Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-25 / 46. szám
www.ujszo.coml 2022. február 25. KULTÚRA 9 Igaz mese egy zseniális csalóról A Netflix új sorozata, az Inventing Anna máris akkora port kavart, mint az alapjául szolgáló valós események Anna (Julia Garner) és Rachel (Katie Lowes), aki itt még nem tudja, hogy ő fogja fizetni a marokkói luxusnyaralást (Fotó: Netflix) JUHÁSZ KATALIN Fura tulajdonságunk nekünk, embereknek, hogy csodáljuk a zseniális csalókat, a profi módon elkövetett bűntényeket. Erre épít napjaink legsikeresebb képernyős producernője, Shonda Rhimes, aki a Bridgertonnal úgy bevágédott a Netflixnél, hogy szabad kezet kapott (és hozzá sok pénzt). Csinált nekünk egy minisorozatot egy zseniális csalóról. De nem vagyunk maradéktalanul elégedettek. Mielőtt bűnpártolással vádolnának, gyorsan hozzáteszem, hogy ez a jelenség csak „lentről felfelé” működik, vagyis a tömegek azt szeretik, amikor egy csóró senki veri át a gazdagokat. Akkor csettintünk, hogy ez már valami, úgy kell nekik! Fordított esetben, amikor a pénzzel és hatalommal rendelkezők eltaposnak egy csóró senkit, már jogkövető magatartást mutatunk, igazságérzetünk helyrebillen. Tájainkon a viszkis rabló óta, sőt inkább Repülős Gizi óta figyelhető meg ez a fiira szimpátia, de visszamehetnénk akár Rózsa Sándorig is. (Közülük Gizi néniről nem készült még játékfilm, de ami késik, nem múlik). Az Inventing Anna (Az örökösnő álarca mögött) című kilencrészes sorozat olyannyira megtörtént eseményeken alapul, hogy túl nagy elrugaszkodást nem is hajthattak végre a forgatókönyvírók, mivel az Anna Szórók in-ügy minden mozzanatáról beszámolt az amerikai sajtó. Méghozzá pár évvel ezelőtt, vagyis a célközönség egy részének friss emlékei vannak a bírósági tárgyalásról, olvasták az ominózus újságcikket, ismerik a szereplőket - akik egyébként most sorra szólalnak meg a sajtóban, hogy pontosítsanak ezt-azt a sorozatban megjelenő énjükkel kapcsolatban. (Anna ügyvédje például fontosnak tartotta leszögezni, hogy nem működött együtt olyan szorosan a valódi újságírónővel, mint az a képernyőről lejön.) A történet röviden: egy Anna Delvey álnéven ügyködő, ragyogó intellektusú, ám kissé szociopata fiatal nő bejutott a New York-i elitbe, és a legbefolyásosabb emberekkel sikerült elhitetnie, hogy ő egy dúsgazdag német örökösnő, aki szeretne befektetni a városban, méghozzá egy VlP-művészklubot álmodott Manhattan szívébe. Ki leije részen át figyelhetjük, hogyan verte át a tech-gurut, a menő divattervezőt, a dörzsölt, veterán tőzsdést és még sok más ismerőst. Úgy pumpált meg mindenkit, hogy azok észre sem vették, vagy későn kapcsoltak. Szégyenkeztek is rendesen, ezért nem jelentették fel Annát, inkább hagyták úszni a pénzüket. Hősnőnk végül mégis lebukott. Ezt a sorozat alkotói rögtön az elején világossá teszik, hiszen egy vádemeléssel kezdődik az első rész. A bíró úgy dönt, nem engedi szabadlábon védekezni a vádlottat, így a nő előzetesbe kerül. A döntésről, illetve Anna viselt dolgairól egy kisebb lap be is számol, ezzel felkeltve egy másik újságíró, Vivian Kent figyelmét. Főnöke azonban nem lát semmi érdekeset ebben a sztoriban, ezért más témával bízza meg Viviant. Aki persze ennek ellenére nyomozni kezd, és ahogy halad előre a sztoriban, úgy jönnek a flashback-események. Egy-két kivételtől eltekintve remekül válogattak színészeket, a főszerepet alakító Julia Garner például egészen lehengerlő, amikor sértődött grimasszal, dühös fejcsóválással vagy flegma legyintéssel reagál arra a kérdésre, hogy mikor óhajt fizetni az igénybe vett luxusszolgáltatásokért. Őt az Ozark című Netflix-sorozatból ismerhetjük, ott is nagyot alakított. A szállodai ügyintézőt játszó Alexis Floydot az igazi Neff Davis is megdicsérte a minap egy interjúban, mondván, le a kalappal, mintha saját magát nézné. A riporter megkérdezte tőle, hogy tényleg be tudott-e juttatni bárkit a legpuccosabb partikra és éttermekbe. A válasz: igen. Mert hiszen a luxushelyek üzemeltetőinek sem mindegy, hogy a vendég háromszáz vagy háromezer dollár értékben fogyaszt-e náluk. És ha a hotel alkalmazottja úgy ítéli, hogy ez utóbbi lehetőség áll fenn, akkor természetesen lehetséges az asztalfoglalás. (Az persze nincs benne a pakliban, hogy a vendég nem fizet a végén, hanem