Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)

2022-03-14 / 60. szám

MAI MELLÉKLETÜNK Irodalmi csemege az érsekújvári kávézóban Az IrodalmiKorzóban muttaták be Mészáros András új kötetét 3. oldal Mi lesz az ukrán művészekkel? Figyelemre méltó kezdeményezések indultak a háborús művészetről 8. oldal A NAP SZÁMA: Vasárnapig közel E2*X22jJa háború elől menekülő ember érkezett Szlovákiába IDŐJÁRÁS Derült Idő várható, a nappali hőmérséklet délen 10 és 12 fok között alakul. JEGYBANKI ÁRFOLYAMOK USD GBP CZK HUF ▼ ▼ T ▼ 1,0990 0,8397 25,213 380,92 ÚJ SZÓ-ELŐFIZETÉS predplatne@newsandmedia.sk 0905 384 933 2022. március 14., hétfő t 75. évfolyam I 60. szám Ára 0,79 € I Előfizetőknek 10% kedvezmény I www.ujszo.com Robbanások Lviv környékén 35 áldozata van a lengyel határhoz közeli támaszpont elleni orosz légitámadásnak ÖSSZEFOGLALÓ : \ Az oroszok több szakértő szerint taktikát változtattak, s tudatosan elkezdték támadni a civil lakosságot, bombázni a lakótelepeket, kórházakat és iskolákat. A háború ráadásul egyre közelebb kerül a NATO-tagállamok határaihoz. A felvételen egy ukrán katona látható Mariupol lebombázott lakótelepén. (TASFt/AP-felvétel) Kijev/Lviv. Orosz légitámadás árt egy katonai gyakorló­teret tegnapra virradóan a nyugat-ukrajnai Lviv (Lemberg) város közelében; az eddig a legnyugatibb célpont Oroszország Ukrajna elleni háborújában. A Javoriv gyakorlóteret, amelyhez egy nemzetközi békefenntartó és biz­tonsági központ kapcsolódik, nyolc rakétatalálat érte a lvivi közigazgatá­si vezetés közleménye szerint. A tá­maszpont elleni orosz légitámadásnak legkevesebb 35 halálos és 134 sebe­sült áldozata van. A lengyel határtól mindössze 30 km-re van a támasz­pont, amely gyakorlótér, nemzetközi békefenntartó és biztonsági központ, és NATO-kiképzők gyakran jártak ott. A hírügynökségek szerint egye­lőre nem lehet tudni, hogy külföldi kiképzők voltak-e ott a támadás ide­jén is. Az ukrán védelmi miniszté­rium vizsgálja a körülményeket és a károkat. Makszim Kozickij lvivi kormányzó azt mondta: az orosz harci gépek kö­rülbelül 30 rakétát lőttek ki a támasz­pontra, amelyek közül többet elfogott az ukrán légvédelem. A robbanásokat Lengyelországban is hallani lehetett a dpa német hír­­ügynökség - lengyel-ukrán határon található, Przemyslben lévő - egyik tudósítója szerint. Lvivbe sokan menekültek a hábo­rú elől Ukrajna más részeiből, és sok külföldi ország Kijevből oda helyezte át nagykövetségét közvetlenül a hábo­rú kezdete előtt vagy után. A Lvivtől 120 km-re délkeletre fek­vő Ivano-Frankivszk polgármestere, Ruszlan Marcinkiv közölte, hogy a város repülőterét is légicsapás érte tegnap hajnalban. A donyecki ukrán katonai parancs­nok pedig arról számolt be, hogy egy menekülőket Lvivbe szállító vonatot szintén légicsapás ért az éjszaka. Pav­­lo Kirilenko szerint egy ember meg­halt, egy megsebesült ebben a táma­dásban. Minél jobban közelítenek majd a harcok Ukrajna nyugati régióiba, szakértők szerint valószínűsíthető, hogy annál több menekült fogja el­hagyni az országot. Vasárnapig közel 200 ezer, a háború elől menekülő em­ber érkezett Szlovákiába, közülük 11 százalék kérvényezett átmeneti mene­kültstátuszt nálunk. Milan Krajniak (Sme rodina) munkaügyi miniszter vasárnap elmondta, az Ukrajnából ér­kező menekültek számára az állam több ezer szálláshelyet tart készen, de ezek a következő hetekben betelhet­nek. Szerinte a következő hetekben akár 100 ezer ember is kérheti nálunk az átmeneti menekültstátuszt. A növekvő menekülthullámmal együtt