Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)

2022-02-26 / 47. szám

www.ujszo.coml 2022. február 26. RÉGIÓ 7 Mi rejlik a ruha alatt? Ma még látható TORNYAI BIANKA Ma látható utoljára a Mi rejlik a ruha alatt? című tárlat a ho­nismereti múzeumban. A ván­dorkiállítás anyagát legköze­lebb Párkányban nézheti meg a közönség. GALÁNTA A Galántai Honismereti Múze­umban tavaly decemberre tervez­ték a Mi rejlik a ruha alatt? című, az alsónemű történetét bemutató kiállítás megnyitóját, de az aktuá­lis járványügyi korlátozások miatt csak online formában lehetett meg­valósítani (https://ujszo.com/regio/ mi-rejlik-a-ruha-alatt). Pukkai Judit múzeumpedagógus­tól megtudtuk, a lezárások miatt kevesen látogatják a múzeumot, il­letve egy ideig zárva is volt az in­tézmény, ezért az alkalmazottai igyekeznek érdekes programokkal becsalogatni a látogatókat. Bálint napja alkalmából pároknak szer­veztek tárlatvezetést, (https://ujszo . com/regio/harom-uj-tarlatot-tervez­­nek-iden-a-muzeumban), és mivel a megnyitó elmaradt, közben pedig enyhültek a járványügyi korlátozá­sok, ezért február 23-án finisszázst tartottak a múzeumban. A lévai Barsi Múzeum munkatársa, Novák Mezőlaky Margaréta mutatta be a kiállítás anyagát és tartott szakmai előadást a fehérnemű történetéről. Bevezetőjében elmondta, egy Sel­mecbányái padláson talált fonott ládában azokra a ruhadarabokra, amelyek a kiállítás egy részét képe­zik. „Amikor megláttam, mi van a ládában, rögtön tudtam, hogy igazi kincsekre találtam, olyanokra, ame­lyeket meg kell mutatni a közön­ségnek. Már csak a lévai múzeum igazgatóját kellett meggyőzni arról, hogy ugyan kicsit pikáns és nagy­részt tabusított téma, de mégis ér­demes kiállítást készíteni az alsóne­műkből. Mi sem bizonyítja ezt job­ban, hogy végül vándorkiállítás lett belőle, Léva után Újbányán (Nová Bana) mutatták be, most Galántán láthatják az érdeklődők, majd Pár­kányba viszik” - fogalmazott Novák Mezőlaky Margaréta. Úgy véli, azért is voltak nagyon értékesek a padlá­son meglelt darabok, mert a ruhák közül mindig az alsónemüt dobjuk ki leghamarabb. Számos olyan ér­dekességről beszámolt, amiből ki­derült, hogy a fehérneműdivatban szinte lehetetlen olyat kitalálni, amit ezelőtt nem találtak már ki. Példa­ként a kitömött kosaras melltartó­kat említette, illetve egy 1467-ből származó illusztrációt mutatott be, amelyen egy szabó állatszőrrel tömte ki a melltartó kosarát, hogy viselő­je dúskeblűbbnek látszódjon. A lá­togatók azt is megtudhatták, milyen végzetes baleseteket, szervi elválto­zásokat okoztak a fémekkel, legin­kább vassal, acéllal készült mereví­tők, fűzők, amelyek gyártásának az első világháború vetett véget, mivel a fém a fegyvergyártáshoz kellett, hogy a menstruációs kellékekből a tabuk miatt alig maradtak fenn dara­bok, hogy az erényövek csak nőknek készültek és hogy a tangabugyi előd­je az a háromszög alakú textildarab, amelyet férfiaknak készítettek. No­vák Mezőlaky Margaréta azzal zárta érdekes és szórakoztató előadását, hogy végsősoron mindig ugyanaz az egy célja volt a fehérneműnek, még­pedig, hogy a viselője csinosabbnak, kívánatosabbnak látszódjon, az év­századok során csak az anyagok és a szabások változtak. A tárlat ma lát­ható utoljára a Galántai Honismereti Múzeumban. Párkány: 130 ezer euró a fejlesztésekre A Bartók utcai játszótér (A szerző felvétele) BUCHLOVICS PÉTER Párkány pályázaton nyert vissza nem térítendő állami támogatást a szaktárcától a Bartók utcai játszótér és köz­vetlen környezete felújításá­ra, rendbetételére. PÁRKÁNY A Teraszok I-es lakótelepi Bar­tók utca úgynevezett belső blokk­jának rendbetételére és