Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-03 / 51. szám
www.ujszo.coml 2022. március 3. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Putyin, a filmsztár Hogyan reagál egy győzelmekhez szokott ember, ha sarokba szorítják? B izonyos Oliver Stone készített egy négyórás dokumentumfilmet bizonyos Vlagyimir Putyinnal 2015 júliusa és 2017 februárja között. Tíz alkalommal találkoztak, amerikai „újságírónak” korábban nem volt esélye ilyesmire. Ezért is kár, hogy az Oscar-díjas rendező és lelkes összeesküvéselmélet-terjesztő nem igazi újságíró. Alig pár provokativ kérdést tett fel, ugrált a témák között, nem reagált kínos mondatokra, sőt gyakran áhítattal itta Putyin szavait, mint valami hipnotizált rajongó. Az alany hamar felmérte és ki is használta a helyzetet, hogy egy élő mikrofonállvány segítségével szólhat az amerikai néphez - mert A Putyin-interjúk című dokufilm az átlag amerikai nézőnek készült, ez érezhető rajta. De ne a zavaró nüanszokon rugózzunk most. A film fent van a YouTube-on, magyar felirat is beállítható. Mivel feltételezem, hogy nem szívesen töltenének most négy órát Putyinnal, megnéztem önök helyett. Főleg az árulkodó jelekre figyeltem, arra, sejthető volt-e már akkor, ami most történik. Persze az utóbbi napok tükrében sok mondat ruházható fel többlettartalommal, de igyekeztem nem beleesni ilyen csapdákba. A film Putyin teljes életútját felöleli, a gyermekkorától, Sztálin-rajongó szüleitől kezdve az elnöki évekig, a 2008-as grúz háborútól a Snowden-ügyön keresztül az amerikai elnökválasztás meghekkelésének vádjáig. Szóba kerül a kelet-ukrajnai konfliktus és a Krím annektálása is. Stone-nak a szeme sem rebben, amikor riportalanya azt állítja, hogy Oroszországnak gyakorlatilag semmi köze nem volt a Krím bekebelezéséhez, mert azt az ottani emberek akaratából csatolták el Ukrajnától, egy szabad népszavazáson. És voltak ugyan orosz csapatok a területen, de azok nem csináltak semmit. Ugyanilyen szabadon szárnyalhat Putyin narratívája Kelet-Ukrajnával kapcsolatban is. És elmondja, hogy tragédiának tartja a Szovjetunió szétesését, és dühös, amiért a Nyugat magához édesgette Ukrajnát. A NATO pedig az amerikai külpolitika eszköze. „Ha egy ország NATO-taggá válik; nehéz ellenállnia az Egyesült Államok nyomásának, és hirtelen bármilyen fegyverrendszer elhelyezhető ilyen országban. Egy ballisztikus rakétarendszer, új katonai bázisok és szükség esetén új támadó rendszerek” - magyarázta Putyin, hozzátéve, hogy Oroszország sajnos ellenintézkedésekre kényszerül a határaira telepített NATO-egységek miatt. „Rakétarendszereinkkel olyan létesítményeket kell célba vennünk, amelyek fenyegetnek minket. A helyzet egyre feszültebbé válik” - mondja. Szinte dicsekszik azzal, mennyire rajta tartja a kezét Oroszország katonai stratégiáján és taktikáján. Előveszi az okostelefonját és mutat a riporternek egy videót, amelyen az oroszok Iszlám Állam elleni bevetését látni. Igazi újságírók később kinyomozták, hogy a felvétel egész máshol és máskor készült, azaz Putyin a kamerák előtt verte át kérdezőjét, és persze a kedves nézőket. Stone felteszi a kérdést, hogy egy „forró háború” esetén az Egyesült Államok lenne-e a domináns. „Nem hiszem, hogy bárki túlélne egy ilyen konfliktust”- válaszolja az orosz elnök. Azt is elmondja, hogy fiatalabb korában az volt a legnagyobb félelme, hogy hová rejtse el a családját egy atomháború kitörésekor. Putyin már huszonegy éve hatalmon van. A hatalom pedig mámorító érzés, amelynek hatására sokan kivetkőztek már önmagukból. Vajon hogyan reagál végső kétségbeesésében egy abszolút hatalommal bíró, győzelmekhez szokott ember, ha sarokba szorítják? Ezt csak egy pszichológus