Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-02 / 50. szám
www.ujszo.coml 2022. március 2. KÖZÉLET Több mint 50 ezer ukrán menekült érkezett [gy néznek ki belülről a minisztérium által kialakított hotspotok (Forrás: Facebook - Ministerstvo vnútra SR) NAGY ROLAND Kedd reggelig 54 304 ukrán állampolgár menekült Szlovákiába a háború elől. A szomszédos országokat is figyelembe véve a számuk már a 660 ezret is meghaladta, a legtöbben Lengyelországba menekülnek. A szlovák kormány hétfő este elfogadott egy rendeletet, amely jelentősen megkönnyíti az ukrán állampolgárok ideiglenes ellátását. A szlovák-ukrán határátkelőkre továbbra is nagy nyomás nehezedik. Lapunknak eljuttatott közleményében a rendőrség arról tájékoztatott, hétfő reggeltől kedd reggelig 12 008 személynek engedélyezték a határátlépést. A háború kirobbanása óta eddig 54 304 ukrán állampolgár keresett menedéket Szlovákiában, ám a számuk fokozatosan nő. Több mint 660 ezer A Reuters hírügynökség beszámolója szerint eddig több mint 660 ezer ukrán állampolgár menekült el a háború elől. Shabia Mantoo, az ENSZ menekültügyi ügynökségének szóvivője azt mondta, a menekültek száma rohamosan nő, így elképzelhető, hogy Európának az évszázad eddigi legnagyobb menekültválságával kell szembenéznie. Az AFP hírügynökség adatai alapján a legtöbben Lengyelországot választják, február 28-ig már több mint 280 ezren menekültek ide. Bizonyos ukrán-lengyel határátkelőkön a várakozási idő a három napot is elérheti. Magyarországra a hétfői adatok szerint már több min 93 ezren menekültek, de ahogy Mantoo is kiemelte, rendkívül gyorsan változnak a számok, így elképzelhető, hogy e cikk megjelenésekor a számuk már bőven átlépte a 100 ezret. Az AFP szerint sokan menekülnek Romániába és Moldovába is, sőt, már több mint 40 ezer olyan ukrán állampolgárt tartanak számon, akik nem közvetlenül az Ukrajnával határos országokban keresnek menedéket. A menekültstátusz A kialakult helyzet miatt a szlovák kormány hétfőn este rendkívüli ülést tartott, amelyen jóváhagyták az ideiglenes menekültstátusz bevezetését. Ez sok tekintetben hasonlít a korábbi menekültstátuszra, viszont nagyon meggyorsítja az adminisztrációs terheket. Amíg nem volt háborús helyzet, a menekülteknek akár hetekig vagy hónapokig kellett várniuk a hivatali folyamatok lebonyolítására, és a jelenlegi válsághelyzetben erre nincs lehetőség. Már csak azért sem, mert a bajba jutott ukrán állampolgárok közül sokan szorulnak egészségügyi ellátásra, és sokak számára még az sincs megoldva, hol töltsék az éjszakákat és mit egyenek. Az ideiglenes menekültstátusz ezekre a problémákra jelent megoldást: a hagyományos menekültügyi kérvényekhez hasonlóan az ukrán állampolgároknak megtérítik az egészségügyi ellátását, és elszállásolják őket a menekültszállókon, ahol ételt és italt kapnak, valamint tisztálkodhatnak és alhatnak is. Elszállásolás A menekültszállók kapacitásai azonban végesek, ezért további helyekre is szükség lehet. A sajtóban már jelentek meg hírek arról, hogy bizonyos panziók és hotelek üzemeltetői felajánlották a szolgáltatásaikat, de továbbra sem tudni, pontosan hány helyre lehet szükség. Ján Orlovsky, a belügyminisztérium migrációs hivatalának vezetője az aktualiy.sk hírportál szerint azt mondta, hogy a keleti régiókban eddig összesen 40 ezer ágyat különítettek el, és ebbe már beleszámolta a vendéglátóhelyek, a diákszállók és a turisztikai elszállásolóhelyek kapacitásait is. Igor Matovic (OEaNO) pénzügyminiszter a hétvégén azzal az ötlettel állt elő, hogy pénzzel jutalmazná azokat, akik befogadnak ukrán menekülteket. A tárcavezető havi 200 eurót fizetne egy felnőtt, 100 eurót pedig egy gyermek elszállásolása után, függetlenül attól, hogy állami vagy magánkézben lévő intézményekről van szó. Matovic úgy tervezte, hogy a javaslatot már hétfőn jóváhagyja a kabinet, ám a TA3 hírtelevízió beszámolója szerint a koalíciós partnereknek még nem sikerült megállapodniuk a kifizetés módjáról, és a pénzügyminiszter által említett összegek sem tekinthetők biztosnak. A következő kormányülés ma reggel lesz. A kórvónyezós módja A belügyminisztérium tájékoztatása alapján az ukrán állampolgárok és a hozzátartozóik kérvényezhetik az ideiglenes menekültstátuszt. Hozzátartozónak tekintik az ukrán állampolgárok házastársát, az ukrán állampolgárok kiskorú gyermekeit vagy a házastárs kiskorú gyermekeit, valamint az ukrán állampolgárnak számító gyermekek szüleit. Az ukrán állampolgárságot elismertethetik személyigazolvánnyal, útlevéllel (lehet akár lejárt is), jogosítvánnyal, illetve más fényképes igazolvánnyal is, ha fel tudják mutatni hozzá a születési bizonyítványt. Azok az ukrán állampolgárok nem kérvényezhetik az ideiglenes menekültstátuszt, akiknek van állandó lakhelyük Szlovákiában, akik korábban már kérvényezték a menekültstátuszt, illetve azok, akik ezt már meg is kapták. A jogszabály értelmében az ideiglenes menekültstátuszt 2022 végéig lehet kérvényezni. „Hotspotok" Az ukrán menekültek adminisztrációs problémáinak megoldására a belügyminisztérium úgynevezett hotspotokat állított fel. Ezek tulajdonképpen sátrakból és konténerekből álló létesítmények, melyek meggyorsíthatják az ideiglenes menekültstátusz kiosztásával járó papírmunkát. A tárca eddig négy ilyen helyszínt állított fel a keleti határátkelőknél, de szükség esetén akár többet is tudnak alkalmazni. A létesítményekben a rendőrség és a migrációs hivatal munkatársai dolgoznak, innen szállítják tovább azokat a menekülteket, akiknek nincs hol megszállniuk. Vladimír Lengvarsky (OEaNO) egészségügyi miniszter kedden elmondta, az említett helyszíneken egészségügyi ellátást is biztosítanak majd azoknak a menekülteknek, akiknek erre sürgősen szükségük van. A tárcavezető azonban hangsúlyozta, a helyszíneken nem végeznek koronavírusteszteket. Ezeket azokon a szálláshelyeken kell elvégezni, ahová a menekülteket elszállítják. Hosszú távon Hogy hosszú távon mi lesz a háború elől menekülő ukrán állampolgárok sorsa, jelenleg nehéz megjósolni. Nyilván sok függ majd attól, hogy a háború meddig húzódik el, és milyen állapotban lesznek majd az ukrán városok a konfliktus lezárta után. Annyi bizonyos, hogy az első napokban, az ideiglenes menekültstátusz bevezetése előtt csak nagyon kevesen kérvényezték a hagyományos menekültstátuszt, amiből arra lehet következtetni, hogy a legtöbben szeretnének viszszatémi az otthonukba. Az ideiglenes menekültstátusz egyébként azt is lehetővé teszi, hogy az ukrán állampolgárok azonnal elhelyezkedjenek a szlovák munkaerőpiacon, így ha sokan nem is tudnak hazatérni, dolgozni és pénzt keresni még ebben a nehéz időszakban is lesz lehetőségük. „Már holnap tárgyalni kellene Ukrajna uniós csatlakozásáról” Pozsony. Zuzana Őaputová államfő az Európai Unió (EU) hét másik tagállamának elnökével együtt hétfőn nyílt levélben szorgalmazta Ukrajna gyors felvételét az Európai Unióba (EU). A kezdeményezéshez kedden csatlakozott Magyarország. „Az ukrán népnek világos európai perspektívára van szüksége. A folyamat részleteiről azonban még korai beszélni"- nyilatkozta a TASR hírügynökségnek Lubica Janíková, a kormányhivatal szóvivője. Mennyire valószínű a keleti szomszédunk felvétele az Európai Unióba? Hogy értékelhető az EU eddigi válasza az orosz agresszióra? A témáról Grigorij Mesetnikov politológust kérdeztük. Zuzana Caputová államfő Ukrajna gyors felvételét szorgalmazza az Európai Unióba. Támogatja a csatlakozási tárgyalások megkezdését? Teljes mértékben, feltétel nélkül támogatom. Úgy gondolom, ma már nemcsak arról van szó, mit jelent Ukrajna számára az uniós tagság - kétségkívül ez is nagyon fontos -, de a fő kérdés az, mit jelent számunkra Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz. Miután Oroszország gazember módjára megtámadott egy másik országot, rendkívül komoly geopolitikai változás indult el, mely következtében Ukrajna felvétele az Grigorij Mese2nikov politológus (TASR-felvétel) EU-ba nagyobb biztonságot jelent nekünk is. Minél előbb NATO- és EU-tagságot kell adni Ukrajnának. Reálisnak tartja a csatlakozási tárgyalások megkezdését rövid időn belül? Abszolút realisztikus ez az elképzelés. Úgy vélem, már holnap el kellene kezdeni a tárgyalást. Változó világban élünk, már nem érvényes az, amit február 24-e előtt megszokhattunk. A