Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-12 / 59. szám
8 HÁBORÚ 2022. március 12. | www.ujszo.com Már Nyugat-Ukrajna városait lövik az oroszok A közös vallás sem segít. Az oroszok még a templomot is szétlőtték az azovi Mariupol kikötővárosban. (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Tegnap már nyugat-ukrajnai városokat is bombáztak, új fázisába lépett a háború. Nukleáris kutatóintézetet lőttek Harkivban. Támadóállásokat vett fel a Kijev környékén napok óta veszteglő orosz katonai konvoj. A szlovák határtól alig 180 kilométerre fekvő Ivano-Frankivszk 200 ezres megyeszékhelyen robbanások voltak. A város polgármestere szerint a nyugat-ukrajnai városban a támadás miatt egy órán át szünetelt a forgalom a város reptere közelében. Rakétacsapást mértek a nyugat-ukrajnai, a lengyel határtól alig 60 km-re fekvő Luckra. Ezt a fronttól távoli várost most először érte orosz csapás a háború kezdete óta. A 200 ezres Luck repterét és repülőjavító üzemét támadták, két katona életét vesztette, hat megsebesült. Egy olyan gyárat ért találat, ahol bizonyos vadászgéptípusokat meg tudnak javítani. Halálos áldozatot is követelt a Dnyeper folyó menti, több mint 1 milliós Dnyipro elleni rakétatámadás. A város Novokodackij kerületében vesztette életét egy ember a légicsapásban. A három támadás egy óvodát, egy többemeletes társasházat és egy cipőgyárat ért. Dnyipro útjában van a Krím felől északra előretörő orosz csapatoknak, amelyek célja egyrészt a felzárkózás Kijev ostromához, a város dél felőli elzárása, másrészt célja lehet az ország keleti felében állomásozó ukrán főerő bekerítése is. Dnyipro amellett, hogy Ukrajna üzleti és ipari központja, az utóbbi években az ukrán nacionalizmus egyik jelképévé vált. Az orosz védelmi minisztérium is megerősítette a nyugat-ukrajnai városok elleni támadásokat. Tájékoztatásuk szerint „nagy hatótávolságú, precíziós támadást” hajtottak végre katonai repterek ellen az ország nyugati részén. Az orosz erők ez idáig az ún. balparti Ukrajnára, vagyis az országot kettészelő Dnyeper folyótól keletre eső területekre, illetve a fővárosra és a Fekete-tenger partvidékére koncentrálták támadásaikat. Ez akár azt is jelentheti, hogy a háború új fázisába lépett, ahogy azt is, hogy immár Ukrajna egész területe célpont. Kísérleti reaktort lőttek Műholdfelvételek alapján szétszóródott a Kijev környékén veszteglő, 64 kilométer hosszú katonai konvoj - számolt be a szatellitképek készítésével foglalkozó Maxar Technologies amerikai cég. A felvételek szerint az oroszok átcsoportosítják erőiket. Páncélos egységeket láttak az ukrán fővárostól északra található Antonov repülőtérhez közeli településeken. A Maxar szerint több jármű bevonult az erdőbe, és a közelben található ágyúk tüzelésre készen állnak. A katonai járműveket a múlt héten vonták össze Kijev közelében, de úgy tűnt, hogy az elmúlt időszakban nem haladt a konvoj. Az előrenyomulás élelmiszer- és üzemanyaghiány miatt rekedhetett meg. Orosz repülők bombázták a harkivi Fizikai és Technológiai Intézetet, ami egy nukleáris kutatóintézet, ahol kísérleti reaktor is működik. A támadásban teljesen megsemmisült a neutronok előállítására használt reaktor épülete. Március 6-án már bombázták a kutatóreaktort, de akkor még nem rombolták le az épületet. A reaktort éppen a háború kirobbanása előtt töltötték fel friss nukleáris fűtőanyaggal, de az invázió előtt leállították az indítási folyamatot. Egyelőre nincs hír arról, hogy az intézményben súlyosabb károk keletkeztek volna, vagy hogy nukleáris szivárgás