Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)

2022-02-21 / 42. szám

6 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. február 21. | www.ujszo.com RÖVIDEN Litvánia háborús félelmei Vilnius. A balti országok biz­tonságának amerikai csapatok­kal történő megerősítését sürget­te Gitanas Nauseda litván elnök szombati közleményében, az Egyesült Államok védelmi mi­niszterével, Lloyd Austinnal tar­tott vilniusi találkozóját követő­en. Nauseda hangsúlyozta, hogy az orosz erőknek a NATO keleti határainál történő felvonulása miatt megváltozott a biztonsági helyzet, és rendkívül fontossá vált a régió megerősítése további amerikai katonákkal, illetve a hadfelszerelések beszerzésének felgyorsítása. Az elnök koráb­ban azt mondta, Litvánia attól - fél, hogy Európa „a háború szé­lére került”. Az USA 2019 óta rotációs rendszerben mintegy 500 katonát állomásoztat Litvá­niában. Nauseda közleményében arra kérte Washingtont, tegye állandóvá ezt az amerikai kato­naijelenlétet. (MTI) Macron-Putyin egyeztetés Párizs. Emmanuel Macron francia és Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnapi telefonos egyeztetésén egyetértett abban, hogy mindent meg kell tenni a tűzszünet gyors eléréséhez Uk­rajna keleti részén. A két ország vezetője abban is egyetértett, hogy a diplomáciai eszközöknek kell előnyt élvezniük a jelenle­gi válság megoldásában - tette hozzá az Elysée-palota, jelezve, hogy Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter a következő napokban találkozik orosz kol­légájával, Szergej Lavrovval. Macron és Putyin megállapo­dott, hogy a következő órákban „intenzív munka kezdődik egy háromoldalú kontaktcsoport lét­rehozására”. A csoportban Uk­rajna, Oroszország és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet képviselői foglalnak helyet. (MTI) Ukrajna űj biztonsági garanciákat kér a világ vezető hatalmaitél A két délkelet-ukrajnai szakadár terület vezetője az ukrán hadsereg támadási terveire hivatkozva rendelte el az ott élő nők, gyerekek és idősek tömeges Oroszországba menekítését. Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanekkor elren­delte, hogy minden, az oroszországi Rosztov megyébe érkező menekültnek fizessenek ki 10 ezer rubel (kb. 115 euró) segélyt. (TASR/AP-felvétel) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Berlin/London. Bal­lisztikus rakétákkal és manő­verező robotrepülőgépekkel végzett szokásos éves gya­korlatot hajtott végre szom­baton az orosz hadsereg, va­lamennyi eszköz eltalálta a kijelölt célpontokat - közölte honlapján a Kreml. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője arról tájékoztatott, hogy a hadgyakorlatot, amelynek az in­dítására Vlagyimir Putyin adott utasítást, az orosz elnök mellett Al­­jakszandr Lukasenka fehérorosz ál­lamfő is a Kreml szituációs terméből követte figyelemmel. A gyakorlaton Kinzsal és Cirkon nevű hiperszoni­­kus rakétákat is indítottak. Tegnap bejelentették, hogy a tíz­naposra tervezett, Szövetségesi Eltö­­kéltség-2022 kódnevű közös orosz­fehérorosz hadgyakorlat, amelynek tegnap kellet volna befejeződnie, mégsem ér véget, a legújabb döntés értelmében egyelőre nem vonják ki Fehéroroszországból a gyakorlaton részt vevő orosz csapatokat. Általános mozgósítás A donyecki szakadárok vezetője közben általános mozgósítást rendelt el. Gyenyisz Pusilin felszólította a tartalékosokat is, hogy álljanak ké­szenlétben. A szakadárok azt is be­jelentették, hogy már több mint hat­ezer embert, köztük 2400 gyereket evakuáltak Ukrajna keleti részéből Oroszországba. A két délkelet-uk­rajnai szakadár terület - a „Luhansz­­ki Népköztársaság” és a „Donyecki Népköztársaság” - vezetője az uk­rán hadsereg támadási terveire hi­vatkozva pénteken rendelte el az ott élő nők, gyerekek és idősek tömeges Oroszországba menekítését, jólle­het Kijev tagadta, hogy támadásra készülne ellenük. Az első menekítő buszok, amelyek a helyi hatóságok szerint árvaházak és más gyermek­­intézmények lakóit vitték, péntek délután indultak el, de az Oroszor­szágba vezető utakon előzőleg már jelentősen megnőtt a magánautók forgalma. Megsértett tűzszünet Az ukrán hadsereg szerint viszont a szakadárok 70-szer sértették meg a tűzszünetet, 30-nál több telepü­lést vettek tűz alá, egyebek között nehéztüzérséggel. Két ukrán katona meghalt, négy pedig megsebesült az oroszbarát szakadárok tüzérségi tá­madásában. A szakadárok a közös­ségi médiában azzal érveltek, hogy csak a kormányerők tüzérségi táma­dásaira válaszoltak. Nagy a