Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-23 / 68. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.coml 2022. március 23. 7 Aranyeső a hekkerekre A menekültek menekülnek, a migránsok migrálnak, de mi a különbség? r ppen hullott az aranyeső, ■j» amikor Bandika és Ervin megtudta, hogy a Fitch * szerint jelentősen romlottak a világgazdaság növekedési feltételei. A Népszigeten sétáltak, kabátjuk a napsütés miatt a vállukra vetve. Messze előttük egy büfének látszó épület, a felirat a távolság miatt olvashatatlan. Bandika Vadmacskának tippelte, Ervin Vasmacskának. Amikor odaértek, már nem is ez érdekelte őket, hanem a kínálatban szereplő sült hekk, amihez kovi ubit is lehetett kérni. Kovi ubi márciusban? Ki hallott már ilyet, tekintett a Hármashatár-hegy felé Bandika. Ervin legyintett: ne törődjön vele. Ekkor mondta be a rádió, hogy további menekültek érkeznek Ukrajnából. Meg azt sem értem, sóhajtott Bandika, hogy hirtelen hová tűntek a migránsok. Meg hogy azok a menekültek, akik az elején szintén menekültek voltak, hiszen menekültek ők is, hirtelen mitől váltak migránssá. De ha fordítva teszem fel a kérdést, akkor aki az ukrajnai háború elől menekül, az miért menekült, miért nem migráns? Értem én, hogy a menekültek menekülnek, a migránsok meg migrálnak, de mi a különbség? Ha a szíriai vagy afganisztáni lövedékek elől menekülök, akkor migrálok, de ha csak az ukrajnai helyzet elől, akkor még nem? Vagy már nem? Ervin megköszönte a papírtálcán kikézbesített halat, kettétörte és figyelte, ahogy gőzölög. Közben a szalvétákat rendezgette, Bandika felvetése pedig hidegen hagyta. Tudja, kedves kuzin, én azt mondom, ha engem kérdez... hogy ezek csak szavak. Nem értünk mi ehhez. Majd eldöntik, akik ezzel foglalkoznak. Én se beszélek bele sem a villanyszerelő dolgába, hogy milyen színű drótokat köt össze, zöldet vagy feketét, sem az autószerelő dolgába, hogy milyen színű szilikonnal javítja a hengerfejpakolást. De ha valami vicceset akar hallani, olyan is eszembe jutott, figyeljen, hogy azt mondja... mi is hekket eszünk, mégsem leszünk tőle hekkerek. Tetszik érteni? Bandika intett, hogy nem érti, de már ő is inkább a halra figyelt. Közben mégis eszébe jutott valami. Érdekes, hogy az imént két szakmát tetszett említeni, és mindkét esetben a színeket tetszett felhozni példának. Már csak azért is, mert éppen a héten olvastam egy cikket arról, hogy a világban minden a színekről szól. Hogy ha megváltoztatnánk a minket körülvevő tárgyak, dolgok, egyebek színét, akkor annak mekkora felfordulás lenne az eredménye. Persze aztán megszoknánk az új színösszeállítást, és menne tovább az élet. Ervin bólintott. Ez igaz. Sajnos vagy nem sajnos, de mindent meg lehet szokni. Még a kovi ubis hekket is. A szerző a Vasárnap munkatársa Visszanéznek a szovjet fegyverek Amerika a hidegháborús kémtevókenysóg, valamint a Szovjetunió szétesése utáni felfordulásban beszerzett szovjet fegyvereket küldi Ukrajnába. Az Egyesült Államok évtizedekkel korábban, titokban megszerzett szovjet légvédelmi felszerelést is küld Ukrajnába, hogy segítsen védekezni az orosz légi- és rakétatámadások ellen - írta a The Wall Street Journal (WSJ) nevük elhallgatását kérő amerikai kormányzati illetékesekre hivatkozva. A fegyverek között van az a közepes hatótávolságú, lokátoros SA- 8-as légvédelmi rendszer is, amelyet az 1970-es években a Szovjetunióban fejlesztettek ki, és Moszkva később a világ minden tájára exportálta. Az Egyesült Államok korábban azért szerezte be ezeket a fegyvereket, hogy a hírszerzés tanulmányozhassa az orosz hadsereg technológiáit. A The Wall Street Journal szerint 1994-ben az Alabama államban található Huntsville repülőterére hatalmas, szovjet gyártmányú szállítógép érkezett, amely egy S-300-as szovjet légvédelmi rendszert szállított. Áz USA egy 100 millió dolláros titkos projekt részeként szerezte be azt Fehéroroszországból. A WSJ szerint Ukrajna már rendelkezik néhány orosz légvédelmi rendszerrel, például az S-300-assal is, de több hasonló fegyverre lenne szüksége az orosz támadások ellen. Ezért zajlottak például a napokban tárgyalások Szlovákiával is, hogy adja át S-300-as rendszerét. A lap szerint az Egyesült Államok abban reménykedik, hogy a légvédelmi rendszerek bővítése hozzásegítheti Ukrajnát, hogy maga hozza létre a repüléstilalmi zónát az ország felett. Az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei korábban viszszautasították Ukrajna kérését, hogy a szövetség hozza létre a repüléstilalmi zónát, ugyanis ez közvetlen konfrontációhoz vezethet a NATO az orosz erők között. „Továbbra is minden nap azon dolgozunk szövetségeseinkkel és kulcsfontosságú partnereinkkel, hogy újabb segítséget nyújtsunk Ukrajnának, beleértve a szovjet vagy orosz eredetű légvédelmi rendszereket és az