Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-21 / 66. szám
HÁBORÚ 6 I 2022. március 21. | www.ujszo.com Pápa: Szentségtörő konfliktus a háború HÍRÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Embertelen kegyetlenségnek és az emberi élet szentsége elleni támadásnak nevezte a civil lakosság ukrajnai szenvedését Ferenc pápa beszédében, amelyet a Szent Péter téren mondott el vasárnap. Ferenc pápa hosszan beszélt az ukrajnai háborúról, mindenekelőtt fájdalmát fejezve ki az „erőszakos agreszszió" folytatódása miatt. A katolikus egyházfő „értelem nélküli öldöklésről, naponta ismétlődő rombolásról és atrocitásról” beszélt, amire „nincsen semmilyen igazolás”. A pápa a nemzetközi közösség öszszes szereplőjének cselekvését kérte a „visszataszító” háború leállításáért. Megjegyezte, „rakéták és bombák hullanak civilekre: idősekre, gyerekekre, várandós nőkre”. Megemlékezett a menekülésre kényszerülő több millió ukránról, valamint azokról, akiknek „lehetőségük sincs a menekülésre (...), és a bombák alatt maradnak meghalni segitség és védelem nélkül még az óvóhelyeken is”. Ferenc pápa embertelen és szentségtörő kegyetlenségről beszélt, amely az emberi élet szentségét sérti meg. Százmilliók Putyinnak A Nyugat még mindig naponta százmilliókat fizet Oroszországnak az energiahordozó-szállításokért, és Vlagyimir Putyin orosz elnök ebből finanszírozza az ukrajnai háborút - nyilatkozta Boris Johnson brit miniszterelnök. A The Sunday Times konzervatív vasárnapi lapnak adott interjúban kijelentette, brit menedéket ajánlott fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek. A brit kormányfő szerint az ukrajnai háború a fogyasztók és az autósok számára is rettenetes következményekkel járhat, de a briteknek el kell fogadniuk „a Putyinnal szembeni kiállásból” eredő magasabb költségeket. Hangsúlyozta: az egész világot meg kell győzni arról, hogy túl kell lépni az orosz nyersolaj- és földgázszállításokkal szembeni függésen. Közeledő álláspontok Döntő fontosságú kérdésekben közeledett az orosz és az ukrán fél álláspontja-jelentette ki Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a Hürriyet című török napilapban megjelent interjúban. A tárcavezető elmondta, hogy a felvetett hat ügy közül négyben megegyezés született, s úgy vélte, tűzszünetre is van kilátás, ha a felek nem gondolják meg magukat a már eddig eldöntött kérdéseket illetően. Ibrahim Kalin, a török elnöki hivatal szóvivője korábban azt mondta, a megbeszéléseken Ukrajna semlegessége, a demilitarizálás és kölcsönös biztonsági garanciák, az orosz fél által „nácitlanításnak” nevezett eljárás, az orosz nyelv használata Ukrajnában, valamint a Donbasz és a Krím státuszának megállapítása van terítéken. A szóvivő azt mondta, tartós tűzszünetre csak Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök személyes találkozóját követően látnak esélyt, de hozzátette, Putyin ezt egyelőre elutasította a Krím és a Donbasz mind ez idáig szerinte nem rendezett ügye miatt. Cavusoglu szombaton, japán hivatali partnerével, Hajasi Josimaszával tartott közös antalyai sajtótájékoztatóján elítélte és a nemzetközi jog súlyos megsértésének nevezte Ukrajna orosz lerohanását. Hiperszonikus rakéták Kinzsal típusú hiperszonikus rakéták bevetéséről és külföldi zsoldosok likvidálásáról számolt be vasárnapi hadijelentésében Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. A tábornok szerint az orosz haderő a Kaszpi-tengerről indított Kalibr cirkálórakétákkal és a Krím légteréből kilőtt Kinzsal hiperszonikus légi ballisztikus rakétákkal semmisített meg egy nagy üzemanyag- és kenőanyag-tároló bázist az ukrajnai Mikolajiv megyében, Konsztantinivka település közelében. Az ukrán hadsereg járművei főként innen kapták az üzemanyagot az ország déli részén. A szóvivő szombaton tett első ízben bejelentést a Kinzsalok harci bevetéséről. Azt mondta, hogy március 18-án az Ivano-Frankivszk megyében levő Deljatinban nagy földalatti rakéta- és légilőszer-raktárt semmisítettek meg. Konasenkov szerint több mint száz ukrán katona és külföldi zsoldos halt meg az ukrán különleges műveleti erők egyik kiképzőközpontját ért orosz nagypontosságú légi rakétacsapásban Zsitomir megyében, Ovrucs falu közelében. Tízmillió menekült jöhet Egymillió ember menekülhet Németországba Ukrajnából az orosz invázió miatt a szövetségi kormány frissített előrejelzése szerint - írta a Bild am Sonntag (BamS) című né-Virágok a halott bajtársak emlékére met vasárnapi lap. A BamS Vlagyimir Putyinra utalva azt írta, hogy a „Putyin-invázió” miatt Németországba menekülő emberek száma a szövetségi kormány új helyzetértékelése alapján nagyságrendekkel meghaladhatja az első becslésekben jelzett 340 ezret, és elérheti az egymilliót. A kormány szerdai válságtanácskozásán Annalena Baerbock külügyminiszter az ENSZ-hez tartozó Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) és a terület más nemzetközi szervezeteinek adataival kapcsolatban kiemelte: egyelőre mintegy tízmillió ukrajnai menekült fogadására kell felkészülnie a nemzetközi közösségnek, de ha még tovább tart az orosz inváziós erők egyre inkább lakóövezeteket is sújtó „bombazápora”, akkor jóval több ukrán állampolgár kényszerülhet a hazája elhagyására, és Németországban is sokkal több embernek kellene menedéket adni. Főtisztek halála David Petraeus tábornok, a CIA volt vezetője szerint rendkívül szokatlan, hogy ennyire sok tábornok essen el egy háború elején. Az ukrán vezérkar vasárnapi tájékoztatása szerint meghalt a harcokban egy újabb orosz katonai vezető, Andrej Palij ezredes, aki az orosz Fekete-tengeri flotta parancsnokhelyettese volt. A CIA egykori vezetője szerint ezt csak az okozhatta, hogy az orosz kommunikációs csatornák összeomlottak, nem működtek a titkosított csatornák, és az ukránok képesek voltak zavarni az oroszok kommunikációs eszközeit. A háború kitörése óta több beszámolót lehetett olvasni arról, hogy az orosz katonák kénytelenek voltak mobiltelefonok segítségével kommunikálni. Ezért például amikor egy hadoszlop megáll, a menet végén a páncélozott járműben ülő tábornok türelmetlenkedni kezd, ezért egy ponton kénytelen előremenni, hogy kiderítse, mi történt. És az ukránoknak nagyon jó mesterlövészeik vannak Petraeus elmondása szerint, akik kihasználják ezt a helyzetet. Petraeus szerint az orosz irányítási rendszer feltehetően megbomlott, az oroszok kommunikációját megzavarták az ukránok, letiltották az orosz előhívót és aztán leszedték a 3G-t is, az oroszoknak már ukrán civilektől kell mobilt lopniuk, hogy kommunikálni tudjanak egymással. Iskolát bombáztak Mariupolban orosz bombatámadás ért egy művészeti iskolát, ahová korábban 400-an menekültek a harcok elől - jelentette az ostrom alatt álló azovi-tengeri kikötőváros tanácsa. A szombat éjjel végrehajtott művelet romba döntötte az épületet, az áldozatok pontos számát nem tudni, mert sokan -jórészt gyerekek, nők és idősek - a romok alatt rekedtek. Vadim Deniszenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója a televízióban azt mondta, a harc elsősorban az egyik legnagyobb európai acélüzem, a Mariupolban található Azovstal ellenőrzéséért folyik. Március 16-án az orosz csapatok bombatámadást hajtottak végre a városban levő színházépület ellen, ahol több mint ezren voltak a támadás idején. A mentési munkákat többször félbe kellett szakítani a folyamatos bombázások miatt. A hatóságok szerint eddig 130 embert mentettek ki a romok alól. Kína a szankciók ellen Kína élesen bírálta az Oroszország ellen hozott nyugati szankciókat és a NATO kelet-európai csapaterősítését, miután Joe Biden amerikai elnök pénteken figyelmeztette Hszi Csinping kínai elnököt, hogy következményei lesznek, ha Peking támogatást nyújt Moszkvának az Ukrajna elleni invázióhoz. „Az Oroszország elleni szankciók egyre felháborítóbbak” - jelentette ki Li Ju-cseng kínai külügyminiszter-helyettes szombaton. A diplomata az orosz oligarchák, illetve Vlagyimir Putyin elnök és közvetlen környezete ellen hozott büntetőintézkedésekre tekintettel azt sérelmezte, hogy alaptalanul zárolják orosz állampolgárok külföldön lévő vagyontárgyait. „A történelem ismét megmutatta, hogy szankciók nem oldanak meg problémákat” - hangsúlyozta. Az átlagembereknek ártanak és megnehezítik a világkereskedelmet - tette hozzá. Peking semmilyen katonai segítséget nem nyújt Oroszországnak ukrajnai háborújához, az ezzel ellentétes értelmű információk hamisak - jelentette ki Kína washingtoni nagykövete. Ellenzék felfüggesztve Ukrajnában a hadiállapot idejére felfüggesztették több olyan ellenzéki párt tevékenységét, amelyek állítólag kapcsolatban állnak Oroszországgal. „Az ukrán nemzetbiztonsági tanács, tekintettel a teljes körű háborús helyzetre és az országgal kapcsolatban álló