történt volna. Harkivban eddig 48 iskolát lőttek szét az oroszok. Az 1,4 millió lakosú, második legnagyobb ukrán várost a háború első napja óta támadják az orosz erők, csak tegnap 89 tüzérségi csapást mértek a városra. Pszichiátriai intézetet is bombatámadás ért Harkivban, egy pszichoneurológiai bentlakásos iskolára mértek csapást. A támadás idején 330-an voltak az épületben... Volnovaha ukrajnai város bevételéről számolt be pénteki hadijelentésében Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. Konasenkov szerint a járásközpontot a donyecki „népköztársaság erői szabadították fel”. Volnovaha a háború előtt 21 ezer lakosú település volt, a városban súlyos károk keletkeztek. A szakadár hadsereg még három települést az ellenőrzése alá vett, és szorosabbra vonta Mariupol ostromgyűrűjét. Életéért küzd Mariupol Az ostromlott, Azovi-tenger partján levő 450 ezres Mariupol alpolgármestere szerint nem lehet tudni, hány ember halt meg a támadásokban, de a legutóbbi adatok alapján úgy tudja, 1207-en biztosan. „Ezek azon holttesteknek a száma, amelyeket az utcákról gyűjtöttünk össze” - mondta Szerhij Orlov a BBC-nek. Eddig 47-en kerültek tömegsírba, mert „nincs lehetőségünk jelenleg magánsírokba temetkezni”. Sok eltemetett személyt nem tudtak azonosítani sem. Orlov kitért arra is, hogy a valós halálozások száma háromszor-négyszer több lehet, mint amiről tudnak. Szasa Volkov, a Nemzetközi Vöröskereszt városban tartózkodó delegációjának hangüzenete szerint már az is előfordult, hogy „az emberek egymásnak estek az ételért, elkezdték szétszedni mások autóját, hogy megszerezzék a benzinét”. All. napja ostromolt, folyamatosan bombázott városban már több mint egy hete nincs folyóvíz és áram, gáz és fűtés. Az orosz hadsereg eddig nemhogy a polgári lakosság evakuálását, de még a segélyszállítmányok városba juttatását is megakadályozta. „Sokan már a gyermekeiket se tudják etetni” - üzente Volkov, a boltokat és a gyógyszertárakat már napokkal ezelőtt kifosztották, és a hideg miatt egyre több a beteg. A mariupoli kórház elleni szerdai támadást Volodimir Zelenszkij ukrán elnök háborús bűnnek minősítette. Az orosz légierő nem hajtott végre csapásokat Mariupol térségében lévő földi célpontokra - jelentette ki Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi tárca szóvivője. „Semmilyen feladatot sem hajtott végre földi célpontok ellen az orosz légierő Mariupol közelében” - mondta. Azt állította, a mariupoli 3. számú kórház elleni szerdai állítólagos légicsapás valójában „teljességgel megrendezett provokáció” volt, amelynek célja szerinte az oroszellenes hangulat fenntartása volt Nyugaton. Úgy tudja, a mariupoli egészségügyi létesítmények, köztük a 3. számú kórház már február végén leálltak, a személyzetet és a betegeket „a nacionalisták” elzavarták. Jöhetnek a szíriaiak Vlagyimir Putyin orosz elnök szívesen fogadja az ukránok ellen harcolni vágyó önkénteseket. Azt ígérte, segítenek majd nekik eljutni a frontra. E megfogalmazás a gyakorlatban a Szíriái zsoldosokra vonatkozhat. Az Interfax tudósítása szerint Szergej Sojgu védelmi miniszter úgy fogalmazott, hogy több mint 16 ezer közel-keleti önkéntes kész beszállni az ukrajnai harcokba. Putyin az orosz Nemzetbiztonsági Tanács tegnapi ülésén arról is beszélt, az ukrán erőktől zsákmányolt hadfelszerelést átadják a kelet-ukrajnai szakadár „népköztársaságoknak”, amiket Oroszország független államként ismert el. Nem kizárt, az ukránoktól zsákmányolt nyugati fegyverekkel, azaz a vállról indítható Stingereken túl például Javelin páncéltörő