Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)

2022-03-09 / 56. szám

141 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2022. március 9. | www.ujszo.com A metaverzum olyan interaktív élményt nyújthat, ahol az emberek szabadon mozoghatnak és kétirányú párbeszédben vehetnek részt anélkül, hogy el kellene hagyniuk otthonukat (Shutterstock) A megbeszélés helyszíne: a metaverzum ÖSSZEFOGLALÓ Bill Gates egy tavalyi véleménye szerint a követ­kező két-három éven belül a legtöbb virtuális meg­beszélés a 2D-s kamerás képrácsokról a metaverzum­­ba, 3D-s térbe fog átkerülni, digitális avatérokkal. A Covid-járvány hatására kiderült pár dolog arról, hogy az emberek ho­gyan is szeretnének élni és dolgozni a jövőben. Nyilvánvalóvá vált, hogy sok szérvezet, vállalat anélkül is ké­pes működni, hogy munkatársaik bejárnának dolgozni. Ehhez olyan távmunka-alkalmazások és kom­munikációs platformok széles körű bevezetésére volt szükség, amelyek biztonságos információáramlást tesznek lehetővé. A home office és a hibrid munka a jövőben is életünk része marad, de ennél ma már többre van kereslet. „Azt tapasztaltam, hogy a felhasz­nálók egyre inkább igényt tartanak az interaktívabb online élményekre, ahol teljes mértékben és egyszerűen vehet­nek részt megbeszéléseken, hálózatot építhetnek a kollégáikkal, új érdeklő­dőket találhatnak, és ami a legfonto­sabb, ápolhatják az emberi kapcso­latokat” - írta Ben Chodor, a PR- és a befektetői kapcsolatok, építéséhez felhőalapú kommunikációs platfor­mot szolgáltató Notified cég elnöke a Forbesban megjelent cikkében. Az üzleti életben Gateshez hason­lóan ma már sokan gondolják, hogy a metaverzum lehet a válasz erre az igényre. Chodor szerint, ha egyszer teljesen megvalósul, a metaverzum olyan interaktív élményt nyújthat, ahol az emberek szabadon mozog­hatnak és kétirányú párbeszédben vehetnek részt anélkül, hogy el kel­lene hagyniuk otthonukat. A meta­verzumban nem lesznek térbeli és nyelvi akadályok (hiszen a valós ide­jű, igény szerinti fordítás lehetősé­gei egyre kiterjedtebbek és mélyeb­bek), ami rendkívül izgalmassá teszi a koncepciót. A metaverzumhoz optimális esetben mindenki hozzáférhet, így ugyanabban a térben találkozhatnak a világ négy sarkából érkező embe­rek, nagyon sokan olyanok is, akik­nek erre ez az egyetlen lehetőségük, mert számukra az utazás a fizikai térben - például anyagi vagy egész­ségi okoknál fogva - kivitelezhetet­len. Egy ilyen helyen a fogyatékkal élők is teljes értékű emberként vehet­nének részt a közösség vagy a szer­vezetek, vállalatok munkájában. Chodor arra számít, hogy lesznek, akik a virtuális környezeteket prefe­rálják, másoknak viszont továbbra is a szüretien emberi interakciókra lesz igényük. Ezért az a legvalószínűbb, hogy a metaverzális élmények, a ha­gyományos kétdimenziós virtuális élmények és a személyes élmények keveréke jelenik meg majd a kom­munikációban és a rendezvényeknél is. Már most is vannak hibrid esemé­nyek, de a fordulópontot még a jövő tartogatja. Gates elismerte: ahhoz, hogy „pontosan rögzítsük az arckifejezé­sünket, a testbeszédünket és a han­gunk minőségét”, drága technikai eszközökre lesz szükség, például VR-headsetekre és talán még moz­gásérzékelő kesztyűkre is. Tegyük hozzá, hogy ezek elég kényelmetlen eszközök. A metaverzum már csak ezért sem fog olyan sebeséggel be­törni az életünkbe, mint ahogyan a szuperpraktikus okostelefonok meg­hódították az emberek szívét, eszét és pénztárcáját. A technológiai fejlődés hallatla­nul gyors. így nyugodtan fogadha­tunk rá, hogy a metaverzumon pár év múlva már nem egészen azt fogjuk érteni, amit ma. Illetve nem olyan eszközökkel vesszük