Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)

2022-03-02 / 50. szám

141 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2022. március 2. | www.ujszo.com Mekkora kárt okozhat egy zsarolóvírus-támadás? Egy kísérletben azt vizsgálták, mire képes a mosoly ereje (Shutterstock) Sokszor a nevetés többet ér, mint egy testedzés ÖSSZEFOGLALÓ Tavaly májusban óriási visszhangot keltett - és nem csak Írországban hogy az ország központi egészség­­ügyi ellátó szervezetének (Ireland's Health Service Executive - HSE) informati­kai rendszerét célzott zsaro­­lévírus-támadás érte. A támadás nagyon komoly fenn­akadásokat okozott az egészség­ügyben - számtalan szolgáltatást le kellett állítani, másokat át kellett ütemezni, tömegével állítottak le, küldtek offline állapotba alrendsze­reket -, és a helyzetet nehezítette, hogy az állam szilárdan kitartott amellett, hogy semmiképp nem fi­zeti ki a zsaroló Conti-csoportnak a követelt 20 millió dolláros vált­ságdíjat. A rendszerek részleges újraindí­tása is hetekig tartott, de a helyre­­állítás, felülvizsgálat, korrekció, át­alakítás gyakorlatilag még most is zajlik - összesen kb. 2000 egyedi informatikai alrendszerről van szó, melyeket egyenként a-tól z-ig vé­gigvizsgáltak, végigvizsgálnak. E folyamat költségeiről számolt be a napokban az ír közszolgálati média híradása. Az RTÉ-nek levélben nyilatko­zó Fran Thompson, a HSE ideigle­nes informatikai vezetője elmond­ta, hogy eddig több mint 48 millió dollárt költöttek a helyreállításra: 14,2 milliót az IKT infrastruktúrá­ra, 6,1 milliót a külsős kiberbizton­­sági szakértők díjazására, 17,1 mil­liót gyártói támogatásra, illetve 9,4 milliót az Office 365-re. De ezzel még nincs vége: Thompson úgy be­csüli, hogy a teljes munka mintegy 100 millió dollárba fog kerülni - és ez csak a feltétlenül elvégzendő te­vékenységet fedi le: ha a támadásról elkészített PWC-audit ajánlásait is megfogadják, az még több pénzbe fog kerülni. Az összegek igen nagynak tűn­hetnek, de a megkérdezett szakér­tők szerint ebben az esetben teljesen reálisak, ugyanis egy zsarolótáma­dás utáni helyreállítás borzasztó­an komplex feladat - pl. nemcsak konkrétan a működőképesség visz­­szaállítását jelenti, hanem szinte minden esetben az eset tanulságait levonva új megoldások bevezeté­sét - vagy a korábbi hiányosságok pótlását - is végre kell hajtani. Ezt igazolja számtalan példa a világban, amikor más hasonló szervezetek, vállalatok szenvedtek el zsarolóví­rus-támadásokat: a költségeket ál­talában tízmillió dollárokban lehet mérni. (U café) ÖSSZEFOGLALÓ Már félórányi irányított neve­tés felér egy könnyű testmoz­gással, és javítja a közérzetet, különösen idősebb nők eseté­ben. Az ELTE kutatói az egy­re elterjedtebb nevető jóga pszichés és élettani hatásait vizsgálták, a tapasztalatokról a Baltic Journal of Sport and Health Sciences folyóiratban számoltak be. Az őszinte, természetes nevetés­ről régóta tudjuk, hogy nagy szerepe van a lelki egészség megőrzésében, csökkenti a stresszt, és pozitív válto­zásokat idéz elő a szervezetünkben is. Arról azonban alig mond valamit a tudomány, hogy az irányított, ön­gerjesztett nevetés is képes-e mind­erre. Pedig maga az elképzelés már a 90-es években megszületett, és mára hahota jóga vagy más néven neve­tő jóga formájában az egész világon elterjedt. A módszer lényege, hogy a résztvevők kacagást kiváltó gya­korlatokat kombinálnak a jógából ismert légzőgyakorlatokkal. Nagy előnye, hogy az öngerjesztett neve­tés könnyen átfordul valódi kacagás­ba, főleg, ha társaságban művelik. Szabó Attila, az ELTE Egészségfej­lesztési és Sporttudományi Intézet oktatója és munkatársai ezért két kísérletben mérték fel a hahota jóga egészségre és pszichés jóllétre gya­korolt hatásait. Az első vizsgálatban a kutatók ar­ra voltak kíváncsiak, hogy a nevetés puszta vizuális élménye is képes-e a pozitív érzelmek kiváltására. Hogy ezt megtudják, 13 egyetemi hallga­tó számára levetítettek egy 25 per­ces, hahota jógaórát bemutató vide­ót. A kísérlet során a szakemberek pulzusmérő öv segítségével megfi­gyelték a tesztalanyok szívritmusát, érzelmi állapotukat pedig kérdőíves módszerrel mérték fel. Az eredmé­nyekből megállapították, hogy a ha­hotajóga puszta nézése is jótékonyan hat a lelkiállapotra, miközben figye­lemreméltó szív- és légzőrendszeri reakciót vált ki. A kisfilmek