Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-18 / 64. szám
8 HÁBORÚ 2022. március 18. | www.ujszo.com A körbezárt Mariupol napjaink Leningrádja ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Hága. Az oroszok lebombázták a körbezárt Mariupol színházát, amelynek pincéjében akár 1200 civil is lehet. Az USA 1 milliárd dollár értékű fegyverszállítmányt küld Ukrajnának. Joe Biden amerikai elnök háborús bűnösnek nevezte Putyint, amiért a Kreml haragra gerjedt. Több mint ezren voltak abban a mariupoli színházépületben, amelyet szerdán este bombatámadás ért - derül ki Vadim Bojcsenko polgármester közléséből. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, az épület óvóhelyül szolgált. Úgy fogalmazott, „a világ kénytelen hivatalosan is elismerni, hogy Oroszország terrorista állammá vált”. Nyugati műholdas felvételek tanúsága szerint a színház mellé jól látható, hatalmas betűkkel a „Gyermekek” feliratot festették fel. A városvezetés szerint a robbantás után a drámaszínház központi része összeomlott, az épületben található óvóhely bejáratát pedig törmelék zárta el. Az orosz védelmi minisztérium szerint a színházat az ukrán nacionalista Azov ezred tagjai aknázták alá és robbantották fel... „Egy szörnyű éjszaka után, amikor semmiről sem tudtunk, most végre jó híreket kaptunk Mariupolból, a háború 22. napjának reggelén. A bombabiztos óvóhely képes volt kitartani. A romokat kezdik eltakarítani. Az emberek élve jönnek ki” - írta a régió vezetője, Szergej Taruta. A két hete körberzárt kikötővárosból a hét első felében 6500 személyautó tudott távozni, jóllehet a város környékén nem volt tűzszünet. Olyannyira nem, hogy a Mariupolból menekülők konvoját vették tűz alá az orosz erők, 5 ember súlyosan megsebesült. Már 53 halottja van a szerdai csernyihivi támadásnak, mondta a regionális kormányzó. Bomba csapódott egy épületbe, ahol emberek épp kenyérért álltak sorban az észak-ukrajnai Csernyihivben. Az ukránok szerint egyértelműen orosz támadás volt, az oroszok a videófelvétel ellenére azt mondják, ez kijevi propaganda. A február 25-e óta ostrom alatt álló megyeszékhely egyik lebombázott házában a mentőalakulatok öt holttestet, köztük három gyermekét találták meg. Zelenszkij megerősítette, hogy sikerült kiszabadítani a Mariupol közeli Melitopol elrabolt polgármesterét. Ivan Fedorovot a megszállók hurcolták el, de az ukrán fegyveres erők kiszabadították a fogságból. „Nem hagyjuk el a mieinket” - mondta Fedorovnak az államfő. Melitopol az orosz invázió első napjaiban esett el, az oroszok pedig igyekeznek minél gyorsabban kialakítani az „új rendet” a megszállt területeken. Például a melitopoli polgármester elrablása után az egyik oroszbarát párt képviselőjét ültették a helyére. Ukrajna 9, fogságba esett orosz katonát cserélt Melitopol polgármesterére. „A katonák 2002-ben és 2003-ban születtek, valójában gyerekek” - idézte az Interfax Ukraine az ukrán elnök sajtosát, Darja Zarivnaját. Kritika a Bundestagban „Titeket csak a gazdaság érdekelt” - mondta a nyugati országok vezetőinek Volodimir Zelenszkij tegnapi beszédében a német Bundestag előtt. Az ukrán elnök arról beszélt, miközben az orosz erők az ukrán határon gyülekeztek az invázió előtt, a nyugati vezetők túl lassan cselekedtek, és nem mentek elég messzire abban, hogy elrettentsék Oroszországot. Zelenszkij azt is bírálta, hogy egyelőre vonakodnak Ukrajna NATO-csatlakozásától. Azt is mondta a német parlamenti képviselőknek, hogy „láthattuk, hogy önök továbbra is hajlandóak üzletelni Oroszországgal, és most a hidegháború közepén vagyunk. Még mindig egy fal mögött védekeztek, amitől nem látjátok, hogy mi min megyünk keresztül”. Beszédében többször visszatért az Európát elválasztó fal metaforájához, felidézve a berlini falat, és kérte Olaf Scholz kancellárt, hogy bontsa le. Ezután arra sürgette Németországot, hogy vállaljon vezető szerepet, és vessen véget a háborúnak. „A politikusok minden évben azt mondják, hogy soha többé. Most látom, hogy ezek a szavak semmit sem érnek. Európában egy népet pusztítanak el”. Putyin háborús bűnös Háborús bűnösnek nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt Ukrajna megtámadása miatt Joe Biden amerikai elnök. Putyin, „úgy gondolom, háborús bűnös” - jelentette ki Biden a Fehér Házban tartott egyik rendezvényen. Az amerikai elnök egy szerdai beszédében arról is szólt, hogy orosz csapatok kórházakat bombáztak és orvosokat ejtettek túszul. Egyben további segítséget ígért Ukrajnának az orosz haderővel szembeni harcához. