Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-18 / 64. szám
www.ujszo.coml 2022. március 18. KÖZÉLET 3 A járvány helyett már a háborútól félünk Szlovák valóság: a háború elől menekülő, kiszolgáltatott nőktől és gyerekektől a szlovákiai lakosság egy része jobban retteg, mint a koronavírustól (TASR-feivétei) BUGÁRANNA Pozsony. A koronavírus-járványtól már alig, a növekvő energiaáraktól, az Ukrajnában zajló háborútól, valamint a hazai egészségügy állapotától viszont egyre inkább tartunk - derül ki a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) Szociológiai Intézetének legújabb felméréséből. A Szlovák Tudományos Akadémia munkatársai a járvány kitörése óta rendszeresen vizsgálják az országban uralkodó közhangulatot. A kutatássorozat 13. fejezetére február 24. és március 1. között került sor. Ebben az időszakban a járványhelyzet stabil volt, az omikron variáns terjedésének köszönhetően csökkent a súlyos esetek száma. A vírus háttérbe szorult ugyan, de nem tűnt el, a napi esetszám és a kórházban ápolt fertőzöttek száma továbbra is viszonylag magas maradt. Február 24-én azonban kitört a háború a szomszédos Ukrajnában, ami Európa és az egész világ számára súlyos következményeket okozott. Az agreszsziót a nyugati országok és az Európai Unió egyaránt elítélte, és példátlan gazdasági szankciókkal sújtották Oroszországot. Az orosz megszállás a támadás első napjától civil áldozatokat is követelt, ártatlan nők és gyerekek vesztették életüket. Szlovákiába menekültek ezrei érkeztek Ukrajnából. A közvélemény-kutatás 2020-ban egy világjárvány miatt indult, két évvel később azonban egy újabb globális katasztrófa hatásait elemezték az SAV szakértői. Járvány helyett háború Míg tavaly decemberben a válaszadók közel 32%-a mondta azt, veszélyben érzi magát a járvány miatt, addig idén február végén csak a megkérdezettek negyede nyilatkozott hasonlóképp. A felmérésből kiderült, a legnagyobb félelmet jelenleg a növekvő energiaárak és az infláció okozza - a résztvevők 85,7%-a tart az áremelkedéstől, valamint a pénzromlástól. Az ukrajnai háború szintén nagyon aggasztja az embereket (78,2%), de egyelőre kevésbé, mint az energiaárak. A harmadik legerősebb félelem pedig a hazai egészségügyi rendszer állapotából ered. A koronavírus-járványtól nagyjából feleannyian tartanak, mint az energia drágulásától - mindössze a megkérdezettek 44,5%-a. Érdekesség, hogy a megbetegedésnél - ami továbbra is napi több tucat áldozatot követel Szlovákiában, és több mint 19 ezer ember halálát okozta - nagyobb veszélynek érzik a háború sújtotta országokból menekülő emberek érkezését (62,6%), valamint a szélsőséges és rendszerellenes csoportosulások népszerűségének növekedését (64,7%). „Az emelkedő árak és Ukrajna orosz megszállása hozzájárulnak a járvány gyors elfelejtéséhez” - véli Miloslav Bahna, az intézet munkatársa, aki rámutatott: a koronavírus miatti félelem csökken, a helyét pedig az áremelkedéssel, a háborúval és az egészségügyi rendszerrel kapcsolatos aggodalom veszi át. Bizalmatlanság A felmérés készítői arra is kíváncsiak voltak, a politikáról és a világ eseményeiről milyen forrásból tájékozódnak leginkább az emberek. Rákérdeztek, mennyire tartják megbízhatónak azokat az információkat, amelyeket a tévéből, rádióból vagy újságból tudnak meg, összehasonlítva azzal, amit az ismerőseiktől, rokonaiktól hallanak. A válaszadók 35,2%-a a médiát tartja a megbízhatóbb forrásnak, 27,3%-uk viszont inkább az ismerősöknek hisz. Az utóbbi kategóriába többségében férfiak tartoznak, jobbára a Smer, a Republika és az ESNS szimpatizánsai, akik ritkán, vagy alig követik a híreket. Az elemzők szerint erre a csoportra jellemző az alacsonyabb átoltottság, az oroszbarát hozzáállás, valamint a magasabb választási mobilizáció. Ami az oltottsági arányt illeti, mindössze 35,2%-uk van beoltva, míg azok körében, akik a média által közölt híreket preferálják, ez az arány 61,9%. Az oroszok pártján Az álhírek terén szintén lényeges különbség figyelhető meg: „A valóság többnyire más, mint amit kapunk, a világot titkos hatalmak mozgatják egy titkos forgatókönyv szerint” - míg ezzel a kijelentéssel egyetért azok 71,1%-a, akik nem bíznak a médiában, a másik csoport esetében ez az arány mindössze 25%. Az előbbi kategóriába sorolható személyek 45,8%-a a kelet-európai kultúrát és értékékeket érzi közelebbnek. A másik oldalon ez az arány alig 22%. A geopolitikai kérdést tekintve két tábor mutatkozik, azok közel negyede szerint, akik nem bíznak a médiában, Szlovákiának Oroszország pártján kellene állnia a jelenlegi