha valami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, az általában átverés ÖSSZEFOLALÓ Szezonja van a különféle bitcoinos és egyéb virtuális valutákkal kapcsolatos átveréseknek, befektetési csalásoknak. Ha már ide tart a korszellem, hogyan védekezhetünk, ismerhetjük fel a gyanús jeleket, miként előzhetjük meg a bajt, mielőtt áldozattá válnánk ás elbuknánk a pénzünket? A velünk élő spamek sajnos nem ritkulnak, hiába ígérte meg annak idején 2004-ben ezek kihalását maga a nagy Bill Gates. Ha időszakokat, kiemelt tematikákat vizsgálunk az időben, láthatjuk, hogyan voltak különféle jellegzetes korszakok, amelyek mindig egy adott dolgot próbáltak meg népszerűsíteni: kezdetben hamisított Rolexet, fizetős pornográf oldalakhoz való ingyenes hozzáférést, warez programokat - írja az ESET antivirus blogja. Később a hamis antivíruskorszak évekig tartotta magát, nagyjából 2008 és 2010 között volt ennek a horizontja, majd később jöttek a hamis szerzői jogi fenyegetések, amelyeknél szintén a pénzünket akarták kicsalni. Pár éve viszont a kriptovalutás csalások szezonja tart, ez tematizálja a postaládánkba beeső kéretlen tartalmak zömét. A tavalyi esztendőben jó pár ilyen eset került a címlapokra. Ha a statisztikákat nézzük, 2020 októbere és 2021 májusa között az amerikaiak becslések szerint körülbelül 80 millió dollár kárt szenvedtek el a kriptovalutás csalás miatt a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (Federal Trade Commission, FTC) szerint. Az Egyesült Királyságban ez a szám még ennél is magasabb: rendőrségi adatok alapján az áldozatok több mint 146 millió fontot veszítettek el a tavalyi, 2021-es év első kilenc hónapjában. A csalások fő oka, hogy sok országban még szabályozatlan ez a ténykedés, sok számítógépes kártevő használja a fertőzött gépeket bitcoinbányászatra, az e-mail-spamek ingyen és hatalmas számú emberhez képesek eljuttatni bármilyen hamis ajánlatot, és persze a közösségi oldalakon is zajlik ez a fajta „hogyan gazdagodjunk meg öt egyszerű lépésben pár nap alatt” típusú megtévesztés. Nézzük akkor, milyen ajánlatokkal bombáznak minket. Vonzó befektetéseket kínálhatnak kéretlen üzenetekben, ahol hamis információkkal akarják rávenni az áldozatot arra, hogy kevéssé ismert, vagy totálisan ismeretlen kriptovaluta cégekben részvényeket vegyenek. A legutóbbi ilyen esetben Squid Games tokenekkel kereskedtek, és rövid idő alatt sikeresen fel is verték az árat, (Shutterstock) majd az egekből lezuhanva hirtelen 99,99%-ot vesztett az értékéből. Ez az úgynevezett Ponzi séma, ahol az új befektetők pénzéből fizetik ki a korábbiakat: törvényszerűen öszszeomlásra van ítélve, ám mégis mindig akadnak olyan balekok, akik naivságból, tájékozatlanságból vagy nyereségvágyból beleesnek a csapdába. Gyakoriak a hírességek nevében elkövetett csalások, ahol Elon Musk vagy Warren Buffett ír nekünk, hogy megduplázhatjuk vagy megtriplázhatjuk a pénzünket. Előbb küldjük el neki, ő meg persze majd háromszor adja vissza, mint Lúdas Matyi. Hát aki ezt elhitte, az utána gazdagabb lett - egy tapasztalattal: ha valaki úgy ígér pénzt, hogy előbb mi fizessünk neki, érdemes tehát gyanakodni. Hasonló elven működik az az átverés, amelynél egy hamis kriptotőzsde hatalmas nyereséggel kecsegtető állítólagos bitcoin befektetési platform ígéretével csalja ki az áldozatok hitelesítő adatait. Aki ezt megadja, szintén csalódik az adott szó szentségében, mert a számláját pillanatok alatt kiürítik. Emellett még számtalan adathalász kísérlet, legitim cégek nevével viszszaélve hamis sajtóközlemények terjesztése, amely azonnali tőzsdemozgásokat okoznak, és hasonló trükkök lapulnak a csalók tarsolyában. Végezetül foglaljuk össze röviden, hogyan védekezzünk. Soha ne adjuk meg személyes adatainkat olyan szervezeteknek, amelyek kéretlen üzenet útján kerestek meg bennünket e-mailben, SMS-ben, vagy a közösségi médiában. Klasszikus az idézet, de változatlanul igaz: ha valami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, az általában átverés. Kezeljünk minden