Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-04 / 28. szám
2 I Szigeti László emlékére Elhunyt Szigeti László, az MKP korábbi oktatásügyi minisztere. Szigeti László 1957-ben született Búcson. 1981-ben szerzett diplomát a Comenius Egyetemen, majd matematika-földrajz szakos pedagógus lett a párkányi gimnáziumban. 1990-ben iskolaigazgatóvá választották, öt éven keresztül igazgatta az intézményt. Közben a politikai pályáját is építgette, 1994-ben a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom színeiben parlamenti képviselővé választották. Négy évvel később ismét képviselő lett, akkor már a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) listáján indult. Kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen 2010-ig tevékenykedett a parlamentben. 1998 és 2006 között, vagyis a Dzurinda-kormányok idején az oktatási minisztérium államtitkáraként dolgozott, 2006 februárja és júliusa között pedig a tárca vezetője is volt. Szigeti a pártpolitikában is fontos funkciót látott el, 1998 és 2012 között az MKP oktatáspolitikáért felelős alelnöke volt. Mindemellett 1998 és 2002 között a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének alelnökeként is tevékenykedett, 2004 és 2010 között pedig a komáromi Selye János Egyetem igazgatótanácsának elnöke volt. Szigeti László 64 évesen hunyt el. Haláláról jelenlegi és korábbi tisztségviselők is megemlékeztek, a szlovákiai magyar és szlovák politikai színtéren egyaránt. Menyhárt József, az MKP korábbi elnöke a közösségi oldalán utalt arra, hogy Szigeti az élete utolsó hónapjaiban súlyos betegségben szenvedett. „Küzdöttél, ahogy Tőled megszoktuk: méltósággal, felvidéki emberséggel... Havonta beszéltünk, s bár mindketten tudtuk, az életed a tét, mindig a remény és a hit zárta a dialógusaink: meggyógyulsz, s megyünk tovább... Mától odaátról ügyelsz ránk” - üzente Menyhárt. Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter kiemelte, Szigeti egész pályafutása az oktatásügy szolgálatáról szólt. „Fájó szívvel búcsúzunk egy kiváló, bölcs embertől, akire mindig számíthattunk. Akire a felvidéki magyar közösség is mindig számíthatott” - emlékezett meg a Szövetségen belüli MKP-platform. (nar.TASR) Szigeti László (1957-2022) KÖZÉLET Régiónként eltérően tetőzhet a negyedik hullám NAGY ROLAND Szlovákiában nem egyszerre várható a negyedik hullám tetőzése - állítja az Adatok Pátosz Nélkül (Dáta bez pátosu) elemzőcsoport. Ehelyett regionális tetőpontokkal kell számolni, amelyek náhány járásban már el is árkeztek. „Szlovákia nem egyetlen régióból áll. Nem egy tetőpont lesz. Minden régió más időben esik majd át az omikronon, a tetőpontok közötti eltérés pedig akár 3-4 hét is lehet” - olvasható az Adatok Pátosz Nélkül legújabb elemzésben. A szakértők az egészségügyi minisztérium legújabb adatai alapján állítják, hogy néhány járásban már akár túl is lehetnek a tetőzésen, míg más járásokban az omikron terjedéséről „egyelőre nem is hallottak”. Északon és délen is A legnagyobb növekmények továbbra is főként az északi járásokban jellemzőek, de a délnyugati régióban is van néhány járás, ahol a járvány rohamosan terjed. A legrosszabbul jelenleg a Námesztói járás áll, ahol a hétnapos incidencia elérte a 4100-at. Ez azt jelenti, hogy a lakosság több mint 4 százaléka fertőzött lehet. A pozitivitási arány szintén itt a legmagasabb, az utóbbi héten vett minták 68 százalékában mutatták ki a vírus jelenlétét, vagyis a letesztelt személyek csaknem háromnegyede fertőzött volt. A hétnapos incidencia te-A Dunaszerdahelyi járásban még mindig magas a hétnapos incidencia, sok a fertőzött (Somogyi Tibor felvétele) kintetében a szomszédos Turdossini járás is rosszul áll, az említett érték 3200 körül mozog, vagyis a lakosság 3,2 százaléka pozitív. Az északi járások közül még a Zsolnai, a Szakolcai, valamint a Sztropkói járásban magas az incidencia, és a következő napokban feltehetően a Puhói járásban is nagy növekedés várható, mert a hétnapos incidencia itt az utóbbi napokban 208 százalékkal nőtt. Ami a magyarlakta területeket illeti, a hétnapos incidencia tekintetében a Dunaszerdahelyi járás áll a legrosszabbul. Az említett mutató 2950, vagyis a lakosság legalább 2,95 százaléka fertőzött. A pozitivitási arány azonban itt nem olyan magas (44 százalék), és az előző héthez képest az incidencia most már nem nőtt olyan nagyot (66 százalék), ami arra utalhat, hogy ebben a régióban a járvány hamarosan visszaszorul. Persze, sok múlik azon, mennyire tartják be az emberek az óvintézkedéseket a következő hetekben. Kórházi különbségek Az Adatok Pátosz Nélkül arra is felhívta a figyelmet, hogy a kórházak szintén regionálisan fognak megtelni. A szakértők úgy becsülik, hogy a kezelésre szoruló betegek száma a közeljövőben napi százzal fog emelkedni, később pedig napi kétszázzal. Azokban a régiókban, ahol jelenleg sok a beteg, vagyis elsősorban Zsolna és Eperjes megyében, a Covid-osztályok akár már a következő napokban, hetekben megtelhetnek, viszont Besztercebánya, Nyitra és Kassa megyében a tetőzés későbbre várható. „Most azonnal izoláljuk az időseket a legsújtottabb régiókban, és 10 napig bírjuk ki így. A többi országrészben február végéig tartsunk ki. Ekkor kellene jönnie az első lazításoknak. Mentálisan, fizikailag, pszichikaiig és valóságosan is. Bálozni idén már nem megyünk, de a májusi majálisokat még elérjük. És valószínűleg oltási igazolványok nélkül” - üzente az elemzőcsoport. Igor Matovic a szlovák államkasszát védi az áremelések által sújtott családoktól A kormánypártok ugyan elismerik, hogy az árak idén akár a jegybank által jelzettnél is gyorsabban nőhetnek, ám továbbra is képtelenek egyezségre jutni abban, hogyan is segíthetnének az emiatt nehéz helyzetbe került családokon, és a kérdésről a parlamentben sem hajlandók vitát nyitni. Pozsony. Hogy milyen módon segíthetnének a rég nem látott áremelések miatt nehéz helyzetbe került családokon, arról a kormánypártok már a hétfői koalíciós tanácson megpróbáltak egyezségre jutni, Michal Sipos, a vezető kormánypárt, az OEaNO frakcióvezetője azonban elismerte, hogy képtelenek voltak közös nevezőre jutni. Az ellenzéki képviselők tegnap a parlamentben szerették volna megvitatni a kérdést, a kormánypárti képviselők érdektelensége miatt azonban nem sikerült elfogadni az emiatt összehívott rendkívüli ülés programját, a témát így újra a szőnyeg alá söpörték. Veszélyes árvágta Hogy a drágulások komoly gondot okoznak, azt a kormánypártok sem vitatják. „Rendkívül nagy a kockázata annak, hogy az árak az eddiginél is gyorsabban nőnek majd. Elsősorban az energiaárak növekedése, valamint az élelmiszerek és építőanyagok drágulása okoz gondot” - mondta el Peter Kremsky, az Ol’aNO parlamenti képviselője, a parlament gazdasági bizottságának az elnöke, aki még a jegybank inflációval kapcsolatos előrejelzését is kétségbe vonja. „Rendkívüli módon meglepett Peter Kazimir jegybankelnök legutóbbi előrejelzése, amely szerint az infláció az idei év elején éri el a csúcspontját, amikor nagyjából 7 százalékkal nőnek az árak az egy évvel korábbihoz képest, ezt követően pedig csökkenésre számíthatunk. Hogy képes a jegybankelnök ilyen optimista előrejelzéssel etetni a lakosságot, amikor ezt semmi sem támasztja alá? Igen, a januári 7 százalékkal egyetérthetünk, ezt követően azonban nem számíthatunk csökkenésre. Épp ellenkezőleg, ha figyelembe vesszük a jelenlegi ármozgásokat, az éves infláció üteme hamarosan 10 százalék fölé ugorhat, és egész év folyamán ott is maradhat” - figyelmeztet Kremsky. Szerinte őszintének kellene lenni a lakossággal, és nem szabadna hiú reményeket kelteni az emberekben, hogy az inflációtól gyorsan megszabadulhatnak. A kassza fontosabb Kremsky nyilatkozata is azt bizonyítja, hogy a vezető kormánypártban ugyan tisztában vannak a helyzet sú- i lyosságával, ennek ellenére nem sokat tesznek a helyzet megoldása érdekében. Míg Európa-szerte olyan intézkedéseket hoznak, amelyeknek köszönhetően sikerül visszafogni a gyors drágulást, Szlovákiában ez még várat magára, miközben ezrek járnak át vásárolni Magyarországra és Lengyelországba, ahol már léptek az ügyben, így ott olcsóbbak az élelmiszerek. Ugyan Szlovákiában is egyre többen kardoskodnak amellett, hogy egyes élelmiszerek áfakulcsát 5 százalékra faragják le, a pénzügyminiszter azonban ezzel nem ért egyet, nyíltan elismerve, hogy számára az államkassza bevételei fontosabbak a családoknál vagy a hazai kereskedőknél. „Számításaink szerint a szlovák államkassza bevételei a szomszédos országokba irányuló bevásárlóturizmus miatt jóval kisebb mértékben csökkennek, mint ha mi is csökkentenénk a szlovákiai üzletekben árult élelmiszerek áfáját. A határok szabadon átjárhatók, és ha valaki úgy gondolja, hogy pár eurót megspórol, ha a szomszédos országokba jár át vásárolni, ezt szabadon megteheti. A szlovák államkassza érdekei azonban azt kívánják, hogy az áfakulcsot ne csökkentsük” - mondta el Igor Matovic pénzügyminiszter. A tárcavezető mindeközben épp azzal próbálja meg nyugtatni a kedélyeket, amit a párttársa, Peter Kremsky bírált., ,Az áfacsökkentésnek nem lenne értelme, hiszek ugyanis a jegybank előrejelzésében, amely szerint az infláció növekedési üteme belátható időn belül csökken. Hiszek benne, hogy a növekedési ütem lassulása még annál is gyorsabb lesz, mint amiben most reménykedünk” - állítja Matovié. Leváltanák Matoviéot Az ellenzék szerint a kormány kénytelen lesz lépni az ügyben. „Felszólítjuk Igor Matovié pénzügyminisztert, hogy a jövő hét végéig mutassa be az áremelkedéssel kapcsolatos intézkedéscsomagját. Ha ezt elmulasztja, javasolni fogjuk a leváltását a pénzügyminiszteri posztról” - jelentette be csütörtökön Peter Pellegrini független parlamenti képviselő, az ellenzéki Hlas elnöke, miután a kormánypártok miatt meghiúsult az áremelésekkel kapcsolatos parlamenti vita. A Hlas egyébként azt javasolja, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját a jelenlegi 10-ről 5 százalékra faragják le, és bővítsék ki az ebbe a csoportba tartozó élelmiszerek körét, (mi, TASR) Pszt! Az áfacsökkentésről ne is beszéljünk - vallja Igor Matovié pénzügyminiszter (TASR-felvétel)