rakétákkal fegyverezzék fel a szakadárokat. Putyin rámutatott, Ukrajna és nyugati támogatói különböző országokból nyíltan toboroznak zsoldosokat, „semmibe véve a nemzetközi jog minden normáját. Ezért, ha azt látjuk, hogy vannak emberek, akik önkéntes alapon akarnak odautazni és segíteni a Donyec-medencében élő embereknek, különösen ha ezt nem pénzért tennék, nos, akkor segítenünk kell őket abban, hogy eljussanak a háborús övezetbe” - mondta az orosz elnök. Az ukrán védelmi tárca jelezte, ukrán hadifoglyokat kérnek fel arra, hogy harcoljanak az orosz erők oldalán, mivel sürgősen pótolni kell a kimerült egységeket Rosztov délkeleti régiójában. Mint közölték, Oroszország a jelek szerint azokat is bevonja, akiknek nincs katonai tapasztalatuk. Bárki lőheti az oroszokat Már az ukrán civilek is büntetlenül lőhetnek az orosz támadókra. Egy csütörtökön, Zelenszkij elnök által aláírt törvény alapján a civilek is büntetlenül használhatnak lőfegyvereket Ukrajnában a támadó orosz katonák ellen a háború alatt. A törvény a gerilla-, vagy partizánháború jogi alapjait teszi tisztába a hadiállapot alatt. Mostantól a civilek hivatalosan is mentesülnek a büntetőjogi következmények alól, hasonlóan a katonákhoz. A haza védelme a polgárok szent kötelessége - emlékeztet az ukrán rendőrség a törvény kihirdetése kapcsán, de arra is figyelmeztetnek, hogy a legális fegyverhasználat csak a megszállók ellen lehetséges, bűncselekményeket ezután sem lehet elkövetni. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter közölte, hogy az orosz fegyveres erők a háború első két hetében több civilt öltek meg, mint hivatásos katonát. Tegnap újra humanitárius folyosók megnyitásával próbálkoztak. „Készen állunk Kijev védelmére” - kiabálják katonai felszerelésben felsorakozó fehérorosz önkéntesek egy közzétett videóüzenetben. Fehéroroszország támogatja Ukrajna orosz megszállását, a megszállók egy része legalábbis fehérorosz területről érkezett Ukrajnába, és folyamatosan lövik Ukrajna területét Fehéroroszországból is. Ennek ellenére úgy tudni, a fehérorosz hadsereg még nem támadta meg Ukrajnát, de az ukrán hírszerzés szerint ez lényegében bármikor bekövetkezhet. Valószínűleg már most is harcolnak fehéroroszok az oroszok oldalán. Elérte a 2,5 milliót az Ukrajnából elmenekült emberek száma, ebből 1,5 milliót a lengyelek fogadtak be -jelentette be tegnap Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa. Ez azt jelenti, hogy 16 nap alatt máris meghaladta az Ukrajnából menekülők száma az 1990-es évek délszláv háborúja elől menekülők számát. (MTI, Tx, 444, ú) Ez a kilőtt és kiégett orosz páncélos már nem zárja körül Kijevet... (TASR/AP) Vérbeli mesterlövész érkezett Ukrajnába érkezhetett a világ egyik legjobb mesterlövésze. A Wali kódnevű 40 éves mesterlövész akár több mint 3 km-ről is képes eltalálni a célt. A 40 éves mesterlövész nemrég még Afganisztánban harcolt, azt megelőzően pedig Irakban a kurd harcosokkal együtt az Iszlám Állam ellen. 2009-ben, Kandaharban állítólag napi átlagban 40 tálibot lőtt ki. Az eredetileg a 22. Királyi Ezredben szolgálatot teljesítő kanadai mesterlövész gyakorlatilag minden lövése célba ér. A távolsági világrekordot egy 3540 méterről leadott halálos lövéssel tartja. „Segíteni akarok nekik. Ilyen egyszerű. Itt az embereket csak azért bombázzák, mert európaiak akarnak lenni, nem pedig oroszok" - mondta a rettegett mesterlövész a CBC kanadai tévétársaságnak. A hatóságok szerint több tucat országból 20 ezer önkéntes indult Ukrajnába, hogy csatlakozzon a harchoz. (Tx, 444, ú)