mondhatná meg, a felvételeket nézve, vagy ő sem. Mert Putyin az álcázás mestere. Olyan, mint egy pókerjátékos, akinek jó lapja van. „Önből akár filmsztár is lehetne!” - hízeleg Stone. Egy félmosoly a jutalma. Shakespeare óta tudjuk: minden férfi és nő színész ebben a világban. Stone-nak köszönhetően azt is tudjuk, hogy a leghajmeresztőbb forgatókönyveket az élet Írja. Ha ez egy film lenne, én továbbtekerném ahhoz a jelenethez, amikor a diktátor egy bunkerben végez magával.... Szabotáló orosz katonák A Pentagon azt terjeszti, hogy több orosz katona is megadta magát vagy a saját járműveiket teszik használhatatlanná, hogy elkerüljék a harcokat. A rossz közérzet, az üzemanyag- és élelmiszerhiány miatt Ukrajnában több orosz katona megadta magát, vagy a saját járműveit szabotálta, hogy elkerülje a harcokat - írja a New York Times a Pentagon egyik magas rangú tisztviselőjére hivatkozva. A tisztviselő szerint teljes orosz egységek tették le harc nélkül a fegyvert, miután meglepően masszív ukrán elenállással találkoztak. Az orosz katonák jelentős része fiatal sorkatona, akiket rosszul képeztek ki és rosszul vannak felkészítve egy ekkora támadásra. Egyes esetekben az orosz csapatok szándékosan kilyukasztották a járműveik benzintartályát, hogy elkerüljék a harcot - mondta a tisztviselő. A jól informált forrás azt nem volt hajlandó elárulni, hogy a Pentagon hogyan készítette el ezeket az értékeléseket (de vélhetően elfogott orosz katonák nyilatkozatai és a lehallgatott kommunikáció alapján), vagy hogy ezek a kudarcok menynyire elterjedtek a szerteágazó háborúban. De amerikai tisztviselők szerint ezek a tényezők segíthetnek megmagyarázni, miért halad olyan lassan Kijev felé a hatalmas, két napja araszoló 60 kilométeres orosz hadoszlop. A Pentagon illetékese szerint ezzel együtt is természetesen nagy hadereje van Oroszországnak, az ukrajnai határokhoz rendelt több mint 150 ezer orosz katona 80 százaléka csatlakozott a harchoz. (444) Meddig bírja Putyin? DUDÁS TAMÁS A mikor január végén a háború áráról írtam, sokan bíztunk abban, hogy Oroszország nem indít támadást Ukrajna ellen. A múlt hét óta azonban orosz lánctalpak tapossák az ukrán földet, és ezzel világunk merőben megváltozott. Vlagyimir Putyin elhatározta, hogy egy gyors hadművelettel térdre kényszeríti Ukrajnát, miközben a megosztott Nyugat nem tud hatásos ellenlépésekben megegyezni. De egyformán alábecsülte az ukránok eltökéltségét és a Nyugat akcióképességét is. Néhány nap alatt az USA az EU-val és további szövetségeseivel olyan léptékű gazdasági szankciókat jelentett be Oroszországgal szemben, melyek még az iráni gazdaságot megbénító szankciókat is felülmúlják. Először történik meg, hogy a világ 20 legnagyobb gazdaságát tömörítő G20 csoport valamelyik tagja ellen irányulnának a gazdasági szankciók. Az eddigi büntetőintézkedések listáját nézve el kell ismerni, hogy nagy horderejű dolgok kerültek szinte rögtön az asztalra. Ez leginkább az EU részéről meglepetés, az uniós tagországok ugyanis nem az akcióképességükről híresek. Az orosz támadás azonban akkora felháborodást keltett Európában, hogy még az eddig Oroszországgal legjobban szimpatizáló uniós tagállamok is gyorsan a kemény szankciók mellé álltak. A fő cél, hogy pénzügyileg a lehető legjobban ellehetetlenítsék Oroszországot. Ezért kerül sor a fontos orosz bankok kitiltására a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből, és az orosz jegybank elleni korlátozásokra is. Oroszország pénzügyi tartalékait nem lehet teljesen neutralizálni, de az amerikai és az európai pénzügypiacokról ki lehet tiltani az orosz szereplőket. Az állami szankciókon is túlmutat viszont az, hogy a világ legfontosabb