Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-03 / 27. szám
4 RÉGIÓ 2022. február 3. | www.ujszo.com RENDŐRSÉGI NAPLÓ Előzetesbe kerül a telefonbetyár Kassa. Hétfőn reggel egy névtelen bejelentő tárcsázta a segélyvonalat, közölte, hogy bomba fog robbani Kassa Barca városrészében egy munkásszállón. A rendőrség 30 személyt evakuált az épületből, melyet tűzszerészek bevonásával kutatott át. Nem találtak robbanószert - tájékoztatott Lenka Ivanová, a Kassai Kerületi Rendőrkapitányság szóvivője. A rendőrség lenyomozta a hívást, a névtelen bejelentőt sikerült lefülelni. A 23 éves férfit a szálló közelében, egy benzinkúton vették őrizetbe. Kezdeményezték előzetes letartóztatását. Rémhírterjesztésért egytől öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetik. (TASR, ie) Szóváltás után kést rántott egy férfi Pozsony. Fiatalok csoportját fenyegette meg késsel egy 43 éves férfi a fővárosban. Az incidens a Zochová buszmegállóban történt. Előbb szóváltásba keveredett a fiatalokkal, majd fizikailag is összecsaptak, a dulakodás közben rántott kést a 43 éves férfi. Egy nőt arcot ütött és a lábába rúgott. A további verekedést az egyik jelenlevő akadályozta meg. A támadó elmenekült a helyszínről, a rendőrség azonban elfogta és őrizetbe vette. (TASR, ie) Zoboraljai magyar demográfiai lejtő VATAŐŐIN PÉTER Látványosan olvadozik a magyar etnikum Zoboralján, néhány faluban már csak alig pár főt mutatott ki a 2021- es népszámlálás. A magyar „tömböt" jelentő településeken is negyedével, illetve ötödével csökkent a magyarok aránya a 2011-es adatokhoz képest. NYITRA A cikkben a néprajzi-történeti tájként értelmezett Zoboralja - s nem a tágabb jelentésű Zobor-vidék - 14 településének nemzetiségi adatait vizsgáljuk. A községekben összesen 17 034 fő lakott a 2021-es cenzus szerint. Ez érzékelhető, 5,11%-os növekedést jelent 2011-hez képest (16 163 lakos), ami azonban nem hozta magával a magyarok számának emelkedését, amely 4548 főről csaknem 22%-kal csökkent 3555 személyre, amely az elsődleges nemzetiséget illeti. Második helyen 355-en jelezték, hogy kötődést éreznek a magyar etnikumhoz is. Ez azért érdekes, mert ha ezt a két kategóriát egybevesszük, úgy valamivel több magyar él Zoboralján, mint amennyien 2021-ben magyar anyanyelvűnek vallották magukat (3798 fő). A 14 faluban - első helyen - egyébként 12 654 személy vallotta magát szlovák nemzetiségűnek, a magyarokhoz képest nem sokkal kevesebben, csupán 332-en éltek második opcióként a szlovák kötődés feltüntetésével. A teljes képet tekintve - amellett, hogy eleve egy magyar nyelvszigetről beszélünk - fontos tényezőként számolhatunk a nyitrai agglomeráció Zsére lakossága 10 év alatt 5 fővel növekedett 1360-ra, ám eközben a magyarok aránya 20,4%-kal csökkent (A szerző felvétele) szerepével. Ez a legtöbb vizsgált faluban leginkább növekvő lakosságszámot eredményez, ami azonban nyilvánvalóan csak kivételes esetekben jelenthet magyar nemzetiségű letelepedő személyeket, családokat. Hegy és víz mögött Nemcsak a föld- és a néprajz, de a nemzetiségi demográfia szempontjából is érdemes külön vizsgálni a Nyitra-folyó völgyébe eső „vízmegi” (Vicsápapáti és Nyitraegerszeg), illetve „hegymegi” (Menyhebédszalakusz és Béd) községeket, amelyekben első nemzetiségként 79, második opcióként pedig 58 személy vallotta magát magyarnak. Arányaiban Menyhebédszalakuszon él a legtöbb magyar (30 fő, 2,76%), a másik három faluban már csak 1-2%-ot mutat a cenzus. Abszolút számok terén Béden (7 személy), arány szempontjából Vicsápapátin (1,27%) él a legkevesebb magyar kötődésű polgár. Látható, hogy itt már „mikrokisebbségről” beszélünk, ám a helyzet akkor válik érdekesebbé, ha első körben megnézzük a 2021-es nyelvi adatokat, amely szerint 237 főnek magyar az anyanyelve. Ez kerek 100-zal több, mint a nemzetiségi hovatartozás összesített adatai - arányosan kifejezve tehát igen jelentős, 42%-os különbségről beszélünk, amely világosan jelzi az etnikai asszimiláció mértékét. Még hangsúlyosabb példát kapunk a fogyásra, ha egy pillantást vetünk a négy falu 1991-es adataira, s nem csak az elmúlt évtizedet vizsgáljuk. Ezek szerint a rendszerváltás után még 563 magyar nemzetiségű polgár élt bennük, amelyek már akkor is egyértelmű kisebbséget képeztek. Másként fogalmazva: ha a most első helyen jelölt 79 főt vesszük, akkor 30 év alatt 86%-kal csökkent a négy falu magyar szórványa! ATribecstől délre Az előzőekhez képest lényegesen másként fest a nemzetiségi kép a zoboraljai magyar „tömb” kilenc falujában még akkor is, ha az összkép azt mutatja, folyamatos a magyar etnikum olvadása. Az egyik legszembetűnőbb változás, hogy már csak egy településen haladja meg a magyarok aránya az 50%-ot. Ez a község Nyitrageszte (55,1%), majd Alsóbodok (45,88%) és Kolon (39,39%) következik. A kontraszt kedvéért: 2011-ben Gesztén még 67,03% volt a magyarok aránya, Alsóbodokon 58,83%, és további három falunál (Zsére, Pográny, Kolon) 40% fölötti mértéknek lehettünk tanúi. A szlovákok aránya értelemszerűen Nyitragesztén (42,35%) és Alsóbodokon (49,91%) a legalacsonyabb, ám ez a mutató az elmúlt 10 év tendenciáit tekintve 2031-re akár mindkét faluban átbillenhet az 50%-on. Az szinte magától értetődik, hogy az abszolút számok terén is általánosan csökkent a magyar etnikum súlya. 