bizonyos politikai szervezetekre, úgy határozott, felfüggeszti a hadiállapot idejére egy sor politikai párt tevékenységét”-jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Az érintett pártok és politikai erők: az Ellenzéki Platform - Az Életért, a Sarija Pártja, a Mieink, az Ellenzéki Blokk, a Baloldali Ellenzék, a Baloldali Erők Szövetsége, a Hatalom, az Ukrajna Progresszív Szocialista Pártja, az Ukrajna Szocialista Pártja, a Szocialisták és a Volodimir Szaldó Pártja. „Nem fognak sikerrel járni a politikusaik kollaborációt és társadalmi megosztást célzó tevékenységei, de kemény választ fognak kapni ezért” - idézte Zelenszkijt az Ukrajinszka Pravda hírportál. Az ukrán államfő közölte azt is: utasítást adott az igazságügyi minisztériumnak, hogy haladéktalanul függessze fel az említett politikai erők tevékenységét. Katasztrofális állapotok Katasztrofális állapotokról számolt be az orosz csapatok által ostromlott észak-ukrajnai Csemyihiv polgármestere. Vladiszlav Atrasenko arról számolt be, hogy az orosz csapatok válogatás nélkül mérnek lakónegyedekre tüzérségi támadásokat, amelyek civil áldozatokat követelnek. Hangsúlyozta, hogy a városban humanitárius katasztrófa alakult ki. „Nincs áram, sem víz, sem fűtés, a városi infrastruktúra romokban hever” - mondta. A 300 ezer lakosú város kórházát ismételten lőtték, ami miatt az egészségügyi ellátás is összeomlott. Nincs humanitárius folyosó a civilek kimenekítésére. Zelenszkij felesége, Olena Zelenszka az Egyházak Világtanácsához (WCC) fordult segítségért humanitárius folyosók létrehozása végett. Rakótacsapás áldozatai Legalább ötven holttestet emeltek ki a dél-ukrajnai Mikolajiv kaszárnyájának romjai alól, az épületet orosz rakétacsapás érte. Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint mintegy 200 katona aludt a létesítményben, amikor a rakéták becsapódtak. Csaknem hatvan sebesültet szállítottak kórházba. Olekszandr Szenkevics polgármester szerint a támadást Mikolajiv közvetlen közeléből indították, így nem maradt idő riadót fújni. Fehéroroszország bejelentette, utolsó diplomatái is elhagyták Ukrajnát. Ihar Szokol, Fehéroroszország eddigi kijevi nagykövete az állami televíziónak a fehérorosz állampolgárokra nézve „elviselhetetlen körülményekre”panaszkodott. Felidézte, hogy az ukrán hatóságok befagyasztották a bankszámlákat. Olekszandr Kamisin, az ukrán állami vasúttársaság igazgatója arról számolt be, hogy fehérorosz dolgozók megszakították a vasúti öszszeköttetést a két ország között. „A mai nappal nincs többé vasúti összeköttetés Fehéroroszország és Ukrajna között” - mondta. Az UNI AN ukrán hírügynökség szerint Kamisin megköszönte a fehérorosz kollégáknak akciójukat, mellyel megszakították az orosz csapatok ellátását ezeken a vonalakon. Széles körű pusztítás Közzétette friss elemzését az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma, amely szerint az orosz erők „válogatás nélkül” lövik az ukrán városokat, ami „széles körű pusztítást” okoz és rengeteg civil áldozattal jár. Arra figyelmeztettek, hogy az orosz csapatok ráerősítenek ezekre a támadásokra, a saját veszteségeiket civil áldozatok árán próbálják mérsékelni. A minisztérium szerint az orosz erők „továbbra is számos várost bekerítenek Kelet-Ukrajnában”, de egy hét alatt csak korlátozott előrelépést értek el e kulcsfontosságú célpontok elfoglalásában. Az ukránok szerint eddig több mint 14 ezer orosz katona vesztette életét, bár a BBC megjegyezte, az adatot nem tudja ellenőrizni. Lelépnek a fiatalok A háború kitörése óta orosz állampolgárok tízezrei hagyták el Oroszországot - írta a New York Times. A távozók közt főleg magasan képzett fiatalok vannak, például olyanok, akik azelőtt az IT-szektorban dolgoztak. Igaz, az ő munkájuk olyan, amit távolról is el lehet végezni -jegyzi meg az amerikai lap. A New York Times szerint a legtöbben Örményországban kötöttek ki, de a célállomás más is lehet. Néhány elvándorló azt mondta, az Oroszország ellen hozott szankciók miatt költöznek máshová. Valaki szóba hozta, a háború kitörése óta kétszer is meg kell gondolni, miről ír vagy beszél, mert a rendőrök bárkit elvihetnek. A New York Times hozzáteszi, a távozó fiatalok multinacionális cégek alkalmazottai. Ezek közül a vállalatok közül több felhagyott az orosz piacon való értékesítéssel, vagy kivonult az országból. (MTI, 24.hu, hvg.hu) (TASR/AP-felvétel)