felújítására pályázott a város a beruházási és régiófejlesztési tárcánál, most pedig a minisztérium értesítette a város­házát, hogy nyertek a pályázaton. Párkány tehát erre a célra 130 ezer eurós, vissza nem térítendő állami támogatást kap - értesült lapunk Eugen Szabó polgármestertől. Szabó közölte, a tervek már tavaly elkészültek és már tavaly májusban be is adták a pályázatra. A projekt értelmében teljesen felújítják a ját­szóteret, új padokat és szemétkosa­rakat is kihelyeznek majd, bokrokat, fákat ültetnek és felújítják a zöldte­rületet, illetve szabadtéri sportesz­közöket is kihelyeznek a felnőttek számára. Továbbá a vonatkozó te­rületen lévő rövid járdaszakaszt is felújítják. A polgármester még annyit kö­zölt, hogy a következő lépésben a minisztériummal szerződést kötnek, amely részletezi a fejlesztés kritéri­umait és módját. A helyszínen jártunkkor egy idős, az utcában lakó néni azt mondta el lapunknak, hogy a játszótérre bi­zony már alaposan ráfér egy korsze­rűsítés, mert néhány elem már kezd veszélyessé, technikailag megbízha­tatlanná válni. A néni hozzátette, ezt a párkányi játszóteret olykor még a környező falvakból beutazó szülők, nagy­szülők is igénybe veszik a gyere­kekkel. M. Nagy László fotóriporter Elhunyt Az utolsó pillanatig dolgozott. Mert szorgalmas volt, mert szerette az életet - elsősorban a természetet és az öregeket. Meghatározó felvétele is egy idős asszonyról készült, aki az ő kérésére állt a fényképezőgép elé. Amikor előhívta a képet, úgy érezte, szeretett nagymamájának ar­ca köszön vissza róla. Legszíveseb­ben szociofotókat készített, kiállítá­sai anyagát ezekből állította össze. Később haikukat is írt, ezekkel egészítette ki a fényképeket, és meg­felelő zenei aláfestéssel, gondosan összeválogatott fényképek sorozatá­ból diaporámákat készített. Mindig mindenütt nyitott szemmel járt. Ifjú korában kezdett a fotózás, a pillanat megörökítése iránt érdeklődni, olyan hévvel, hogy csekélyke fizetéséből inasként megtakarította az összeget első fényképezőgépére. Kamrájukat rendezte be fotóműhelynek. A Nő, majd a Start és a Sport című hetilapokban dolgozott. E két utób­biban azért, mert imádta a sportot, ő maga sem volt rest, még akkor is naponta futott a hegyekben, ami­kor Helembára költöztek a felesé­gével, hogy elvonuljanak a világ zajától. Esti tagozaton érettségizett Pozsonyban, Olomoucban szerzett szakérettségit, és rendszeresen részt vett a fotósoknak szervezett tanfo­lyamokon. Talán nincs is olyan ma­gyarlakta falu, ahol ne fordult volna meg. Utoljára az Ipoly-híd építését örökítette meg. 2019. március 15-én a szlovákiai magyarság kulturális örökségének megőrzését szolgáló munkásságá­ért Magyar Arany Erdemkeresztet vehetett át Ader János magyar ál­lamfőtől. Február 24-én végleg kiesett kezéből a mindent jelentő fényképezőgépe. M. Nagy László, 1943. február 15. - 2022. február 24. Elajándékozták a burkolatot VÁGSELLYE Az utolsó simításokat végzik a járási székhely kultúrházánál az épület nagyszabású felújítását kö­vetően. Megszépültek a belső csar­nokok, korszerűbb lett a mozite­rem és az esztrádterem. A kültéri munkálatok során új járdát építe­nek a kommunizmus áldozatainak emelt emlékműhöz és a betonbur­kolat helyett új kőburkolat került a kultúrház bejáratához. A munkála­tok során megtisztítják a központ előtt található monumentális szob­rot is. A kultúrház oldalsó részé­nél, ahol új járda lesz, felszedték a régi kőkockákat. A város vezetése felajánlotta a térkövet a lakosok­nak, ingyen elvihető, csak a szál­lítást kell megoldaniuk. (száz) (A városi hivatal felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom