Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-23 / 44. szám
141 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2022. február 23. | www.ujszo.com Egyre több veszélyt jelent az online tér Az idősek aránytalanul nagy mértékben esnek áldozatul a kiberbűnözésnek: az összes csaláshoz kötődő pénzveszteség 28%-át a 60 év felettiek szenvedték el (Shuttersock) ÖSSZEFOGLALÓ Egyre több a veszély az online világban, elég egy apró figyelmetlenség, egy könnyen megfejthető jelszó, egy meggondolatlan kattintás egy e-mailben kapott linkre, a mind kifinomultabb módszereket alkalmazó online bűnözők azonnal lecsapnak. Az áldozatok száma folyamatosan nő, senki sincs biztonságban. A listával az ESET szakemberei azt szeretnék érzékeltetni, hogy a kiberbiztonság áthatja a digitális életünk minden szegletét, ezért semmiképp sem érdemes sokadrangú szempontként kezelni. íme a 12 legfontosabb és legérdekesebb statisztikai információ. 117 éves csúcsot döntött az adatvédelmi incidensek a költsége 2021-ben: az átlag költség mértéke évi 3,86 millió dollárról 4,24 millió dollárra emelkedett. Ez 1,07 millió dollárral volt magasabb azokban az esetekben, ahol a távmunka is szerepet játszott az adatsértésben. Az adatvédelmi incidensek mögött álló leggyakoribb indíték a felhasználói adatok ellopása volt. (Forrás: az IBM 2021-es adatsértések költségeit vizsgáló riportja) 2 Az adatsértések 36%-a adathalász-támadásokhoz kap■ csolódott, ami 11%-os növekedést jelent - ez részben a koronavírus-járványnak tudható be. Ahogy az várható volt, a kiberbűnözők mindig az aktuális hírekre, az embereket leginkább foglalkoztató témákra építették az adathalász kampányaikat. (Forrás: a Verizon 2021-es adatsértés riportja) 3 2021-ben erőteljesen megnőtt a mobilbankos kár■ tevők észlelése az Android eszközökön. Az év első harmadában drasztikus, 159%-os növekedés volt észlelhető, a második harmad pedig további 49%-os növekedést hozott. Kifejezetten aggasztó tendenciáról van szó, hiszen a mobilbankos trójai kártevők hatalmas anyagi károkat okozhatnak az áldozatoknak. (Forrás: az ESET 2021. második harmadéves vírusriportja) 4 A kriptovalutákra épülő befektetési csalások sajnos ■ továbbra is rendkívül gyakoriak. 2020 októbere és 2021 májusa között több mint 80 millió dollárt csaltak ki ezzel a módszerrel az áldozatoktól. A tényleges összeg vélhetően még ennél is magasabb, mivel sokan szégyellik bevallani, hogy átverték őket. (Forrás: az USA Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága) 5 Az úgynevezett „social engineering”, azaz az emberi ■ megtévesztésre építő támadások jelentik a legnagyobb veszélyt a közigazgatási szervezetek számára, ugyanis a 2021-es közigazgatási adatsértések 69%-át éppen ezek tették ki. (Forrás: a Verizon 2021-es adatsértés riportja) 6 A Log4Shell, a Log4j naplózó segédprogram súlyos ■ sebezhetőségének 2021 decemberében történő nyilvánosságra kerülése után az ESET több százezer támadási kísérletet észlelt és blokkolt, amelyek többsége az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban történt. (Forrás: ESET-kutatás) 7 Az elmúlt években a kiberbűnözők elkezdtek áttérni ■ az egyszerű zsarolóvírusról a dupla zsarolásra (doxing), vagyis azzal fenyegetőztek, hogy a váltságdíjfizetés elmaradása esetén eladják vagy nyilvánossá teszik a titkosítás során megszerzett adatokat. Az ilyen jellegű fenyegetések száma drasztikusan megnőtt: 2020-ról 2021. második negyedévére 8,7 százalékról 81 százalékra ugrott. Ezzel együtt pedig jelentősen növekedtek a zsarolóvírus-támadások elhárításának összköltségei is. (Forrás: ENISA 2021-es vírusriport) 8 2021 közepén az IT-menedzsment szoftverszol■ gáltató Kaseya rendszereit megtámadták a Sodinokibi zsarolóprogrammal, az elkövetők 70 millió dolláros váltságdíjat kértek - ez lett minden idők eddigi legnagyobb váltságdíj-követelése. (Forrás: az ESET 2021. második harmadéves vírusriportja) 9 A szolgáltatásokat ellehetetlenítő túlterheléses ■ DDoS-támadások száma is emelkedő tendenciát mutat, részben a koronavírus-járványnak köszönhetően. 2020-ban több mint 10 millió ilyen támadás történt, amely 1,6 millióval több, mint az előző évben. (Forrás: ENISA 2021-es vírusriport) Négy évvel az első észlelés után a WannaC■ ryptor (másik ismert nevén WannaCry) továbbra is globális fenyegetést jelent. A május és augusztus közötti zsarolóvírus-észleléseknek még mindig a 21,3 százalékát tette ki ez az EternalBlue sebezhetőséggel rendelkező gépeket támadó trójai kártevő. (Forrás: az ESET 2021 második harmadéves vírusriportja) n Globális szinten még mindig hiány van: a ■ kiberbiztonsági munkaerőnek 65%-kal kellene növekednie ahhoz, hogy elegendő számú szakember jusson a szervezetek legfontosabb eszközeinek hatékony védelmére. (2021-es kiberbiztonsági munkaerő riport) Az idősek aránytalanul nagy mértékben ■ esnek áldozatul a kiberbünözésnek: az összes csaláshoz kötődő pénzveszteség 28%-át a 60 év felettiek szenvedték el. Ez 2020- ban körülbelül 1 milliárd dolláros veszteséget jelentett e korcsoport számára. (Forrás: IC3 2020 Elder Fraud Report) Ezek a statisztikák csak a jéghegy csúcsát jelentik, amikor az egyéneket és a szervezeteket fenyegető veszélyekről van szó. De talán ennyiből is jól érzékelhető, milyen hatalmas mértékű és elképesztő nagyságrendű a kiberfenyegetések folyamatos fejlődése, és hogy az ellenük történő védekezést minden szereplőnek nagyon komolyan kell vennie, és minden eszközön érdemes gondoskodnia a megbízható védelemről, megelőzésről. (szí) hangjuk alapján is felismerik a gazdájukat A kutyák az esetek 82 százalékában megtalálták a gazdájukat (Shutterstock) A kutyák a A kutyák képesek a gazdájukat kizárólag a hangjuk alapján is felismerni, ás ehhez az ember által is használt hangjellemzők közül többet is használnak - derült ki az ELTE etoiógusainak legújabb tanulmányából, amely az Animal Cognition című folyóiratban jelent meg február 10-án. Mint az ELTE szerdai közleményében olvasható, nem vitás, hogy a kutyánk felismer minket. De vajon képes-e erre látás és szaglás segítsége nélkül is, csak a hangunk alapján? Es ha igen, hogyan? Ennek kiderítésére az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatói 28 gazda-kutya párost hívtak meg a laborba, ahol bújócskázniuk kellett. A kutyáknak két búvóhely közül kellett megtalálniuk azt, ahol a gazda rejtőzött, míg a másik helyen egy idegen bújt el. A gazda búvóhelyéről a gazda hangját játszották le felvételről, amint recepteket olvas fel semleges hanglejtéssel, míg a másik helyről egy idegen hangja szólt. A kutyáknak meg kellett találniuk a gazdájukat, de már távolról kellett választaniuk a két rejtekhely közül. A játék több körből állt, ezalatt a gazda hangja mellett 14 különböző idegen felvétele volt hallható. Voltak köztük a gazda hangjához hasonlóbb és jobban eltérő hangok is. A kutyák az esetek 82 százalékában megtalálták a gazdájukat. A közlemény szerint ahhoz, hogy a kutatók biztosak legyenek abban, hogy a kutyák nem a szaglásukra hagyatkozva oldották meg a feladatot, az utolsó két körben megcserélték a lejátszásokat és a gazda hangját arról az oldalról játszották le, ahová az idegen bújt el. A kutyák ekkor is a hangot követték, ami azt mutatja, hogy nem az orrukat használták a próbákban. A kutatók azt is megvizsgálták, hogy a hangokban pontosan mi segítette a kutyák választását. Az emberek nagyrészt három hangjellemzőt használnak a beszélők hangjának a megkülönböztetésére: a hangmagasságot (magasabb vagy mélyebb), a zajosságot (tisztább vagy zörejesebb) és a hangszínt (kevésbé öblös vagy öblösebb). „Ha két hang egy olyan fontos jellemzőben tér el, ami számít a kutyáknak, akkor könnyebben dönthetnek arról, kihez tartozik az adott hang” - magyarázta Gábor Anna, a tanulmány első szerzője. Az, hogy egy kutya milyen hoszszan nézett a gazda hangja felé választás előtt, jelezte, mennyire volt biztos a dolgában. Kiderült, hogy minél nagyobb volt a különbség a gazda és az idegen hangmagassága és a zajossága között, annál jobban segített a kutyáknak felismerni, ki beszélt, miközben a hangszín és más hangjellemzők viszont nem segítettek a döntésben. „Most először sikerült kimutatni, hogy a kutyák sok másik hang között is felismerik a gazdájuk hangját. Emellett, azt is megmutattuk, hogy ehhez a kutyák is használják az ember által is használt hangjellemzőket, de nem az összesét” - összegezte a közleményben Andics Attila, a Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője. (MTI)
