Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-25 / 46. szám
2 HÁBORÚ 2022. február 25. | www.ujszo.com Ukrajna teljes területére lecsaptak az oroszok ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Kijev. Az Ukrajnát árt orosz támadás Belaruszból, Oroszországból és a Moszkva által slcsatolt Krím félszigetről indult. Kijev megszakította diplomáciai kapcsolatait Moszkvával és felvette a harcot a minden oldalról nyomuló orosz erőkkel. A Nyugat példátlanul kemény szankciókkal reagál. Vlagyimir Putyin elnök közép-európai idő szerint hajnali 4 óra előtt jelentette be, hogy „katonai műveletet” indít a Donyec-medencében. Mint mondta, „nem foglalják el” Ukrajnát, de az a cél, hogy „megtisztítsák a náciktól” és - úgymond - demilitarizálják az országot. A bejelentésre akkor került sor, amikor az ENSZ Biztonsági Tanácsában még zajlott a vita Ukrajnáról, s António Guterres ENSZ-főtitkár felszólította az orosz elnököt, ne támadja meg Ukrajnát. Putyin a televíziós beszédben felszólította az ukrán katonákat, tegyék le a fegyvert és „térjenek haza” otthonukba. Egyúttal azt is állította, miszerint az „igazság és az igazságosság” Oroszország mellett van. Sajátságos módon nem kevesebbet állított, miszerint az orosz manőver „önvédelemből” történik. Az összetűzéseket „elkerülhetetlennek” nevezte. Körkörös támadás Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elnök azt mondta, az orosz megszálló csapatok súlyos veszteségeket szenvedtek el Ukrajna területén, a harcok folytatódnak. „Ukrajna fegyveres erői nagyon kemény csatákat vívnak, visszaverik a támadásokat a Donyec-medencében és más régiókban keleten, északon, délen. Az ellenség komoly veszteségeket szenvedett, és még több vesztesége lesz” - hangsúlyozta, hozzátéve: az orosz megszállók el akarják foglalni a csernobili atomerőművet. Az ukrán fél is elismerte, hogy az orosz hadsereg harci helikoptereivel elfoglalt egy repteret Hosztomelben, Kijev közelében. Hosztonovtól az ukrán főváros határa csak 15 perc autóval. Az orosz erők már Kijev megyében vannak. Komoly harcok dúlnak a kelet-ukrajnai milliós város, Harkov határában is. Az ukránok itt több orosz páncélost is kilőttek, az oroszok emberveszteséget szenvedtek. Az ukrán vezérkar tájékoztatása szerint csapataik tartják a stratégiai fontosságú kikötővárost, Mariupolt is a szakadár területek határán. Az orosz egységek az Azovi- és a Fekete-tenger felől is rohamoznak, Mariupol mellett a még fontosabb kikötőváros, Odessza szintén veszélyben forog. Moszkva szerint a nap folyamán 11 ukrán katonai repülőteret tettek tönkre. A vezérkari főnökség jelentése szerint Csernyihiv megyénél sikerült megfékezi az orosz csapatok benyomulását Ukrajnába. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök azt mondta, hogy fehérorosz csapatok nem vesznek rész a Donyec-medencei különleges műveletben. A szakadár népköztársaságok „népi milíciái” mozgósítást hajtottak végre, hadseregcsoportokat hoztak létre és ellentámadásba mentek át az orosz fegyveres erők támogatásával. Gyenyisz Pusilin, a donyecki szakadár térség vezetője a Mariupolban működő kohászati üzemek megvédelmezésére kérte a dolgozókat, azt állítva, hogy az ukrán kormányerők aláaknázzák ezeket. Pusilin közölte, hogy a harcoknak vannak sebesültjei és halálos áldozatai a milicisták és a civilek soraiban. Utasítást adott a helyi vízügyi bizottságnak az észak-krími csatorna felkészítésére a Dnyeper vizének fogadására Szergej Akszjonov, az Oroszország által Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félsziget vezetője. Ukrajna 2014-ben, a félsziget annektálása után leállította az észak-krími csatornának a Dnyeper vizével történő ellátását. Korábban a Krím édesvíz-ellátásának 85 százaléka érkezett ezen a csatornán keresztül. Putyin szól, ha elég A Kreml jelezte, Putyin elnök fogja eldönteni, hogy mikor lesz vége a támadásnak. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az arra vonatkozó kérdésre, hogy mi lesz Ukrajna és vezetésének sorsa a jövőben, kijelentette: „a többi az ukrán nép döntésének kérdése”. A szóvivő szerint Moszkva akkor lesz hajlandó szóba állni Kijevvel, ha az ukrán vezetés kész megtárgyalni az orosz fél által felvetett kérdéseket, egyebek között az ország semleges státusát. Emlékeztetett rá: emellett még orosz követelés az is, hogy Ukrajnába ne telepítsenek fegyvereket. Peszkov azt hangoztatta, hogy Moszkva nem törekszik területszerzésre Ukrajnában, ezért szerinte a „megszállás” kifejezés nem elfogadható a történtek leírásakor. A szóvivő úgy vélekedett, hogy Oroszország a történtek miatt nem kerülhet vasfüggöny mögé, mert ekkora országot nem lehet elszigetelni. Újabb szankciók jönnek Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közös brüsszeli sajtótájékoztatóján együttesen ítélte el az Ukrajna elleni orosz hadműveletet. Stoltenberg kifejtette: „A NATO az Európai Unióval együtt Ukrajna bátor népe mellett áll, támogatja az ország szuverenitását, területi integritását és jogát az önvédelemhez”. A főtitkár üdvözölte, és az „egység erős üzenetének” nevezte az EU által bejelentett szankciókat. Von der Leyen EB-elnök szerint az Oroszország elleni új szankciócsomag, amelyről az uniós tagállamok vezetői tegnap este tárgyaltak, „keményen sújtja majd az orosz gazdaságot, fokozza a tőkekiáramlást, növeli az inflációt és fokozatosan erőtleníti el az ország ipari bázisát. Intézkedéseink gyengíteni fogják Oroszország technológiai pozícióját azokon a kulcsfontosságú területeken, amelyekből az orosz elit a legtöbbet profitál.” Emmanuel Macron francia elnök leszögezte, „Vlagyimir Putyin évtizedek óta a legsúlyosabb sértést követte el Európa békéje és stabilitása ellen”. Olaf Scholz német kancellár szerint Putyin „személyes háborújáról” van szó. Boris Johnson brit miniszterelnök kijelentette: a cél érdekében kollektív módon fel kell számolni a függést az orosz földgáz- és nyersolajszállítmányoktól, mivel ez lehetővé teszi Putyinnak, „hogy markában tartsa a nyugati politikát”. António Guterres, az ENSZ főtitkára a támadás leállítására szólította fel Putyint, és összehívták a világszervezet Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését. Az egységes nyugati elítélésből kilógott a magyar miniszterelnök sokáig halogatott reakciója. Orbán Viktor az európai vezetők közül az utolsók között reagált a háborúra. Üzenete szerint „elítéljük Oroszország katonai fellépését”, másrészt visszautasította az ellenzék követelését a Paks-2 atomerőmű szerződés felmondásáról. Rendkívüli NATO-ülés Románia, Lengyelország, Észtország, Lettország és Litvánia a NATO 4. cikkelyének aktiválását kezdeményezte. Ez a tagállamok közötti egyeztetési mechanizmus élesbe állítását jelenti, abban az esetben, ha egy NATO-tagállam úgy értékeli, hogy területi integritását, biztonságát vagy politikai függetlenségét veszély fenyegeti. Románia és Lengyelország kiemelt aggodalma nem alaptalan, hiszen e két országban található az Oroszország által évek óta kifogásolt amerikai/NATO rakétavédelmi pajzs. Oroszország azon kérése, hogy a kelet-európai NATO-infrastruktúrát építsék le az 1997 előtti szintre, elsősorban ezekre a rakétavédelmi pajzsokra vonatkozik. Ugyanakkor e két államba érkeztek nagyobb számban amerikai katonák az utóbbi hetekben. A NATO-tagállamok ma rendkívüli tanácskozást tartanak az Ukrajnát ért orosz támadás miatt - jelentette be Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) 4. cikke szerint a NATO-tagországok tanácskozást kezdeményeznek, ha bármelyikük biztonságát veszély fenyegeti. A főtitkár hangoztatta: „kontinensünk békéje megtört, mert Oroszország meglépte azt, amire már hónapok óta felhívtuk a figyelmet. Ez szándékos, hidegvérű és régóta tervezett invázió. Moszkva erőszakkal próbálja újraírni a történelmet”. Hozzátette: a NATO tovább erősíti csapatait a szövetség keleti szárnyán, még több haderőt küld a térségbe, viszont nem szándékozik csapatokat Ukrajnába telepíteni. Biden büntetni fog Oroszország szándékosan háborút indított Ukrajna ellen, és ez katasztrofális emberveszteséggel és szenvedéssel jár majd - írta közleményében Joe Biden amerikai elnök. „Egyedül Oroszország a felelős a támadás követelte emberéletekért és a pusztításért. Az Egyesült Államok, szövetségesei és partnerei egységes és határozott módon fognak reagálni. A világ felelősségre fogja vonni Oroszországot” - áll a Fehér Ház által kiadott közleményben. Az elnök további szankciókat fog bejelenteni az európai szövetségesekkel együttműködve az Ukrajna elleni orosz támadásokra válaszul. Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter a NATO Oroszország ukrajnai inváziójára adandó összehangolt válaszáról egyeztetett Jen Stoltenberg NATO-főtitkárral - közölte az amerikai külügyminisztérium. A tárca tájékoztatása szerint a felek megvitatták a NATO keleti szárnyának biztonsága érdekében teendő további lépéseket is. Erős keleti védelmet Ukrajna orosz megtámadása után újabb, messzemenő szankciókat kell kivetni Moszkva ellen, és emellett dolgozni kell a NATO keleti szárnya megerősítésén is, e témában intenzív tárgyalások zajlanak - közölte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő. „A mai hajnal mindent megváltoztatott, ez okozta, hogy újból felébredtek a második világháború démonjai” - jelentette ki Morawiecki. Úgy látta: Oroszország a háborút választotta, „az egyik európai állam a legkisebb ok nélkül megtámadta a másikat”. „E barbárságnak az egész szabad világ határozott ellenkezésébe kell ütköznie” - húzta alá. A lengyel kormány két irányban cselekszik: egyrészt a szövetséges államoknál újabb, Moszkvával szembeni, elrettentő erejű szankciócsomagot szorgalmaz, másrészt a NATO keleti szárnya megerősítésére törekszik. A NATO-partnerek megértik a mai kockázatokat - közölte Morawiecki. Kárpátaljai helyzet Beregsuránynál kárpátaljai menekültek lépték át a magyar határt. Sokan gyalogosan, egyetlen bőrönddel vagy csomag nélkül érkeznek. A határátkelőhelyeken megnövekedett a forgalom, de nincs komolyabb fennakadás. Napközben óriási forgalom volt tapasztalható a magyar határnál, nagyon sokan indultak el Ukrajnából. Áz átkelés viszonylag gyorsan halad, mindenkit átengednek, és információk szerint azt sem ellenőrzik, sorköteles-e valaki. A megszólaltatottak közül többen attól tartanak, hogy besorozzák őket vagy csak egyszerűen az életüket féltik a háborús helyzetben. Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója a megyei állami közigazgatási hivatal honlapján közölte, hogy megerősítették a kritikus infrastruktúra védelmét, menekültek befogadására készül a megye. Minden tanintézmény távoktatásra tért át. A hágókon ellenőrző pontokat állítottak fel, mind a kilépő, mind pedig a belépő forgalmat kontrollálják. A megyei vezető nyugalomra szólította fel a lakosságot. Az ukrán-szlovák határ szomszédságában található Ungváron a több kilométer hosszú gépkocsisor vége a városközpontba vezető utcán ér véget. A közösségi oldalakra feltöltött videók és fotók alapján beazonosítható rendszámok arra utalnak, hogy Ukrajna más megyéiből érkező utazók is kilépésre várnak. (MTI, 444, hvg, Index)