csatlakozási kritériumok, illetve a Maastrichti Szerződés feltételei úgymond a, jó időkre” készültek, amikor béke volt Európában. Most háború van, Ukrajnának egy felfoghatatlan katasztrófát kell átélnie. Ukrajnának az EU-tagság hatalmas támogatást nyújtana, számunkra pedig egy biztonságosabb világot, egy biztonságosabb Európát jelentene. A jelenlegi helyzetben miért anynyira fontos a csatlakozás kérdése? Miért szükséges a tárgyalások haladéktalan megkezdése? Ukrajna európai ország, amely az EU része szeretne lenni, s már számos lépést tett ennek érdekében - az asszociációs egyezményt is aláírták. Ukrajna számára ez a lépés lehetővé tenné az integrációt abba a térségbe, ahova tartozik. Azt gondolom, a történelem során a csatlakozásnak most van a legnagyobb támogatottsága - nemcsak az EU-ban, de szinte az egész világon. Uniós tagállamként élhetőbb hely lenne, felgyorsulnának a reformok, és természetesen a biztonság garanciája terén is nagy előrelépést tapasztalnánk. Emellett előnyös lenne a mi szempontunkból is, hiszen érdekes partnerről van szó, akivel különböző területeken lehet együttműködni. Hogy értékeli az Európai Unió háborúra adott reakcióját? A múltban gyakran kritizálták az uniós intézmények gyenge akcióképességét. Ön szerint sikerült meghaladni a korábbi állapotot? Úgy vélem, igen. A 2014 óta bevezetett szankciók szerintem nem voltak elegendők, de azzal sem értek egyet, hogy teljesen jelentéktelennek bizonyultak. Megvolt a maguk politikai jelentősége. A február 24-e után bevezetett, igazán kemény szankciók arra utalnak, az Európai Únió kezdi tudatosítani, kivel van dolga. Mi állíthatja meg Vlagyimir Putyint? Külső nyomás, vagy belülről kell érkeznie a követelésnek? Arra a kérdésre, hol áll meg Putyin, az a válasz, hogy ott, ahol megállítjuk őt. Ott, ahol fellépünk ellene - Ukrajna katonai támogatásával, politikai, illetve diplomáciai támogatással, valamint gazdasági szankciókkal. Azzal, hogy nem megyünk bele a zsarolási játszmába. Határozott és egyértelmű álláspontra van szükség, tehát semmilyen szándék nem merülhet fel az agresszorral fenntartott párbeszédre. Oroszországgal a harcok előtt sem lehetett párbeszédet folytatni. Szlovákiában is félnek az emberek az atomfegyverek bevetésétől. Ön szerint az atomháború kitörése lehetséges forgatókönyv? Ezt nem tudom megítélni, szerintem Vlagyimir Putyin egy zakkant politikus. Ha a szlovákok félnek az atomfegyverektől, és korábban szimpatizáltak Putyinnal, most legalább láthatják, ki ő valójában. A jelenlegi forgatókönyvek közül azonban nem ez a legvalószínűbb. Mint mondtam, a mi hozzáállásunkon fog múlni a végkifejlet - a Nyugatnak nem szabad ráállni a zsarolásra, melynek célja, hogy megtörjön minket és behódoljunk. Nem vagyok az atomfegyverek stratégiai kihasználásának szakértője, de annyi biztos, hogy zsarolásról van szó, amit Moszkva nem először alkalmaz. Úgy tudni, Vlagyimir Putyin utasítást adott az atomfegyverek készültségbe helyezésére, a nyugati országok egyelőre azonban nem regisztráltak a bevetésükre utaló mozgásokat. Úgy kell hozzáállni, mint valakihez, aki valóban képes ilyen lépést megtenni - megtámadta Úkrajnát, korábban pedig Grúziát. Elővigyázatosnak kell lenni, nem szabad teret adni a zsarnokoskodásának, s annak, hogy ezáltal meggyengítsen bennünket. Az orosz agressziót illetően szlovák parlamenti képviselők továbbra is terjesztenek álhíreket. Ön szerint ez hozzájárulhat a társadalmi polarizáció elmélyüléséhez? Ők már rendesen hozzájárultak a társadalom megosztottságához. Nemcsak az álhírek terjesztésével, de az én szemszögemből nézve hazaáruló tetteikkel — tüntetéseket szerveztek, botrányba keverték azokat a képviselőket, akik támogatták a legnagyobb szövetségesünkkel kötött védelmi szerződés elfogadását. Hazaárulással vádolták a képviselőket, miközben ők maguk egy agreszszort támogattak. Putyin már akkor is agresszor volt, nem február 24-én kezdődött a háború, akkor egy következő fázisba lépett. 2014 óta egyfajta hibrid háború zajlik, ők pedig egyszerűen beálltak ennek a rezsimnek a szolgálatába. Azt mondanám, ezek a politikusok ma a saját hazájuk érdekei ellen lépnek. - (ba)