háború kockázata Szinte menthetetlenül törékennyé vált a nemzetközi biztonsági rend­szer, ezért Ukrajnának új garanci­ákra van szüksége a világ vezető hatalmaitól biztonsága megőrzésé­hez - mondta Volodimir Zelenszkij szombaton a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián. Az ukrán elnök az ország keleti részét sújtó katonai feszültségről szólva el­mondta, hogy nagy a háború kocká­zata, de nagyobb lenne, ha reagálná­nak a provokációkra. Hangsúlyozta, Ukrajna, jó kezekben van”, megvédi magát, a lakosság pedig „nem pá­­nikol”. Mint mondta, nem tudja, mi Vlagyimir Putyin orosz elnök célja, éppen ezért szeretne találkozni ve­le. Az biztos, hogy Ukrajna katonai konfliktus helyett diplomáciai meg­oldást és biztonsági garanciákat kí­ván. Zelenszkij egyben támogatást kért országa nyugati partnereitől, ki­emelve, hogy a fegyverszállítmányok nem „adományok” Ukrajnának, ha­nem hozzájárulás az európai és a nemzetközi biztonsághoz. „Nem lehetünk naivak" Nevetséges Vlagyimir Puty­in orosz elnök azon kijelentése, hogy népirtás zajlik a kelet-ukraj­nai Donyec-medencében - mondta Olaf Scholz német kancellár szom­baton a müncheni biztonságpolitikai konferencián. Scholz az orosz-uk­rán konfliktus diplomáciai rendezé­sének esélyéről szólva hangsúlyoz­ta, hogy „nem lehetünk naivak”, és „észre kell vennünk, amit látunk”, jelesül azt, hogy minden katonai fel­tétel adott az Ukrajna elleni orosz támadáshoz. Előtte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár beszélt, aki felszó- i lította Moszkvát, hogy bejelentésé­­! nek megfelelően vonja ki csapatait i Ukrajna térségéből. Mint mondta, i „még nem késő megváltoztatni az események menetét, és visszafordul­ni a szakadék széléről”. Johnson Putyin terveiről Boris Johnson brit miniszterelnök ; szerint Oroszország olyan méretű | háborút tervezhet Ukrajnában, ami­­| lyenre Európában 1945 óta nem volt i példa. Johnson a BBC televíziónak adott interjút. Arra a kérdésre, hogy továbbra is küszöbönálló veszély­­| nek tekinthető-e az Ukrajna elleni i orosz invázió, a brit kormányfő azt mondta, hogy a hírszerzési adatok erre vallanak, „és ezen nincs mit i szépíteni”. Hozzátette: ezeknek a terveknek a végrehajtása bizonyos értelemben már meg is kezdődött, i A brit miniszterelnök szerint a hír­szerzési adatokból olyan tervekre lehet következtetni, amelyek alap­ján az orosz invázió nemcsak kelet­ről, hanem északról és Fehérorosz­országból is megindulna, és a had­műveletek részét képezné az ukrán főváros, Kijev bekerítése is. Melléklet az Új Szóban! A tartalomból: A magyar mezőgazdászok szolgálatában... I Nagyban visszaesik majd a dinnye termőterülete • Elég lesz a tejtermelőknek a kért összeg egyharmada? FEBRUAR 22-EN, KEDDEN j yy r keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! U J Orbán szerint 2030 körül átrendeződések lesznek A választás tétjs, hogy ma­rad-e az új magyar gazda­ság, vagy vissza fogunk menni a régi gazdaságba - mondta Orbán Viktor ma­gyar miniszterelnök szom­baton Budapesten. Budapest. A Magyar Kereske­delmi és Iparkamara gazdasági év­nyitóján beszédében Orbán kiemel­te: semmilyen engedményt nem akar tenni „semmilyen szocialisz­­tikus gazdaságpolitika érdekében”. Azt mondta: azt akarják, hogy az embereknek saját otthonuk, saját megtakarításuk, saját földjük le­gyen. Úgy látja, akinek van vala­mije, azzal törődni kell, és ez egy másfajta kultúrát és viselkedést eredményez. Ezért „a kormány, ha marad, akkor ... magántulajdont fogja támogatni” - jelentette ki. Ázt mondta: „2030 környékén, amikor mindenfajta nagy átrende­ződések lesznek a világban, amiről most már nincs időm beszélni, de Amerikától az Európai Unióig sok minden történni fog, arra a 2030 környéki időpontra, ami minden nemzetet megpróbál majd, és ko­moly, ennél a mostani pandémi­­ánál sokkal nagyobb stresszteszt alá helyez majd, arra a 2030-ra a mi nemzetünknek... olyan állapot­ban kell lenni, hogy azokat a kihí­vásokat ott és akkor majd bírjuk, sőt gyarapodásra tudjuk fölhasz­nálni.” Még annyit tett hozzá: „ha a következő tíz évben be tudjuk tartani” a kamarával most kötött stratégiai megállapodást, „akkor 2030-ra el is érjük az Európai Unió fejlettségének az átlagát, lesz vé­delmi képességünk, lesznek ko­moly egyetemeink, lesz techno­lógiai előnyünk a térségben má­sokkal összevetve, és ezeket egy jó politikai vezetéssel össze is tudjuk kombinálni úgy, hogy ebből ma­gyar nemzeti versenyelőny kere­kedjen.” • (MTI, 444)

Next

/
Oldalképek
Tartalom