Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-24 / 45. szám
www.ujszo.coml 2022. február 24. KULTÚRA I 9 Dráma az elszakadás fájdalmáról Nálunk is vetítik már a mozik Kenneth Branagh angol filmrendező önéletrajzi ihletésű, Oscar-esélyes drámáját HAVRAN KATI Kilencéves kisfiú szemszögéből mesél Kenneth Branagh családja sorsdöntő elhatározásáról. A rendező önéletrajzi alkotásában fekete-fehér képeken jelenik meg 1969 Belfastja. Hét Oscarra jelölte a produkciót az Amerikai Filmakadémia, mely akár a legjobb film díját is elviheti. Bár nem gyakori, hogy elismert rendező kitárulkozzon a mozivásznon, láttunk néhány ilyen próbálkozást az elmúlt években. Már csak azért is izgalmasak az ilyen alkotások, mivel bepillantást engednek egy olyan ember személyiségét formáló erőkbe, akit filmjei révén valamenynyire ismerősnek érzünk. Legutóbb Paolo Sorrentino Isten keze című filmjében elevenítette fel nápolyi kamaszkorát, és annak egy fájdalmas, ám későbbi élete szempontjából meghatározó pillanatát. Pedro Almodovar is elismerte, hogy a Dicsőség és fájdalom című 2019-es filmje autobiográfiai elemekre épül, melyben egy idősödő rendezőt állít a középpontba, aki, miután ráeszmél, hogy kifogyott az ötletekből, a gyerekkorába tekint vissza. Alfonso Cuarón Romája pedig a rendező mexikói gyerekkorába viszi a nézőt, hogy egy szétesőben levő család történetét vázolja. Ezek a gyerekkoridézések a rendező fiatalkorának társadalmi, kulturális háttérébe is bepillantást nyújtanak. Kiemelkedően hangsúlyos ez például Sorrentino filmjében, ahol a nyolcvanas évek Nápolya, annak filmrendezői és a Maradona igazoltatását övező fociláz szolgáltatnak hátteret a főszereplő felnőtté válásához. Még fontosabb a történelmi háttér Kenneth Branagh legújabb produkciójában, a Belfastban, melyben az észak-írországi konfliktus adja a főszereplő felnövéstörténetének keretét. A történet 1969 augusztusában kezdődik, azzal a pillanattal, mikor néhány évtizednyi viszonylagos békét követően újra kirobbannak a zavargások Észak-írországban. Az északír konfliktus hosszan tartó történelmi ellentétek kicsúcsosodása, melyben a térség hovatartozása a kérdés, hiszen az unionista protestánsok a Nagy-Britanniához való tartozásért küzdenek, míg a javarészt nacionalistákból álló ír katolikusok az Írországhoz való csatlakozást szorgalmazzák. A kezdeti rendbontások harminc éven át tartó erőszakhullámot szülnek - ebből néhány hónapot vázol Branagh filmje. Ez az időszak a család dilemmáját öleli fel: menni vagy maradni a szeretett Belfastban, melyhez minden egyes családtag erősen kötődik, de ahol egyre inkább ellehetetlenítik az életet a barikádok, a fosztogatások, a mindennapossá váló robbantások. És ami a legszömyűbb, a gyerekek jövője is veszélyben forog, hiszen a zavargásokat szító bandák őket is megkörnyékezik. Branagh produkciójának a legnagyobb érdeme az, hogy a történelmi szál nem válik hangsúlyosabbá, mint maga a felnövéstörténet, sőt, a társadalmi eseményeket pont a gyerekfőhős szemszögéből követhetjük nyomon. A gyerekszemléletre a kameraállás is utal, mely gyakran mutatja a várost békaperspektívából. A kilencéves Buddy (Jude Hill), Branagh filmbeli alteregója számára a háborús állapotok ijesztőek, de izgalmasak is. Mikor egy tőle pár évvel idősebb kislány arra igyekszik rábeszélni, hogy a boltokat fosztogató titkos banda mintájára lopjanak csokit, Buddy belesodródik a kalandba. Ugyanilyen fontosak számára azonban a háborús állapotoktól független élmények, például az, hogy kiválóra írja meg a matekdolgozatát, hogy imponáljon az osztályelső kislánynak, vagy az, hogy a nagyszüleivel tölthessen időt. Csak úgy, mint Sorrentino filmjében, itt is fontos szál ajövőbeli filmrendező mozirajongása: Buddy imádja a filmeket, igaz, számára, aki jóval fiatalabb Sorrentino Fabiettójánál, még messze van az a pillanat, mikor majd a filmes pálya mellett dönt. Egyelőre annak örül legjobban, mikor az egész család együtt ül a moziban. Ebből a gyermeki szemléletmódból a családtagok státusza megkérdőjelezhetetlen. Az apuka, akivel kapcsolatban egyébként sejteti a film, hogy vannak adósságai, és miatta nem tisztázottak a család anyagi körülményei, Buddy számára egy hős. Történhet bármi, mondja filmjével Branagh, a gyerekek életét ugyanazok a vágyak, álmok határozzák meg, mint békeidőben: egy kisfiú ugyanúgy ragaszkodik a környezetéhez, a családjához, a barátaihoz és a kislányhoz, aki tetszik neki, háborúban mint békében, függetlenül attól, hogy protestáns-e vagy katolikus. Míg a kisfiú egy-egy, életét meghatározó mozzanatra közelít be a film, a szélesebb társadalmi perspektívát a munkásosztálybeli család szövetén keresztül érzékeljük. A háborús események ugyanis belopják magukat a család mindennapi életébe, bár egy ideig leginkább csak baljós fenyegetésként. Ahogy a veszély egyre markánsabban körvonalazódik, az apuka, aki egyébként Angliában dolgozik és kéthetente jár haza, egyre határozottabban gondolja úgy, hogy mindanynyiuknak költöznie kéne. Buddy számára az elszakadás elképzelhetetlen, hiszen itt élnek a barátai és szeretett nagyszülei: Belfast maga a világ közepe a kisfiú számára. Branagh az elszakadás fájdalmát eleveníti meg a filmben, melyet egyébként azoknak ajánlott, akik nem hagyták el a várost. A produkció ugyan nem ér fel Cuarón (szintén monokróm) képi világának cicomátlan érzékletességéhez, sem Sorrentino mesteri történetmeséléséhez, annyi azonban bizonyos, hogy kitűzött célját teljesíti: a rendező nem szeretne többet, mint elmesélni egy kisfiú sorsdöntő életszakaszának történetét, ezt pedig remekül teszi. Branagh, aki Shakespeare-adaptációkkal vált elismert rendezővé, legalábbis visszatér tehát ahhoz a minőséghez, melyet sem hollywoodi munkái (mint például a Thor vagy a Hamupipőke), sem pedig megosztó Agatha Christie-adaptációi nem tudtak igazolni. Elhunyt Lippai László színész, a Madách Színház társulatának tagja ■ ■ RÖVIDEN Megkurtítják az Oscar-gálát jelöltet is érint: a legjobb látványtervezés kategóriájának jelöltjei között szerepel Sipos Zsuzsanna, a Dűne című film berendezője. (MTI) Lippai László (1959-2022) (Fotó: MTI) Hatvankét éves korában elhunyt Lippai László színművész - tudatta a Madách Színház. Budapest. A Madách Színház társulatának tagját hosszú, súlyos betegség után szerda hajnalban érte a halál. Lippai László 1985-ben végzett a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd a Madách Színházhoz szerződött. Száznál is' több színpadi szerepe közül legemlékezetesebb a József és a színes, szélesvásznú álomkabát című Webber-musical főszerepe, a Cabaret Konferansziéja, a Chicago Mary Sunshine-ja, Az Operaház fantomjában Monsieur André és a Producerekben Carmen Ghia. Nagyjátékfilmekben játszott karakterszerepei is jelentősek, szerepelt többek között a Vademberek, a Hatásvadászok, a Te rongyos élet és a Hamis a baba című filmben. Rengeteg tévésorozatban láthatta a közönség, köztük az Angyalbőrben, a Kisváros, legutóbb pedig a Drága örökösök és a Jóban-rosszban című sorozatban. Az egyik legfoglalkoztatottabb szinkronszínészként számos világsztárnak kölcsönözte hangját, köztük Matthew Brodericknek vagy Semir Gerkhan figurájának a Cobra 11 sorozatból, valamint a Dragon Báliból Son Goku karakterének. Ez utóbbi sorozat ugyan a kilencvenes évek végén volt a csúcson, a színész, ha tehette, részt vett az olyan eseményeken, ahová kifejezetten e miatt a szerep miatt hívták. A Szörny Rt.-ben is maradandót alakított Mike Wazowski hangjaként, de a Disney-féle Notre-dame-i toronyőrben is ő szólaltatta meg a főszereplőt. Az utóbbi években rendszeresen tanított is, a budapesti Talent Szinkronstúdióban adta át tudását a fiataloknak, hogy a magyar szinkron továbbra is elismert lehessen. Lippai Lászlót a Madách Színház saját halottjának tekinti. (MTI, juk) Los Angeles. Az élő közvetítés előtt akar átadni nyolc Oscar-díjat az amerikai filmakadémia a feszesebb tempójú tévéműsor érdekében. A vágás, a látványtervezés, a hang, a smink és haj, az eredeti filmzene és a három rövidfilmes kategória - a rövid dokumen- - tumfilm, a kisjátékfilm és a rövid animáció - Oscar-díját közvetlenül a gála előtt adják majd át. A köszönőbeszédeket megvágva illesztik majd be az élő, 3 órásra tervezett műsorba. A testület elnöke szerint az Oscar-gála jövője érdekében minél nagyobb nézettségű műsort kell készíteni. Ez a kérdés régóta vita tárgya, a filmakadémia már 2019-ben is próbálkozott a műsor kurtításával. Akkor az operatőr, a vágó, a smink és haj, valamint a kisjátékfilmes díjak átadását akarták vágott formában bejátszani, de a tiltakozási hullám miatt végül pár nappal a gála előtt viszszavonták a döntést. Az Oscar-ceremónia nézettsége azonban azóta is tovább esett, a tavalyi díjátadóra alig tízmillió néző volt kíváncsi, ami minden idők legalacsonyabb nézőszáma. A döntés egy magyar Sorozat Móricz Tündórkertjéből Budapest. Történelmi-politikai thrillersorozat készül a Nemzeti Filmintézet (NFI) 2,149 milliárd forintos támogatásával Móricz i Zsigmond Tündérkert című műj véből, amelyben a 17. századi Erj dély politikai és társadalmi világa i elevenedik meg Bethlen Gábor és Báthory Gábor életének bemu- i tatásával. A producer Kálomisj ta Gábor és Helmeczy Dorottya, a vezető írók Bereményi Géza és Tasnádi István. Móricz regényében két ellentétes személyiség csap össze Erdély vezetéséért, egy nő szerelméért és a magyarság megmaradásáért. A nyolcrészes tévésorozat epizódonként 48-52 perc hosszúságú lesz, és a i tervek szerint 2023 őszén láthatja | a közönség. A 95 napos forgatás 2022 július végén kezdődik és decemberig tart, több mint hetven szereplővel. Vezető rendezője Madarász Isti, operatőre Garai Gábor lesz. (MTI)