pedig egyre nagyobb nyomás nehezedik az ország keleti határsza­kaszán dolgozó önkéntesekre is, akik nyíltan állítják, az állam csődöt val­lott, s a háború elől menekülő embe­rek ellátását szinte teljes egészében a civilekre hagyta. A hétvégén lapunk kiküldött tudósítója, Bugár Anna is ellátogatott Eduard Heger kormány­fővel a szlovák-ukrán határra, s mint megtapasztalta, két héttel a háború kirobbanását követően valóban lát­ni, hogy bár az önkéntesek segíteni akarnak, erőforrásaik kimerülőben vannak. Helyszíni beszámolónkat a 2. oldalon olvashatják, az orosz invá­zióról további részleteket a 6. oldalon találnak. (MTI, tasr, czg) Szlovák légvédelem Kijevnek? Szlovákiába érkezik az ama* rikai védelmi miniszter, terí­tékre kerülhet, hogy a szlo­vák hadsereg legerősebb légvédelmi eszközét átadja Ukrajnának. Pozsony. A héten Szlovákiába ér­kezik Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter. Eduard Heger (OEaNO) miniszterelnök ezzel kapcsolatban a közmédia vitaműsorában arról be­szélt, az Austinnal folytatott tárgya­lások témája lehet, hogy Szlovákia Ukrajnának adja-e a szovjet típusú S-300-as, nagy hatótávolságú lég­védelmi és rakétaelhárító rendszerét. Hozzátette azonban, hogy addig nem adhatják ezt senkinek, amíg a hazai légteret nem tudják valamilyen más rendszerrel védeni, konkrétan a ha­marosan Németországból és Hollan­diából érkező legmodernebb Patriot légvédelmi rendszerrel. Arról is be­szélt, mihamarabb le szeretnék állíta­ni az orosz MiG-29-es vadászgépek használatát. Korábban a lengyelek felvetették, hogy a közép-kelet-eu­­rópai NATO-tagállamok adják át Ukrajnának a MiG-29-eseiket, az amerikaiak szerint azonban ez nem járható út. Az orosz vadászgépek és az S-300-as légvédelmi rendszerek át­adása Ukrajnának a Markíza vasár­napi politikai vitamüsorában is terí­tékre került, ahol a kormányzó Za l’udí parlamenti képviselője, Juraj Seliga támogatta a Kijevnek nyúj­tandó katonai segítséget. „Amint a szövetségeseink által be lesz biztosít­va a légterünk védelme, én támogat­ni fogom, hogy az így felszabaduló MiG-jeinket adjuk át Ukrajnának” - mondta Seliga és hozzátette, hogy ha nem a vadászgépeket, akkor az S-300-as légvédelmi rendszereket lehetne Kijevnek adni. Az ellenzéki Hlas parlamenti kép­viselője, Erik Tomáá ugyanakkor élesen ellenezte az ilyen lépéseket, mondván: ezzel Szlovákia belekeve­redne a háborúba. Seliga erre úgy re­agált, a háború már így is érint min-A szlovák légteret jelenleg ilyen szov­jet, S-300-as légvédelmi rendszer védi (TASR/AP-felvétel) két, és rámutatott, az oroszok már az Ukrajna nyugati határánál lévő célpontokat támadják. (czg) A Hlas is behódol a szélsőségeseknek Pozsony. Erik Tomás, a Pe­ter Pellegrini vezette Hlas al­­elnöke nem tartja kizártnak, hogy az őszi önkormányzati vá­lasztásokon a pártja együttmű­ködik majd a szélsőséges néze­teket valló Republika párttal. „Nem kizárt, hogy tárgyalóasz­talhoz ülünk a Republikával” - mondta tegnap TomáS azzal, hogy pártja egyelőre csak az ESNS-szel és az OEaNO-val való együttműködés lehetőségét zárta ki. Egyébként a Focus közvéle­mény-kutató ügynökség tegna­pi felmérése szerint egy olyan kormány, melynek tagja lenne a Republika, csak a választók egy­negyede számára lenne elfogad­ható, a megkérdezettek 67 szá­zaléka elutasítana egy ilyen kor­mányt. A Markíza tévétársaság megrendelésére készült felmérés azt is mutatja, hogy a Republiká­val alkotott kormányt a Smer vá­lasztóinak többsége, 52 százaléka elutasítaná. (dp)

Next

/
Oldalképek
Tartalom