vállalatai beszüntetik oroszországi tevékenységüket, még akkor is, ha ez komoly gazdasági veszteségeket jelent számukra. A világ vezető olajvállalatainak többsége már bejelentette oroszországi befektetéseinek felszámolását, a Visa és a Mastercard pedig kitiltptta az orosz bankokat a fizetési rendszereiből. A sokat vitatott Északi Áramlat 2 immár halottnak tűnik, a gázvezetéket működtető vállalat már csődeljárást kért maga ellen. Most az egész üzleti világban Oroszország gazdasági páriának számít. Sokakban megfogalmazódik a kérdés, hogy meddig bírja Oroszország ezt a gazdasági nyomást. Gyors gazdasági összeomlásra nem lehet számítani, de a szankciók hatását már most érezni lehet, és a gondok csak növekedni fognak. A rubel árfolyama hétfőn összeomlott, ami tovább növeli a már így is magas inflációt. Az orosz jegybank próbálja ugyan stabilizálni a helyzetet, de az orosz lakosság nem bízik a bankokban, ez a pénzautomaták előtt kígyózó sorok alapján nyilvánvaló. Különösen nagy gondban van a Sberbank, Oroszország legnagyobb pénzintézete, és már fel is számolta európai érdekeltségeit. Az orosz tőzsde hétfőn és kedden inkább zárva maradt az orosz részvények nyitás után várható mélyrepülése miatt. Oroszország erőt merített abból, hogy a Krím annektálása utáni gazdasági szankciókat a gazdasága nagyobb gondok nélkül átvészelte. Ma a helyzet merőben más, a világ legnagyobb gazdaságai egyaránt támogatják a szankciókat, és Oroszország csak Kína támogatásában bízhat. Az orosz olaj és földgáz viszont továbbra is áramlik Európába, ami fontos bevételhez juttatja az orosz kormányt. Ha az EU igazán sarokba akarja szorítani Putyint, akkor a megoldás az orosz energiahordozók vásárlásának beszüntetése, ez azonban az európai gazdaság számára is komoly következményekkel járna. Az orosz földgázt jelenleg nem lehet kielégítő mértékben helyettesíteni. De hamarosan eljön a pillanat, amikor az EU tagországainak el kell dönteniük, mit hajlandók feláldozni azért, hogy Ukrajna ne váljon Oroszország martalékává. FIGYELŐ Disznózsírral várják a csecseneket Egy magas rangú ukrán tisztviselő szerint végeztek a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meggyilkolására küldött, a Ramzan Kadirov csecsen vezetőhöz hű erőkkel Kijev külterületén. Állításuk szerint erre annak köszönhetően kerülhetett sor, hogy a KGB-utód Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) orosz titkosszolgálat háborút ellenző ügynökeinek összeesküvése meghiúsította a csecsen harcosok tervét - számolt be a Times of Israel. Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vezetőjének bejelentésére azután került sor, hogy az ukrán hadsereg állítólag megsemmisített egy, a Kadirov hadúr által irányított csecsen harckocsioszlopot Hosztomel közelében, egy kulcsfontosságú csatatéren Kijev mellett. És ha már csecsének: az ukránok sajátságos „lélektani” fegyvert is bevetnek. Az Ukrán Nemzeti Gárda által megosztott videón az látható, amint az Azovban állomásozó katonák disznózsírba mártják a muszlim csecsen harcosok ellen használni kívánt töltényeket. A videón, amelyet az A1 Jazeera pánarab tévéállomás nem tudott független forrásokból ellenőrizni, egy férfi - aki állítólag az Azov tagja - látható, amint golyókat mártogat disznózsírba, miközben a csecsen harcosokhoz szól. Azt mondja: „Kedves muszlim testvéreim! A mi országunkban nem fogtok a mennybejutni. Nem engednek be benneteket a mennyországba. Menjetek haza, kérlek. Itt bajba kerültök. Köszönöm a figyelmeteket, viszlát.” A Mariupolt védő ún. Azov-zászlóalj egy szélsőjobboldali, nacionalista önkéntes katonai egység. (Portf., ú) Ezúttal Putyin volt a rendező, és Stone-ra osztotta a hasznos idióta szerepét