hozzáíratja a fogyasztást „a többihez”, vagy mással fizetteti ki, mert már megint nem működik az a fránya bankkártyája.) Az újságírónő saját sztorija viszont túlságosan előtérbe kerül, ráadásul az őt alakító Anna Chlumsky alaposan túltolja a figurát. Ugyanez érvényes Rachel megformálójára is (Katie Lowes). Az ötödik résznél kezdtem úgy érezni, indokolatlanul hosszú ez a sorozat, nyújtják, mint a rétestésztát. De ez darálós fogyasztási szokásomnak is betudható. A tévében, heti dózisokban több mint két hónapig ellettem volna a bő egyórás részekkel, így viszont két hosszú éjszaka alatt végeztem ki a sorozatot. Az Inventing Anna szórakoztató időtöltés, és maximálisan kielégíti a fent említett csaló-fétist. De pont a legfontosabb kérdésre nem ad választ: elhitte-e Anna a saját hazugságait, tényleg létre akarta-e hozni azt az elitklubot, vagy csak élvezni akarta a luxuséletet, amíg lehet. Ismét kortárs darab a Jókaiban A Don Juan, vagy az apák kínja az örök csábító alakját járja körül (Fotó: Dömötör Ede) Vasárnap játsszák a budapesti Szkéné Színház és a Komáromi Jókai Színház közös produkcióját Don Juan, vagy az apák kínja címmel, mely huszonegyedik századi szemszögből járja körül a hírhedt nőcsábász figuráját. Következő ígéretes kortárs produkció van készülőben a színház színpadán, míg az előzőeket is megnézhetjük: továbbra is játssza a társulat az orosz Presznyakov testvérek darabját, a Csónak, avagy előttünk a vízözön című előadást, és a héten, a koronavírus-járvány miatti betegségből kifolyó csúszást követően Hajdú Szabolcs drámája alapján készült Ernelláék Farkaséknál című darabot is bemutatták a City Reboot Polgári Társulás és a Jókai Színház közös produkciójaként (a darabot egyébként a dunaszerdahelyi közönség is megtekintheti jövő csütörtökön az NFG Klubban). A Don Juan, vagy az apák kínja egy következő színházi együttműködés gyümölcseként jött létre, a budapesti Szkéné Színház és a Jókai közös vállalkozása. A darab dramaturgja és rendezője a magyarországi színházi szcéna egyik legtehetségesebbnek tartott fiataljai közül való: a darabot Fekete Ádám dramaturg jegyzi, Nagy Péter István viszi színpadra. A Don Juan, vagy az apák kínja, ahogy azt a különös cím ígéri, egy izgalmas témát jár körül: az örök csábító mítoszát. Don Juan alakja a spanyol, 17. századi irodalomból ered, azóta rengetegen, írók, zenészek, költők, filozófusok dolgozták fel a legendás csábító alakját. Vajon mi a titka Don Jüannak és miért tér vissza folyton a művészeti alkotásokban, miért bukkan fel újra és újra kalandos történeteivel? A dramaturg és a rendező most arra tesznek kísérletet, hogy megfogalmazzák a Don Juan-sztori 21. századi olvasatát. A darabban Orosz Ákos, Szabó Viktor, Skronka Tibor, Kerekes Vica, Olasz István, Kiss Szilvia, Jeney Luca, Kanyó Kata, Matusek Attila, Hunyadi Máté és Béhr Márton játszik. (hk, jokai.sk) Ma este lesz a Magyar Passió tévés bemutatója A produkciót novemberben mutatták be a mozik, ma este 21.20-kor az M5 csatornáján is megnézhetjük. Az Eperjes Károly színművész rendezésében készült filmben hazai magyar színészek is játszanak. Eperjes Károly nemcsak rendezte a filmet, de forgatókönyvírója és főszereplője is a Magyar Passiónak. A film alapjául Várnai Péter címzetes prépost, Krisztus inge című könyve szolgált. Gál Tamás, Telekes Péter és Dráfi Mátyás is játszanak a produkcióban. A Magyar Passió a magyar szerzetesrendek 1950-es feloszlatásának témájával foglalkozik. A történet központi alakja egy fiktív szerzetes, Leopold atya (Eperjes Károly), aki azért küzd szerzetestársaival a háborút követően, hogy felújítsa a ferencesek szerzetesrendjét. Míg a kommunista hatalom eleinte nem akadályozza a tevékenységüket, sőt, még a háborúban elrejtett kegytárgyaikat is visszakaphatják, ez az állapot nem tart sokáig. Leopold atyát koholt vádak alapján letartóztatják és hogy megtörjék, kegyetlen kínvallatások alá vetik. Volt diákját, a vallásnak hátat fordító, a szocialista rendszerben hívő fiatal tisztet, Keller főhadnagyot bízzák meg a beismerő vallomás kicsikarásával, akit Telekes Péter alakít, míg felettesét, Fjodorov őrnagyot Gál Tamás játssza. A forgatókönyvet Petrik András, Horváth Áron és Eperjes Károly írta. (hk) Télekes Péter a filmben (Fotó: Magyar Passió)