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője később azzal pontosította az amerikai elnök nyilatkozatát, hogy Biden „a szívéből szólt”, ugyanakkor egy külön jogi eljárás alapján lehet meghatározni, hogy Putyin megsérMariupol színháza az orosz légicsapás után. Pincéjében százak húzták meg magukat. Szerencsére az óvóhely kibírta a támadást. (Tasr/ap) A nácik által porig rombolt 1,4 milliós kelet-ukrajnai Harkiv most a kíméletlen orosz tüzérség áldozata lett. Azonban még mindig ellenáll. (tasr/ap) tette-e a nemzetközi jogot, és követett-e el háborús bűncselekményeket. Hozzátette, hogy az amerikai külügyminisztériumban már folyik ilyen vizsgálat. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője reagálásában elfogadhatatlannak és megbocsájthatatlannak nevezte Biden Putyinnal kapcsolatos kijelentését. Azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy „az ő bombáik emberek százezreit ölték meg világszerte”. Amerikai kamikazedrónok Biden további 1 milliárd dolláros katonai segélyt is megígért Ukrajnának. Szavai szerint a támogatás arról szól, „hogy Ukrajnában soha ne tudjon győzni Putyin”. Az új csomag korábban nem látott mértékű segítséget jelent majd Ukrajna számára, és többek közt 800, Stinger típusú légvédelmi rendszer kerül majd bele, hogy az ukránok továbbra is meg tudják állítani a légterükbe repülő orosz helikoptereket és repülőket. A támogatás keretében az Egyesült Államok drónokat, 9000 páncéltörő rendszert (ebből 2000 Javelin tankelhárító), valamint puskákat, gránátvetőket, 25 ezer darab testpáncélt és 20 millió lőszert adományoz Ukrajnának. Fordulatot jelent, hogy az Egyesült Államok 100 darab drónt is küld, egészen pontosan Switchblade 300-as és 600-as, úgynevezett „kamikazedrónokat”. Ezek valójában egyszer használatos okosrakéták, melyekkel nagyon gyorsan és pontosan lehet lecsapni, akár teljesen automatizáltan is. Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Szergej Lavrov külügyminiszterrel. A szankciós listákra került személyek több ingóságát foglalták le, több százmillió dollár értékben. Ráadásul nyomravezetői díjat kínálnak azoknak, akik hozzájárulnak az orosz kormányzati korrupcióhoz köthető vagyontárgyak lefoglalásához. Fegyverkezni fog a NATO A NATO-tagállamok egyetértettek abban, hogy a szervezet nem telepít csapatokat vagy légi eszközöket Ukrajnába, viszont katonai jelenlétének jelentős megerősítésére készül a szövetség keleti szárnyán - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, a tagországok védelmi veletet. Ukrajna azután nyújtotta be keresetét az ENSZ intézményei közé tartozó bíróságon, hogy Oroszország február 24-én elindította ukrajnai háborúját. Kijev arra hivatkozott, hogy Moszkva azon indoka megalapozatlan, miszerint azért indította meg a hadműveleteket, hogy megakadályozza a kelet-ukrajnai orosz ajkú lakosság kiirtását. Kijev szerint Kelet-Ukrajnában nem fenyeget népirtás veszélye. Oroszország nem vett részt az ICJ meghallgatásain, hanem írásos dokumentumot nyújtott be, amelyben azzal érvelt, a bíróságnak nem lenne szabad ebben az ügyben intézkedéseket elrendelnie. A Nemzetközi Bíróság ítéletei elvileg kötelező érvényűek, de semmilyen eszköz nincs a betartatásukra. Ha egy ország nem tartja be a bíróság utasítását, a testület az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordulhat, ahol azonban Oroszország állandó tagsággal és vétójoggal rendelkezik. Oroszország „nem tudja figyelembe venni a bíróság döntését” - mondta a Kreml egyik szóvivője. Zavaros Putyin-beszéd A Nyugat megpróbálja meggyengíteni Oroszországot, és ebben „nemzetárulók segítik, akik mentálisan” az országukon kívül vannak, az oroszok azonban