Új Szó, 2022. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2022-03-09 / 56. szám
2 KÖZÉLET 2022. március 9. | www.ujszo.com Matovic előbbre hozná a 13. havi nyugdíjat Igor Matoviő úgy segítene a nyugdíjasok helyzetén, hogy előbbre hozná a 13. havi nyugdíj kifizetését (TASR-felvétel) NAGY ROLAND Pozsony. Igor Matoviő (OLaNO) azt javasolja, hogy idén jóval korábban, már májusban vagy júniusban fizessék ki a 13. havi nyugdíjat. A pénzügyminiszter szerint a jelenlegi áremelkedés mellett a nyugdíjasoknak minél hamarabb szüksége van az anyagi segítségre. „Szlovákiában van egy olyan népi bölcsesség, hogy aki gyorsan ad, az kétszer ad. Ezen mondás szellemében szeretnénk eljárni” - így indította Igor Matovié a keddi sajtótájékoztatóját, amelyen a 13. hávi nyugdíj kifizetésének előrehozásáról beszélt. Elmondása szerint ajelenlegi helyzetben, amikor az infláció mértéke az egekben van és az árak folyamatosan emelkednek - legyen szó akár az üzemanyagról, akár az alapvető élelmiszerekről -, a nyugdíjasoknak minél hamarabb szüksége lehet a pluszpénzre. „Idén a karácsonyt már akár júniusban is ünnepelhetik” - jegyezte meg a pénzügyminiszter. Időbeli eltérés Matovic azt javasolja, hogy a 13. havi nyugdíjat már májusban vagy júniusban fizessék ki. A döntését a nyugdíjinfláció és a nyugdíjak valorizációja közti időbeli eltéréssel magyarázza. Az említett mechanizmus megértéséhez a pénzügyminiszter a „fogyasztói kosár” nevű gazdasági kifejezést vetette fel. A nyugdíjasok fogyasztói kosara azoknak a termékeknek az átlagárát foglalja magába, amelyeket egy év alatt megvásárolnak. A nyugdíjinfláció az a mutató, amely figyelemmel követi, hogy a termékek átlagára mennyivel növekedett, a következő évben pedig enynyivel nő a nyugdíj összege. A nyugdíj inflációt mindig az előző fél év adatai alapján számolják ki. Ennek eredményeként 2021-ben az említett mutató 1,3 százalékos lett, tehát a nyugdíjak 2022 elején átlagban 1,3 százalékkal növekedtek. A tavaly év végén azonban az infláció nagyot nőtt, a háború kirobbanása pedig csak tovább rontott a helyzeten, aminek eredményeként az élelmiszer ára az utóbbi napokban jelentősen megemelkedett. Matoviéék becslései szerint 2022 első fél évében a nyugdíjinfláció elérheti a 8,4 százalékot, ami az előző évi adathoz képest hatalmas növekedést jelent. Ezt azonban a nyugdíjasok csak 2023 elején érezhetnék meg a pénztárcájukon, amikor is az infláció mértékéhez igazítva a nyugdíjak átlagban 40-50 euróval fognak növekedni. A pénzügyminiszter úgy gondolja, hogy az időseknek már most szükségük van az anyagi támogatásra, hiszen a boltokban már így is jóval több pénzt hagynak ott, mint amihez hozzászoktak. Ezt az időbeli eltérést orvosolná a miniszter azzal, hogy december helyett már májusban vagy júniusban kifizetné a 13. havi nyugdíjat. Emelés nincs Nyugdíjemelésről tehát nincs szó, pusztán a szokásos év végi pluszpénz előbbre hozásáról. Az összeg továbbra is 50 és 300 euró között mozog, attól függően, hogy kinek mekkora a nyugdíja. Matovié úgy fogalmazott, neki pénzügyminiszterként fenn kell tartania „az államháztartás egészséges állapotát” - így reagált például a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületének (JDS) követelésére, amely az előrehozatal helyett 3 százalékos átfogó nyugdíjemelést szeretett volna kiharcolni. A miniszter szerint az utóbbi hetekben jó néhány szervezet kereste fel, mindenki bér- és