ezek működtetéséhez szükséges lőszert” - fogalmazott a lapnak egy amerikai tisztviselő. (MTI, úsz) Globális DUDÁSTAMÁS A mikor az orosz-ukrán háború gazdasági hatásait elemezzük, érthető, hogy a legnagyobb figyelmet az energiahordozók kapják. Am sajnos muszáj a mezőgazdaságra is figyelni, hiszen pontosan két olyan ország háborúja folyik, melyek több mezőgazdasági termény esetében a világ legnagyobb exportőrei közé tartoznak. Ukrajnát szokás Európa éléskamrájaként is emlegetni, és az ukrán gabona és napraforgóolaj kulcsfontosságú szerepet játszik a világpiacon is. Számolni kell az exportkieséssel, és ez komoly fejtörést okoz a vásárlóknak, emellett a gabona világpiaci árának gyors növekedése azokat is érinti, akik nem Ukrajnából vagy Oroszországból szerzik be azt. A helyzet a búzapiacon a legfeszültebb, hiszen Oroszország és Ukrajna a világ búzaexportjának mintegy 29 százalékát adja. Az elsődleges kockázat jelenleg az ukrán export leállása, mert Ukrajna a háború miatt elveszítette azoknak a fekete-tengeri kikötőknek az ellenőrzését, melyeken keresztül a mezőgazdasági export döntő része zajlott. A kijevi kormány a vasúti szállítókapacitás növelésével próbálja pótolni a kieső tengeri szállítást, de kérdéses, hogy ez a terv mennyire lesz sikeres. Középtávon a nagy kérdés, hogy a háború mekkora kiesést eredményez magában az ukrán mezőgazdaságban. A pesszimista jóslatok szerint akár az is megtörténhet, hogy az ukrán gabona több évre eltűnik a világpiacról. Mindamellett az orosz búzaexportot sem lehet teljesen biztosra venni, hiszen a gazdasági szankciók miatt élelmiszerhiány várható, és így a búzaexport visszafogása sem elképzelhetetlen. Főleg a fejlődő országokban tapintható a félelem. A világjárvány miatt legyengült gazdaságok számára újabb csapást jelent a gabona világpiaci árának sokéves csúcsra emelkedése. Az ÉNSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint mintegy 50 ország szerzi be a búza legalább 30 százalékát Oroszországból vagy Ukrajnából, és döntő részük fejlődő ország. Ha ennek az exportnak jelentős része kiesik, a Közel-Keleten és Afrikában milliók fognak éhezni. Ennek pedig komoly politikai és társadalmi következményei lehetnek, a magas gabonaárak például az arab tavaszként ismert 2010-es forradalmi folyamatokban is nagy szerepet játszottak. Európát az ukrán búzaexport kiesése nem érintené annyira komolyan, de a kukorica és a napraforgóolaj már egy másik történet. Az EU kukoricabehozatalának fele érkezik Ukrajnából, nagy részét az állattenyésztés használja fel. Az uniós hús- és tejtermelők kukoricaigénye nagy, ezért nem meglepőek azok a pletykák, hogy szükség esetén az EU hajlandó lenne a génkezelt amerikai kukorica behozatalát is megfontolni. Hasonlóan komoly a helyzet a napraforgóolajjal: az uniós behozatal körülbelül negyede érkezik Ukrajnából. Ennek kiesése az élelmiszeripart és a lakosságot egyaránt érinti, egyes szlovák kiskereskedelmi hálózatok már most is észlelték, hogy nehezebb beszerezni a napraforgóolajat. Mindeközben még nem beszéltünk a műtrágya piaci árának növekedéséről: ez is sokéves rekordokat döntöget. A mezőgazdasági szakértők szerint a globális mezőgazdaságban egy tökéletes vihar van kialakulóban, mely világszerte jelentősen megemeli az élelmiszerárakat. A tovább gyorsuló infláció főleg a lakosság legsebezhetőbb csoportjait veszélyezteti, ezért a kormányoknak a lehető leggyorsabban kompenzációs mechanizmusokat kell életbe léptetniük. Ellenkező esetben Szlovákiában is egyre többen fognak küszködni azzal, hogy elegendő élelmiszert vásároljanak a családjuknak. FIGYELŐ Hitlert túlélte, Putyin megölte Harkiv bombázása során meghalt a 96 éves Borisz Romancsenko, aki négy náci koncentrációs tábort is megjárt. Halálhírét megerősítette a Buchenwald-Dora Mittelbau Nemzetközi Bizottság is. Romancsenko 1926-ban született, még csak 16 éves volt, amikor a nácik kényszermunkára vitték Dortmundba. Miután megszökött és elfogták, 1942-ben koncentrációs táborba került, megjárta a buchenwaldi haláltábort, továbbá Bergen-Belsent, Peenemündét és Dórát. A táborokban vörös háromszöget viselt a csíkos rabruháján, ami azt jelenti, hogy politikai fogoly volt, az R betű pedig azt, hogy rusz, vagyis orosz. A buchenwaldi holokausztmegemlékezéseken egyes alkalmakkor mementóként a rabruháját is viselte, a vörös háromszöggel. Haláláról a német törvényhozásban, a Bundestagban is megemlékeztek, és egyperces néma csenddel tisztelegtek az ukrajnai orosz támadások valamennyi áldozata előtt. A világháború után Romancsenko a túlélőket segítő alapítványoknál dolgozott, majd a Buchenwald-Dora Mittelbau Nemzetközi Bizottság alelnöke is volt. Harkiv bombázása közben halt meg a múlt héten, amikor találat érte azt a tömbházat, amelyben élt - az egész lakása kiégett. (tasr)