majd igénybe, amelyekről ma szó van. Akkor talán megvalósul, amit a beszédes nevű dán fejlesztőcég, a MeetinVR alapí­tója és vezérigazgatója, Cristian-Em­­anuel Anton állít: „Amikor az embe­reket nem terheli a számítógép-ké­pernyők korlátozottsága, és egy teljes virtuális térhez férnek hozzá, kre­ativitásuk ennek megfelelően foko­zódik, és a munka elvégzése kaland lesz, nem pedig teher.” Amy Town­send, az Aragon Research elemző­je azonban egyelőre kevésbé lelkes. Mint írja, a virtuális 2D-s megbeszé­lések mára ugyan normává váltak, és nagyon valószínű, hogy tovább fogunk fejlődni a munka még vir­­tuálisabb módja, a metaverzum felé. De ez még mindig csak futurisztikus álomnak tűnik. Sok tényezővel kell még foglalkozni ahhoz, hogy a me­taverzális találkozók valósággá vál­janak. (Computerworld) Az eddig azonosított legközelebbi fekete lyuk nem is létezik A Telescopium csillagkép HR 6819 jelű rendszere 2020-ban került a hírek élére, amikor a csillagászok bejelentették, hogy fekete lyuk található benne. A Földtől csak ezer fényévre lévő égitest volt az eddig azonosított fekete lyukak közül a legközelebbi. (Shutterstock) Azok a csillagászok, akik úgy vélték, felfedoztéka legköze­lebbi fekete lyukat, most azt mondják, tévedtek: egy két csillagból élló rendszert talál­tak, a párosból az egyik egy „csillagvémpír". A Telescopium csillagkép HR 6819 jelű rendszere 2020-ban került a hírek élére, amikor a csillagászok bejelen­tették, hogy fekete lyuk található ben­ne. A Földtől csak ezer fényévre lévő égitest volt az eddig azonosított fekete lyukak közül a legközelebbi. A felfedezést tevő kutatócsoport akkor azt írta, a fekete lyuk léte szükséges volt, hogy értelme legyen a rendszer két csillaga mozgásának, ami arra utalt, hogy egymás körül ke­ring a fekete lyuk és az egyik csillag, a másik csillag tágabb pályán mozog. A tudósok most azt írták, tévedtek, a fekete lyuk nem létezik. Az Európai Déli Obszervatórium (ESŐ) csillagásza, Dietrich Baade, a tanulmány társszerzője azt mondta, korábban csak egy fényfoltot ész­leltek, amely két csillagra utaló je­gyeket tartalmazott. Mivel mindkét csillag fényessége és kora hasonló, a tömegük is hasonló lenne és nagy sebességgel keringenének egymás körül. „Mivel csak azt a csillagot láttuk, amely körül nagy sebességgel kerin­gett valamilyen nagy tömegű égitest, amit nem láttunk, feltételeztük, hogy ez a láthatatlan óriás egy harmadik objektum, nevezetesen egy fekete lyuk” - mondta Baade. Más kutatók azon a véleményen voltak, hogy a rendszerben csak két csillag van, egyikükből nemrégiben a másik kiszakított egy darabot, az ilyet néha csillagvámpímak nevezik. A vámpír tömege ezután lényegesen megnőtt - írta a The Guardian online kiadása az Astronomy and Astrophy­sics című szaklap friss száma alapján. Az új tanulmányban Baade és ku­tatótársai az ESŐ két teleszkópja, a VLT és a VLTI új adatait elemezték. Noha az eredmények alapján a fekete lyuk gondolatát elvetették, a kutatók bizakodnak. „A lerabolt csillag még izgalmasabb, mint a fekete lyuk, mert olyan fázisban kapták el, ami a rend­szer teljes élettartamának csak egy igen kis töredéke” - mondta Baade. A lecsupaszított csillag megmu­tathatja az égitest belső részeit, mert a vámpírcsillag „harapása” eltávolí­totta róla a vastag külső rétegek átlát­hatatlan függönyét, így közelebbről nézhetjük meg, hogy hozza létre a csillag az energiát, amelyet kisugá­roz, és hol szintetizálja az új eleme­ket - tette hozzá. A tudós szerint amikor ilyen ele­mek töködnek ki, a csillagpor nem­csak új csillagokat, hanem bolygókat és bolygólakókat is létrehozhat. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom