Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-28 / 48. szám
www.ujszo.coml 2022. február 28. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Mit tehet az írástudó a háborúval szemben? Aki a háború mellett áll, az mindig a rossz oldalon áll Ha visszatekintünk a háborúk történetére és előtörténetére, láthatjuk, hogy az írók, az írástudók gyakran feltették maguknak ezt a kérdést, de a véleményük néha diametrálisan eltérő volt. Főként amikor a háború kitörése előtt elmélkedtek róla. Mit tegyen az író a háborúval szemben címmel Babits Mihály intézett felhívást az írókhoz a Nyugat című folyóirat lapjain a második világháború kitörése előtt. „Szörnyű katasztrófa fenyegeti a világot. Ami küszöbön áll, az emberi kultúra öngyilkossága. De fizikailag is, gyász, halál s alig elképzelhető rettenet mindnyájunknak. Országunk, népünk napok alatt semmivé lehet. S mégis ha korunk irodalmát olvassa valaki, azt hiheti hogy mindez egy csöppetse komoly.” Ez a felhívás Szenes Piroskát, a Nyugat köréhez tartozó, később a szlovákiai magyar irodalom szerzőjeként ismert írónőt is véleménye megfogalmazására késztette. írásában megemlíti, hogy éppen a nőemancipáció kérdésével foglalkozva találta meg őt ez a felhívás, így a két témát összekapcsolva fogalmazza meg a véleményét, amely regényeihez és más írásaihoz hasonlóan határozott hangvételű, pontos. íróként, nőként, de elsősorban józan gondolkodású és intelligens emberként áll ki a háborút dicsőítő, védelmező írókkal szemben. „Kosztolányi azt mondja, a háború a természetünkben van. En azt mondom, ez a világ, amelynek most ad absurdumához jutottunk, férfivilág. Férfierények alkották és férfibűnök készülnek tönkretenni. (...) A háború föltétlen megvetése épannyira ész, érzelem és erkölcsi erőkből tevődik össze, mint amennyire az élet és építés princípiumán áll; tehát néhány fokkal mégis csak magasabb és mélyebb erő, mint a harci fúror, az »erzbetrügerin und landzerstörerin Courage«. És ha ezt a lelkigörcsben szenvedő férfiasság nem képes belátni, akkor minden erényének elismerése mellett, ki kell ütni kezéből az öngyilkos fegyvert, ki kell kényszeríteni minden eszközzel, hogy a béke és háború fölött való döntés a nők kezébe kerüljön. Ez az, amit az írónőnek külön kötelessége férfi és nő elé tárni minden percben, békében és -mentsmegisten! - háborúban.” A háború sajnos akkor kitört, és világháború lett belőle. Szenes határozott véleménye a férfiuralomról szinte ma is megállná a helyét. Itt természetesen nem a férfiak kárhoztatásáról van szó, hanem arról a patriarchális hatalmi rendszerről, amely az erőt, az erőszakos hatalmat, a világ leigázását helyezi a középpontba, és i amely ugyanolyan káros a férfiakra j nézve is, mint a nőkre. Elég végignézni azon a pusztításon, amit a múlt század két világháborúja okozott. Aki a háború mellett áll, az mindig a í rossz oldalon áll. Sokan meg vannak győződve arról, hogy a társadalmi változásokat csak harccal lehet elérni. Ez igaz, ha a harcot nem feltétlenül emberéletek kioltásával hozzuk összefüggésbe. Hiszen volt egy bársonyos forradalmunk, ahol vérontás nélkül változtattuk meg a társadalmi rendszert. És j eszünkbe juthat Mahatma Gandhi, I aki szintén nem háborúzott, mégis el; érte, hogy országa szabad legyen. Az erőszakmentesség elvét alkalmazta, az erőszakmentes ellenállás, az igazság melletti kitartás filozófiája segítségével vezette el Indiát a független- i séghez. Ezek a példák a szabadság elérésének példái (milyen nehéz nem harci kifejezéseket használni a célok elérésével kapcsolatban!), a mostani háború pedig a sok előtte vívottal együtt egy agresszor indokolatlan erőszakos támadása, amely i megbocsáthatatlan és semmilyen magyarázattal nem indokolható, i Igazságtalan! „Kedves Putyin! Ugorjunk előre ahhoz a részhez, amikor öngyilkos leszel a bunkerben." Üzenet Moszkvába egy berlini tüntetésről. (Fotó: Twitter) Putyin gyorsabb lerohanást tervezett A Politico c. lap szerint logisztikai problémákkal küzdenek az oroszok Ukrajnában, ás a NATO-országok gyors tempóban szállítanak fegyvert. A heves ellenállás szertefoszlatta Moszkva reményeit, hogy gyorsan és kevés áldozattal elfoglalja a fontos pozíciókat, a Javelin páncéltörő rakétákkal felfegyverzett ukrán csapatok lelassították őket. Valóban vannak arra utaló jelek, hogy az invázió lassabb, ebben az ukrán elnök Volodimir Zelenszkijnek is szerepe van, aki nem hagyta el az országot. Az amerikai hírszerzés szerint ez volt Putyin eredeti terve: Az első 12 órában légi dominancia, 36 óra alatt megsemmisíteni Ukrajna katonai kommunikációs rendszerét, megkerülni a főbb városi területet, bekeríteni Kijevet, 48 órán belül menekülésre bírni a kormányt, 72 órán belül bábkormányt felállítani, (telex) Aggodalom BRAUNSTEINER KRISTÓF Bekövetkezett, amire azt mondták, nem fog megtörténni. „Á, ez csak retorika. Csak blöfföl. Nem meri. Csak Donbaszt akaija.” Hát tessék! Lehet, hogy mi, a hidegháború utáni generáció már túl nagy jólétben és biztonságban nőttünk fel, és naivan lenyeltük azt a narratívát, amit tanítottak nekünk, hogy háború Európában nem lesz, már csak a tankönyvekben olvashatunk róla, a világ évről évre biztonságosabb, már csak fejlődés következik, és lépésről lépésre mind demokratikusabbakká válnak még az autokrata rezsimek is. Ezért megdöbbentő most a teljes invázió. Pedig az elmúlt hónapokban történtek után várható volt. Talán csak próbáltam elhitetni magammal, hogy Putyin nem mer kikezdeni a NATO-val. De úgy látszik, őt is megviselte a két éve tartó világjárvány. Teljesen izolálta magát, a vele közvetlen kapcsolatban levő személyek már amúgy is szűk körét tovább zsugorította, és az oligarchákat öreg generálisokra cserélte. Cárista orosz hatalomról és birodalomról álmodik. Valami beteg módon arra a következtetésre jutott: nincs más választása, támadni kell. Az utóbbi napokban elhangzott beszédeiben egy olyan Putyin jelent meg, akinek a szemében látni lehetett, hogy nem akaija diplomáciai úton megoldani a helyzetet. És abban sem lehet bízni, hogy megáll Ukrajnánál. Aggódom, mert a támadás meglepte a Nyugatot. Aggódom, mert a NATO-tagállamok szankciókról beszélnek, az oroszok meg lőnek. És nagyon aggódom azért, amit az utóbbi napokban a közösségi oldalakon láttam. Hogy konkrétan mit? Kezdjük a sok ruszofil Putyin-csicskával, akik a,.Nyugat invázióra kényszerítette Oroszországot” szöveget nyomják. Akik megtagadják Ukrajnától a létezés jogát. Akik azt várják, hogy minket is szabadítsanak fel az „amerikai elnyomás alól”. Akik hazaárulással vádolják azokat a politikusokat, akik aláírták a védelmi szerződést az USA-val. Remélem, az ilyenek nagy része (és itt szeretném megjegyezni, hogy nem csak szlávok, magyarok is vannak köztük elegen) felocsúdik és rájön, hogy az oroszok nem szórakoznak. Aki pedig nem, annak teljesüljenek az álmai, és menjen harcolni az oroszokért. És az opportunista-populista politikusok, mint Blaha, Fico? Nekik is ott lenne a helyük. Vagy legalábbis felelniük kellene a társadalom bomlasztása és hazugságok terjesztése miatt. Más aggasztó megnyilvánulások is vannak, például a magyar közösségi oldalakon. Hogy nem Donbasz az egyetlen terület, ami elméletileg nem Ukrajna. Hisz ott van Kárpátalja is. Bizony a magyarok közül is megmutatják jó páran, milyen fából faragták őket. Arról beszélnek, hogy akkor már jó lenne visszacsatolni Kárpátalját. Remélem, ezek csak szélsőséges vélemények, és Orbánék most igazat mondanak, amikor azt mondják, kiállnak Ukrajna mellett. De a mindenkori magyar kormányok mindig is hajlamosak voltak a rossz oldalra állni. Elég egy ajánlat:„ha kollaboráltok, visszakapjátok elcsatolt területeiteket”. Még egyszer kimondom: nem bízom Orbánban, Szijjártóban, és attól tartok, ha kiterjed a háború, elárulják az EU-t és a NATO-t. Nagyon remélem, hogy tévedek. Aggódom, mert Putyin kijelentette, ha ők nem nyerhetnek, senki sem fog nyerni. Vegyük ezt nukleáris fenyegetésnek? Mert Putyin teljesen kiszámíthatatlan. Viszont remélem, a NATO és az EU tud segíteni Ukrajnának, és ha kell, magunkat is meg tudjuk védeni. Remélem, a tagállamokon belüli és közötti szakadások nem olyan mélyek, mint érzékelem. De sajnos jöhetnek még meglepetések. Kína vajon mit fog tenni? Kihasználja a helyzetet és bevonul Tajvanba? Háborúban hogyan alakul a világjárvány? FIGYELŐ Tilos használni a támadás szót Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) figyelmeztette az orosz médiát, hogy az „ukrajnai különleges hadművelettel összefüggésben” ne használjon bizonyos szavakat. Tilos azt közölni, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Emellett csakis „hiteles forrásokból” lehet információt közölni, ami a Kreml propagandáját jelenti. A Roszkomnadzor utasítása szerint tilos a „támadás”, „behatolás” vagy a „hadüzenet” szó használata. Emellett a média ne adjon ki „hiteles közlésnek tűnő, de a valóságnak nem megfelelő anyagokat” ukrán városok kivetéséről és békés ukrán lakosok haláláról az orosz hadsereg akcióinak következtében. Tehát a Kreml szerint nem lövik az ukrán városokat és nem halnak meg civilek. A Roszkomnadzor az orosz főügyészségre hivatkozott, amely a nem hiteles információkhoz történő hozzáférés korlátozására szólított fel. .Aláhúzzuk, hogy csakis a hivatalos orosz források rendelkeznek aktuális és megbízható információkkal” - olvasható a médiafelügyelet közleményében. A felügyelet megnevezett néhány médiumot is: köztük van a Nobel-békedíjas Dmitrij Muratov által irányított, Kreml-kritikus Novaja Gazeta című újság, a Dozsgy internetes hírportál és az Eho Moszkvi rádióadó is. Ezek, a felügyeleti hatóság szerint, hamis információkat közölnek. A Roszkomnadzor felhívta a figyelmet, hogy vizsgálatot indít a hamis hírekkel kapcsolatban, és a vétkesek 5 millió rubelig terjedő pénzbírságot kaphatnak, vagy korlátozzák a tevékenységüket - vagyis betiltják, bezárják őket. A sajtóanyagokban kerülendő még az „offenzíva” és az „invázió” is. (mti, úsz)