nézése közben a résztvevők annyi energi­át használtak fel, amennyi megfelel egy enyhe fizikai testmozgásnak, és nagyjából a hetente 1-3 alkalommal sportoló emberekre jellemző. A második kísérletben egy valós, budapesti jógakurzus résztvevői kö­rében vizsgálták, hogy mire képes a mosoly ereje. A hahota jógán huszon­öt 60 év körüli nő vett részt, akiknél szintén elvégezték az előző kísérlet­ben is használt méréseket. Az ered­mények igazolták, hogy mindössze egy foglalkozás javította a hangula­tot és csökkentette a negatív érzelmek számát. A jókedv kedvezően hatott az egészségre is: a tesztalanyok többsé­génél nőtt az elégetett kalóriamennyi­ség és a pulzusszám is. Más fizikai tevékenységekkel ösz­­szehasonlítva, a jógázók valamivel kevesebb energiát égettek el, mint ugyanennyi idő alatt biciklizéssel, de többet, mint például főzéssel. A két vizsgálatot összegezve a ku­tatók úgy látják, hogy habár a hahota jóga önmagában nem elegendő moz­gásforma az egészséges életmód fenn­tartásához, számos pozitív pszichés és fiziológiai előnye miatt biztonságos, kellemes fizikai aktivitást és kikap­csolódást jelent különösen az ötven év feletti nők számára. (ELTE) Az etikailag helyes megoldás a váltságdíj kifizetésének megtagadása - ám ennek súlyos anyagi következményei vannak (Shutterstock) A kibertér is hadszíntér -az online tér sem marad ki a háborúból ÖSSZEFOGLALÓ Több száz számítógép került veszélybe Ukrajnában néhány órával azután, hogy egy célzott túlterheléses támadássoro­zatot követően számos ukrán weboldal elérhetetlenné vélt az elmúlt héten - írja az ESET biztonságtechnikai cég blogja. Ukrajnában számos szervezetet ért kibertámadás, melynek hátteré­ben egy HermeticWiper nevű adat­törlő kártevő (wiper) áll, állapították meg az ESET kiberbiztonsági kuta­tói. A támadás az ESET telemetriája szerint néhány órával azután történt, hogy egy túlterheléses támadássoro­zat (DDoS) több fontos webhelyet el­érhetetlenné tett az országban. Biztonsági kutatók Win32/Kill- Disk.NCV néven február 23-án he­lyi idő szerint 17 óra előtt észlelték első alkalommal a Wipert. A kártevő adatainak vizsgálatából az derült ki, hogy azt két hónappal ezelőtt hozhat­ták létre, de az eddigi információk alapján a múlt hét szerdán vetették be először. A Hermetic Wiper képes letöröl­ni a megfertőzött rendszer minden adatát, a célba vett hálózat számító­gépeinek teljes tartalmát, és azokat semmilyen módon nem lehet később visszaállítani. Más rosszindulatú kártevőkkel szemben a HermeticWi­per valódi célja nem az adatlopás és így az anyagi haszonszerzés, ha­nem a puszta rombolás: véglegesen megsemmisíteni az adatokat, illetve a szabotázsakció révén leállítani a működő infrastruktúrákat. Az adattörlő visszaél az EaseUS Partition Master szoftver illesztőprog­ramjaival, megsemmisítve annak ada­tait. A kártevő elnevezése abból ered, hogy a támadók egy olyan digitáli­san aláírt legitim szoftvert használ­tak, melynek hivatalos tanúsítványát a ciprusi székhelyű Hermetica Digital nevű cégnek állították ki. Úgy tűnik, hogy legalább egy alkalommal a ki­­berbűnözők hozzáférhettek a cég há­lózatához, mielőtt szabadon engedték a rosszindulatú programot. Szerdán számos ukrán weboldalt lekapcsoltak a DDoS támadások újabb hullámában, amelyek már he­tek óta célozzák az országot, köztük kulcsfontosságú kormányzati oldala­kat, az ukrán parlamenti, a külügy­­minisztériumi, illetve emellett külön­böző banki weboldalakat támadtak. Korábban már egy másik adattörlő kártevő is végigsöpört Ukrajnán idén január közepén. Az akkori támadás­ban szereplő kártevő a WhisperGate nevű adattörlő zsarolóvírusnak álcáz­ta magát, és erősen emlékeztetett a NotPetya támadásra, amely 2017 jú­niusában sújtott le Ukrajnára, mielőtt hatalmas pusztítást okozott volna az egész világon. A kutatók szerint azonban a most azonosított új Wiper kártevő ennél sokkal nagyobb veszélyt jelent, mert több módszer egyidejű alkalmazásá­val teszi tönkre a megtámadott gé­peket, és állítja le ezzel a megcélzott szolgáltatásokat. (szí) Számos ukrán weboldalt lekapcsoltak a DDoS támadások újabb hullámában, amelyek már hetek óta célozzák az or­szágot, köztük kulcsfontosságú kormányzati oldalakat, az ukrán parlamenti, a külügyminisztériumi, illetve emellett különböző banki weboldalakat támadtak (Shutterstock)

Next

/
Oldalképek
Tartalom