2011-hez képest összességében 915 fővel kevesebb magyar él a kilenc községben, ami átlagosan 20,01%-os csökkenést jelent 10 év alatt. Két település gyakorlatilag a 2011-es magyar lakosság negyedét (Nyitragerencséren 26,3%- os, Alsóbodokon 25,18%-os, Alsócsitáron 23,6%-os a csökkenés), mások pedig inkább az ötödét (Kolon, Barslédec, Pográny és Zsére) vesztette el 10 év alatt. Legkevésbé Nyitragesztén volt komoly az olvadás, amenynyiben így minősíthetjük a 10,74%-os csökkenést. Folytatódik a felújítás az Esterházy-kastélyban TORNYAI BIANKA További helyiségeket újítanak fel a neogótikus kastélyban. A határon átnyúló projekt keretében mobiltelefonos alkalmazás is készül turisták számára a történelmi helyekről. GALÁNTA Az Esterházy Galanta Kft. a magyarországi World Transit Kft.-vel közösen nyert nemzetközi pályázatot az Interreg V-A Szlovákia - Magyarország együttműködési programjában. A támogatás összege közel 840 ezer euró, a galántai kastély felújítására 400 ezer eurót fordítanak. A két helyszínen, vagyis a mándoki Forgách- és a galántai Esterházy-kastélyban október közepén kell a tervek alapján befejezni a felújítást. Takác Zsolt, az Esterházy Galanta Kft. vezetője azonban úgy véli, ennél jóval hamarabb, akár áprilisban befejezhetik a munkát. Étterem kószül A projekt fő célja a határ menti térség vonzerejének növelése, a turisztikai látnivalók kínálatának bővítése és mindkét régió látogatottságának növelése. Mindehhez hozzájárul a mándoki Forgách-kastély és az Esterházy család neogótikus kastélyának felújítása Galántán. A projekt keretében a szállóként működő mándoki Forgách-kastély tetőterét újítják fel, melynek során 10 szálláshelyet adó helyiséget és egy kiállítótermet alakítanak ki, amelyben történelmi bútorokat mutatnak be. A galántai neogótikus kastély felújított részében étterem készül, amelynek része lesz egy képterem komoly történelmi jelentőségű tárgyakkal, festményekkel, amelyekkel kifinomultabb és jobb minőségű szolgáltatásokat nyújthatnak a vendégeknek. A kiállítandó tárgyak egy része az ausztriai Kismartonban (Eisenstadt) található Esterházy Magánalapítványtól érkezik majd Galántára. Jó az együttműködés Takáö Zsolt elmondta, a galántai kastély felújítását önkéntesek bevonásával kezdték évekkel ezelőtt, majd a mándoki Forgách-kastélylyal közösen mint nonprofit szervezet pályáztak korábban. „Az ilyen nagyszabású pályázatot nonprofit szervezetként nagyon nehéz megvalósítani, mivel előfinanszírozás van, vagyis mindent előre ki kell fizetni, csak a projekt befejezése után lehet igényelni az elnyert támogatást. Magyarországon szerencsére ezt megváltoztatták, magáncégek is pályázhattak, így már kft.-ként tudunk részt venni benne, a mándokiakkal pedig nagyon jó együttműködést tartunk fenn. A Forgách és az Esterházy család története érdekes szállal kapcsolódik össze: az 1652-ben a törökök ellen vívott nagyvezekényi (Vel’ké Vozokany) csata az Esterházy család nagy tragédiája volt, mivel négy Esterházy fiú veszett el a harcban, akik az érsekújvári Forgách Ádám főkapitány csapatába tartoztak. Érsekújvárban és környékén ma is több olyan helyszín található, amely kapcsolódik a Forgách és az Esterházy családhoz. Ilyen például a gimesi (Jelenec) várrom, amely a Forgách család tulajdona volt, a zselízi (Zeliezovce) Esterházy-kastély, vagy a gácsi (Halié) Forgách-kastély. Ezeket a helyszíneket igyekszünk összekapcsolni” - részletezte Takác Zsolt. Telefonos alkalmazás A közös projekt része az a tematikus weboldal és mobiltelefonos alkalmazás is, amely az Esterházy és a Forgách család közös történetét mutatja be. Az applikációban egyebek mellett olyan turisztikai térképet is találnak majd a felhasználók, amelyen a két család közös története szempontjából fontos helységek, csaták helyszínei szerepelnek Galántától Mándokig, egyebek mellett az említett kastélyok, építmények. Azoknak a majdani felhasználóknak, akik az alkalmazáson belül az összes helyszínt meglátogatják, a projektpartnerek különleges kedvezményeket és szolgáltatásokat nyújtanak. Csak mészalapú keverékkel borítják be a falakat, mivel a kastély építésekor is csak meszet használtak, az eredeti arculatot kell megjeleníteni mindenhol