meg tudják különböztetni a hazafiakat az árulóktól, és a nép „megtisztulása” tőlük segít az állam megerősödésében - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök. Putyin a Rosszija 24 televízióban sugárzott beszédében azt hangoztatta, hogy az úgynevezett kollektív Nyugat „képmutató beszédei és jelenlegi cselekedetei mögött ellenséges geopolitikai célok” húzódnak meg, mert a Nyu-A Kreml oldalán a Fidesz-hívek Budapest. A Fidesz-szavazók mindössze 4496-a tartja agreszsziónak, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát, a negyedük pedig az ukránokat hibáztatja a Publicus Intézet felmérése szerint. Durván torzította a magyarok egy részének ítélőképességét az elmúlt 12 év kritika nélküli Putyin-barát kormánypropagandája - ezt mutatja az intézet reprezentatív kutatása. Ezzel magyarázható, hogy a lakosság csak 6496-a tartja agressziónak az oroszok Ukrajna elleni támadását, a megkérdezettek ötödé nem tudja vagy nem akarja eldönteni, vajon nem védekezés volt-e inkább Moszkvától a harcok elindítása. E bizonytalanságot erősítette, hogy az Orbán-kormány késlekedett agresszióként elismerni a támadást, az állami média pedig bagatellizálja az oroszok felelősségét. Viszont határozott és egyértelmű az ellenzék álláspontja: több mint 90%-a ítéli el az orosz támadást. (Npsz) Oligarchák levadászása Az USA a szövetségeseivel közösen multilaterális munkacsoportot hozott létre az orosz oligarchák vagyonának zárolása érdekében, fokozva ezzel a nyomást Oroszországra az ukrajnai háború miatt - közölte az amerikai pénzügyi tárca. Ausztrália, Kanada, az Európai Bizottság, Németország, Olaszország, Franciaország, Japán és Nagy-Britannia képviselői találkoztak virtuális konferencia keretében Janet Yellen amerikai pénzügyminiszterrel és Merrick Garland igazságügyi tárcavezetővel. Az országok megállapodtak az orosz oligarchákat érintő információk gyűjtésében és cseréjében a szankciók kivetése, vagyontárgyak zárolása, illetve lefoglalása, valamint jogi eljárások folytatása végett. Az amerikai pénzügyminisztérium megosztotta partnereivel egy 50 személyt felsoroló prioritási listáját. Nyilvánosan az Egyesült Államok 28 nevet tett közzé szankciós listáján, köztük minisztereinek rendkívüli tanácskozása után. Mint hangsúlyozta, a NATO-nak felelőssége, hogy az ukrajnai háború ne terjedjen tovább, az ország határain túlra. Hozzátette: „A NATO nem tűr semmilyen támadást szövetségesei ellen, Moszkvának efelől nem lehet kétsége, több százezer katona áll készenlétben a szövetség határainak védelmére”. Stoltenberg felhívta a figyelmet arra, hogy a katonai jelenlét megerősítése a szövetség keleti szárnyán nagy felkészültséget és jelentős beruházásokat igényel, amelyhez az is szükséges, hogy a tagországok GDP-jük legalább 2%át védelmi célokra fordítsák. Döntött a hágai bíróság A hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság (ICJ) ukrajnai hadműveleteinek azonnali leállítására szólította fel Oroszországot. Határozatában a bíróság hozzátette: Oroszországnak azt is biztosítania kell, hogy az ellenőrzése alatt álló vagy általa támogatott más katonai erők se folytassák a hadműgatnak nincs szüksége erős Oroszországra. Szerinte az orosz nép „mindig meg fogja tudni különböztetni az igazi hazafiakat a gazemberektől és az árulóktól, és egyszerűen kiköpi őket, mint a véletlenül bekapott muslicát”. Az elnök szerint a társadalom ilyen „természetes és szükséges öntisztulása” csak erősíti az országot. Putyin azt mondta, hogy nem ítéli el azokat, „akiknek villájuk van Miamiban vagy a francia Riviérán, akik nem tudnak lemondani a libamájról, az osztrigáról vagy az úgynevezett nemi szabadságjogokról”. De sokan közülük „eredendően, mentálisan ott vannak”, és nem Oroszország oldalán, és ez szerintük egy „magasabb kasztba” tartozás jele. A Kreml ura kiemelte, hogy a Nyugat úgy véli, Oroszország meginog és visszavonul, de „Oroszország soha nem lesz ilyen szánalmas és megalázott állapotban.” Putyin a náci Németországban elkövetett antiszemita pogromokhoz hasonlította az oroszokkal szembeni külföldi fellépést. (MTI, Tx, 444)