háborúban. A másik oldalon sokkal kevesebben vélekednek így, mindössze 4,5%. Az EU-ba nem, de az Energiaunióba máris bevették Ukrajnát A háború sújtotta keleti szomszédunk a kapcsolat révén vészhelyzeti áramot kaphat Európától, ha a katonai támadások áramkimaradást okoznának Ukrajnában (TASR/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Ukrajna szerdától az Európai Energiaunió része, amiben Igor Matoviö pénzügyminiszter szerint Szlovákia is fontos szerepet játszott. Milyen előnyökkel ás veszályekkel jár az uniós és ukrán villamosenergia-átviteli rendszerek összekapcsolása? Pozsony. „Ukrajna az Energiaunió tagja. Az ukrán és az európai energiarendszerek egyesítése befejeződött” - jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Twitteren. Az összekapcsoláson már régebben dolgoztak. Éurópa és Ukrajna 2017 óta tervezi az elektromos hálózatok szinkronizálását, mivel Ukrajna igyekezett elszakadni az Oroszországhoz, Fehéroroszországhoz és más volt szovjet államokhoz kapcsolódó rendszertől. Az összekapcsolást jövőre, vagyis 2023-ra tervezték, az orosz támadás miatt azonban Ukrajna arra kérte az európai országokat, hogy gyorsítsák fel a folyamatot. Az Európai Unió ezért február utolsó napján bejelentette, hogy sürgősen összekapcsolja Európa villamosenergia-rendszerét Ukrajna hálózatával. Az ukrán államihálózat-üzemeltető, az Ukrenergo közölte, hogy a kapcsolat révén Ukrajna vészhelyzeti áramot kaphat Európától, ha katonai támadások áramkimaradást okoznának Ukrajnában. Szlovák hozzájárulás „Nagyon örülök, hogy Ukrajna ilyen módon az Európai Energiaunió tagjává válik, és szilárdan hiszem, hogy a jövőben az Európai Unióba is felveszik. Külön örömömre szolgál, hogy ebben Szlovákia is részt vállalt” - nyilatkozta Igor Matoviö pénzügyminiszter. A pénzügyminisztérium az egyedüli részvényese a Szlovák Villamosenergia-átviteli Rendszer Rt.-nek (SEPS), amely az ukrán és az uniós rendszer összekapcsolásához szükséges műszaki hátteret biztosította. „A villamosenergia-rendszerek szinkronizálása nehéz folyamat, amely általában több évet vesz igénybe” - figyelmeztetett Matoviö, hozzátéve, hogy egyelőre csak a technikai lehetőségét teremtették meg az áramszállításnak. „Az áramkereskedelemről még nem született megállapodás, ez még eltart egy ideig, szerintem azonban csak pár hétről lehet szó” - tette hozzá a pénzügyminiszter. Rajtunk is segíthet „Ukrajna egyébként még mindig stabil és önellátó ország az energia szempontjából, még ha a háború alatt csökkent is a fogyasztása” - mutatott rá Marcel Klimek pénzügyi államtitkár. Szerinte a jövőre nézve, még békeidőben is nagy előnyökkel járhat ez az együttműködés. „Ukrajnának van elég energiaforrása, illetve többlete, méghozzá olcsó energiaforrásokból. Hosszabb távon így az Európai Unió országainak is segíthet az. árak mérséklésébe^ amelyek jelenleg óriási nyomás alatt állnak a kontinentális Európában” - tette hozzá az államtitkár. A pénzügyminisztérium szerint a 41 millió lakosú Ukrajna Európa egyik legnagyobb energiafogyasztója. Az ország villamos energiájának mintegy 55%-át négy atomerőműben állítják elő, a többi nagyrészt széntüzelésű erőművekből származik. Időközben az európai uniós energiaügyi biztos is beszámolt az öszszekapcsolásról, hozzátéve, hogy már Moldova is része a rendszernek. Kadri Simson hangsúlyozta, a hálózatok szinkronizálása segítheti Ukrajnát abban, hogy stabil villamosenergia-rendszerrel rendelkezzen, biztosítsa a lakások fűtését és a világítást. Az uniós biztos a szinkronizálást „történelmi mérföldkőnek” nevezte az EU és Ukrajna közötti kapcsolatok szempontjából, és azt hangoztatta, hogy ezen a területen „Ukrajna már Európa részét képezi”. Megvannak a veszélyei Az uniós energiabiztos elmondta, a művelet rendkívüli együttműködést igényelt minden érintett részéről, mintegy két hét alatt egyéves munkát végeztek el a stabil villamosenergia-rendszerek érdekében. És bár „az összeköttetés az EU egyes részein áramkimaradásokkal, áramszünetekkel, csúcsidőben fellépő feszültségcsökkenéssel fenyeget, Brüsszel az Ukrajnával való szolidaritás részeként értékeli a lépést, még akkor is, ha elutasítja Kijev gyors uniós tagságra irányuló kéréseit. Kadri szerint az Európai Unió továbbra is támogatni fogja Ukrajnát az energiaágazatban azáltal, hogy biztosítja az országba irányuló fordított gázáramlást, és szükség esetén az elégséges energiaellátást. (TASR, mi) A posta nem viszi házhoz, de mi digitálisan küldjük postaládájába a szombati Új Szót! Pluszszolgáltatás előfizetőinknek. Részletek az ujszo.com/szombat weboldalon.