új befektetési rendszert egészséges gyanakvással, ne kapkodjunk, alaposan tájékozódjunk. Kriptovaluta fiókunkhoz kapcsoljuk be a kétfaktoros hitelesítést, így a név-jelszó páros illetéktelen kezekbe kerülése esetén sem férnek hozzá a számlánkhoz. Soha ne utaljunk előre későbbi nyereséget remélve ismeretleneknek, és minden számítógépünkre, mobileszközünkre telepítsünk megbízható vírusvédelmi alkalmazást, továbbá a rendszeres hibajavító frissítéseket is futtassuk le időben. A biztonságtudatos hozzáállás pedig gyakorlatilag nélkülözhetetlen a mai világban. (szí) Több és erősebb hőhullám fenyegeti a Nagy-korallzátonyt Ha változatlan tempóban folytatódik a klímaváltozás, 2034-től kétévente, 2044-től pedig már évente sújthatja tömeges fehéredés a Nagy-korallzátonyt (Shutterstock) Gyakoribb és hevesebb hőhullámok várhatók az ausztráliai vizeken, ami fenyegeti a Nagy-korallzátonyt is - közölte egy ausztrál környezetvédő szervezet abból az alkalomból, hogy az ENSZ egy szakértői csoportja hétfőn megkezdte a világöröksógi listán is szereplő korallzátony állapotának felülvizsgálatát. A Climate Council nevű civil szervezet szerint az elmúlt hat év három tömeges korallfehéredése után újabb nagy fehéredés fenyegeti a Nagy-korallzátonyt, mivel az átlagosnál 2-4 Celsius-fokkal magasabbra emelkedett a tengervíz hőmérséklete Ausztrália északkeleti partvidékén, ahol a zátony húzódik. A korallfehéredés az a jelenség, amikor a tengervíz túlzott felmelegedése miatt a koraitokban élő, színüket adó és a tápanyagaik előállításában kulcsszerepet játszó algák kilökődnek és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. Ha a kifehéredés hosszú ideig fennáll, a koraitok éhen halhatnak, ha viszont néhány héten belül visszaépülnek a szöveteikbe az algák, akkor általában felépülnek. A Queensland állam partvidéke mentén elterülő egyedülálló természeti képződmény legnagyobb részét .jelentős hőstressz sújtotta” ezen a nyáron, amely a déli féltekén decembertől februárig tart - közölte a korallzátonyt nemzeti parkként működtető ausztrál hatóság (GBRMPA). A helyzet komor, kezd olyan súlyossá válni, hogy lassan már szimulálni sem tudjuk laboratóriumban azokat a körülményeket, amelyeknek a korallzátony ki van téve - közölte Jodie Rummer, a queenslandi James Cook Egyetem tengerbiológusa. Ha változatlan tempóban folytatódik a klímaváltozás, 2034-től kétévente, 2044-től pedig már évente sújthatja tömeges fehéredés a Nagy-korallzátonyt - figyelmeztet jelentésében a Climate Council. A trópusi korallzátonyok már 1,1 Celsius-fokos globális felmelegedés mellett is „óriási károsodást” szenvednek el, 1,5 fokot is meghaladó felmelegedést pedig talán már nem is lesznek képesek túlélni - közölte Simon Bradshaw, a jelentés egyik szerzője. A jelentés szerint a világtengerek szempontjából 2021 volt a legmelegebb esztendő a feljegyzések kezdete óta, az akkori körülményeket pedig a 2300 kilométer hosszú Nagy-korallzátony nem lenne képes tartósan túlélni. Az ENSZ Nevelési, Tudományos és Oktatási Szervezetének (UNESCO) szakértői csoportja tíz napon át vitatja meg az ausztrál kormány 2050- ig szóló korallmentő tervét tudósokkal, illetékesekkel, politikusokkal, a helyi közösségek képviselőivel és őslakos vezetőkkel. Az UNESCO világörökségi bizottsága a küldöttség május elejére várt jelentése alapján tesz majd ajánlást arra - várhatóan június végén -, hogy veszélyeztetett világörökségi helyszínnek nyilvánítsák-e a Nagy-korallzátonyt. Az ausztrál kormánynak erőteljes lobbizással 2015-ben és 2021-ben is sikerült elérnie, hogy az UNESCO ne nyilvánítsa veszélyeztetettnek a korallzátonyt, annak ellenére, hogy Canberra nem volt hajlandó az eddiginél nagyobb csökkentést vállalni a globális felmelegedés fő okozójának tartott karbonkibocsátásban. A Climate Council azt szeretné, ha Ausztrália a tervezettnél háromszor nagyobb mértékben, 75 százalékkal csökkentené a szén-dioxid-kibocsátást 2030-ig a 2005 előtti szinthez képest, 2035-ig pedig zéróra szorítaná le a nettó kibocsátást. (MTI)