nyugdíjemelést követelt. „Amikor összeszámoltuk az igényeket, elértük a milliárd eurót. Azt viszont senki nem mondta, hogy honnan vegyük el a pénzt” - jelentette ki a pénzügyi tárcavezető. Továbbá elmondta, a koalícióban még tárgyalni fognak a javaslatáról, de a többi párt előzetesen már támogatta az ötletet. Megjegyezte, bízik abban, hogy Zuzana Caputovának sem jelent problémát a törvény aláírása, amelyről gyorsított eljárásban szeretnének szavazni. Elmondása szerint erre azért van szükség, hogy a Szociális Biztosító minél hamarabb elkezdhesse az adatok összegyűjtését és feldolgozását. Kritika Erik Tomá§, az ellenzéki Hlas képviselője bírálta a pénzügyminiszter javaslatát. Úgy véli, ez nem valódi segítség a nyugdíjasoknak, hiszen csak azt a pénzt kapják meg, amelyre amúgy is jogosultak lennének. A párt alelnöke hangsúlyozta, az idősek anyagi helyzetén csak a valódi nyugdíjemelés segíthet, például az, amit a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesülete is szorgalmaz. Tomás hozzátette, pártja már be is terjesztett egy javaslatot a parlament elé, amely az egyesület feltételeit is teljesítené. „Felszólítunk minden képviselőt, hogy a politikai hovatartozástól függetlenül támogassa a javaslatunkat” - zárta a képviselő. A 13. havi nyugdíj korábbi kifizetése nem most merült fel először, a háború kirobbanása előtt a koalíciós tanács ülésén már foglalkoztak a kérdéssel. Akkor egy olyan lehetőség is felmerült, hogy a pénzt két részletben fizetik ki, az elsőt júniusban, a másodikat decemberben. A munkaügyi minisztérium a szlovák hírügynökségnek eljuttatott reakciójában azt mondta, készek tárgyalni mindkét lehetőségről. „A cél a menekült gyerekek beilleszkedésének támogatása” BUGÁRANNA Szlováknyelv-tanfolyam, ingyenebéd és iskolapszichológus - többek közt ezt javasolja az oktatási minisztérium a háború elől menekülő ukrajnai gyerekek részére. A legfontosabb tudnivalókat már ukrán nyelvre is lefordították. Pozsony. Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter a keddi sajtótájékoztatón beszámolt a szaktárca lépeseiről a háború elől menekülő ukrán gyerekek oktatásával kapcsolatban. A szülők számára legfontosabb alapinformációkat már ukrán nyelven is összefoglalták, Gröhling arra kérte a nyilvánosságot, aki menekülteket fogadott be, mutassa meg nekik ezt a dokumentumot. Megerősítette, ahhoz, hogy Szlovákiában iskolába járhassanak az ukrán gyerekek elsősorban ideiglenes menedékjogra van szükségük, amit azonnal az érkezésük után kérvényezhetnek. Az iskolában, illetve óvodában fel kell mutatni az igazolást, hogy a kérelmezési folyamat megkezdődött. Ezt követően az iskola feladata felmérni a gyerek tudásszintjét. Gröhling kiemelte, ha a tanuló nem tud szlovákul, akkor a korának megfelelő évfolyamba javasolt besorolni. Szükség esetén eggyel alacsonyabb osztályba is kerülhet, a miniszter szerint azonban a legfeljebb egyévnyi különbséget tiszteletben kell tartani. A diákoknak joguk van a szlováknyelv-tanfolyamhoz, az iskola tehát kijelöl egy alkalmazottat, aki szlovák nyelvre tanítja az idegen országból érkező tanulókat. Az állam a megyei tanügyi hivatalon keresztül fedezi az iskola számára a kurzussal járó költségeket. Orvosi igazolás Az óvoda- és iskolalátogatás feltétele az orvosi igazolás a diák egészségügyi állapotáról, amit belépés előtt fel kell mutatni az intézmény vezetőjének. Elena Prokopová^-az egészségügyi minisztérium gyermekgyógyászati szakértője hangsúlyozta, bármelyik gyermekorvost felkereshetik - akár az ismerősök által javasolt szakembert, vagy a lakhelyükhöz legközelebbi orvost is meglátogathatják. Prokopová hozzátette, az orvos ellenőrzi, az adott gyermek rendelkezik-e a szükséges oltásokkal, valamint további preventív kivizsgálásokat végez. Beilleszkedés Gröhling állítja, az ukrajnai és hazai iskolarendszer között nem olyan nagy az eltérés, az előírt tananyag ugyanis Európa-szerte hasonló. A legnagyobb gondot a nyelv és a betűk írása jelentheti, ^valamint az új osztályzáshoz is hozzá kell szokniuk. Ukrajnában 1-12 közötti pontrendszerrel értékelik a diákokat, ami ráadásul épp fordított elv alapján működik - az ottani egyes a szlovákiai ötösnek felel meg, tehát minél rosszabb teljesítmény, annál kevesebb pont jár érte. „Nemcsak az a célunk, hogy az ukrajnai diákokat iskolapadba ültessük, hanem szeretnénk olyan iskolai környezetet teremteni nekik, ahol segítséget és támogatást kaphatnak” - jelentette ki Gröhling. A befogadási folyamatban az iskolának intervenciós csapatok segíthetnek, a miniszter szerint pszichológusok, speciális pedagógusok és ukrán nyelven beszélő személyek alkotják a csapatokat. A tárca szerint jelenleg összesen 17 szakértői csoport működik, mely támogatást nyújt az iskoláknak a háború elől menekülő gyerekek zökkenőmentes beilleszkedésében. Lépésről lépésre A tanulók étkeztetése szintén felvet néhány kérdést - a szülők sok esetben nem tudják kifizetni az iskolai ebéd árát a gyerekük számára. Gröhling azonban megerősítette, az ukrajnai gyerekeknek jár az ebéd, amit a minisztérium átfizet az iskolának. Ezt azonban az igazgatónak először a fenntartó irányába kell jelezni. A minisztérium adatai szerint egy eperjesi alapiskolába már több mint 100 ukrán gyerek jár, Pozsonyban pedig 17-ről tudnak. Konkrét számokról azonban egyelőre korai beszélni, arról, hogy az iskola felveszi-e az adott diákot, az intézmény igazgatója dönt, a minisztériumnak nincs beleszólása. A tárca értesülései szerint jelenleg 4 ukrán tanár jelentkezett a hazai iskolákba. Az ukrán nyelven beszélő személyek jelentkezését továbbra is várják, jelenleg azonban felmerült egy probléma, amit Gröhling állítása szerint Mária Kolíková igazságügyi miniszterrel közös erővel igyekeznek orvosolni. Szlovákiában ugyanis a törvényből kifolyólag minden tanárnak igazolnia kell, hogy nem büntetett előéletű. Az erkölcsi bizonyítvány kérvényezése azonban, tekintettel az Ukrajnában dúló háborúra, jelenleg nem kivitelezhető. A tárcavezető további gyakorlati problémákra hívta fel a figyelmet - több olyan diák érkezett Szlovákiába, akik épp a középiskolai felvételi előtt állnak, vagy pedig az érettségi vizsgákat kellene napokon belül abszolválniuk. Gröhling megjegyezte, két diáklány esetében igyekeznek megoldani ezt a kérdést - a szlovákiai szabályok értelmében ugyanis szlovák nyelvből és irodalomból is kellene vizsgázniuk, amit érthető módon nem tudnak teljesíteni. A lehetséges megoldások között említette a távúton történő tesztelést, valamint fontolgatják az ukrajnai tanárokból álló csapat Szlovákiába küldését. A háború elől menekülő gyermekek oktatását is be kell biztosítani, a minisztérium adatai szerint egy eperjesi alapiskolába már több mint 100 ukrán gyerek jár, Pozsonyban pedig 17-ről tudnak, országos összesített adatok viszont egyelőre nincsenek (TASR-felvétel)
