Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-21 / 42. szám
6 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. február 21. | www.ujszo.com RÖVIDEN Litvánia háborús félelmei Vilnius. A balti országok biztonságának amerikai csapatokkal történő megerősítését sürgette Gitanas Nauseda litván elnök szombati közleményében, az Egyesült Államok védelmi miniszterével, Lloyd Austinnal tartott vilniusi találkozóját követően. Nauseda hangsúlyozta, hogy az orosz erőknek a NATO keleti határainál történő felvonulása miatt megváltozott a biztonsági helyzet, és rendkívül fontossá vált a régió megerősítése további amerikai katonákkal, illetve a hadfelszerelések beszerzésének felgyorsítása. Az elnök korábban azt mondta, Litvánia attól - fél, hogy Európa „a háború szélére került”. Az USA 2019 óta rotációs rendszerben mintegy 500 katonát állomásoztat Litvániában. Nauseda közleményében arra kérte Washingtont, tegye állandóvá ezt az amerikai katonaijelenlétet. (MTI) Macron-Putyin egyeztetés Párizs. Emmanuel Macron francia és Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnapi telefonos egyeztetésén egyetértett abban, hogy mindent meg kell tenni a tűzszünet gyors eléréséhez Ukrajna keleti részén. A két ország vezetője abban is egyetértett, hogy a diplomáciai eszközöknek kell előnyt élvezniük a jelenlegi válság megoldásában - tette hozzá az Elysée-palota, jelezve, hogy Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter a következő napokban találkozik orosz kollégájával, Szergej Lavrovval. Macron és Putyin megállapodott, hogy a következő órákban „intenzív munka kezdődik egy háromoldalú kontaktcsoport létrehozására”. A csoportban Ukrajna, Oroszország és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet képviselői foglalnak helyet. (MTI) Ukrajna űj biztonsági garanciákat kér a világ vezető hatalmaitél A két délkelet-ukrajnai szakadár terület vezetője az ukrán hadsereg támadási terveire hivatkozva rendelte el az ott élő nők, gyerekek és idősek tömeges Oroszországba menekítését. Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanekkor elrendelte, hogy minden, az oroszországi Rosztov megyébe érkező menekültnek fizessenek ki 10 ezer rubel (kb. 115 euró) segélyt. (TASR/AP-felvétel) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Berlin/London. Ballisztikus rakétákkal és manőverező robotrepülőgépekkel végzett szokásos éves gyakorlatot hajtott végre szombaton az orosz hadsereg, valamennyi eszköz eltalálta a kijelölt célpontokat - közölte honlapján a Kreml. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője arról tájékoztatott, hogy a hadgyakorlatot, amelynek az indítására Vlagyimir Putyin adott utasítást, az orosz elnök mellett Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő is a Kreml szituációs terméből követte figyelemmel. A gyakorlaton Kinzsal és Cirkon nevű hiperszonikus rakétákat is indítottak. Tegnap bejelentették, hogy a tíznaposra tervezett, Szövetségesi Eltökéltség-2022 kódnevű közös oroszfehérorosz hadgyakorlat, amelynek tegnap kellet volna befejeződnie, mégsem ér véget, a legújabb döntés értelmében egyelőre nem vonják ki Fehéroroszországból a gyakorlaton részt vevő orosz csapatokat. Általános mozgósítás A donyecki szakadárok vezetője közben általános mozgósítást rendelt el. Gyenyisz Pusilin felszólította a tartalékosokat is, hogy álljanak készenlétben. A szakadárok azt is bejelentették, hogy már több mint hatezer embert, köztük 2400 gyereket evakuáltak Ukrajna keleti részéből Oroszországba. A két délkelet-ukrajnai szakadár terület - a „Luhanszki Népköztársaság” és a „Donyecki Népköztársaság” - vezetője az ukrán hadsereg támadási terveire hivatkozva pénteken rendelte el az ott élő nők, gyerekek és idősek tömeges Oroszországba menekítését, jóllehet Kijev tagadta, hogy támadásra készülne ellenük. Az első menekítő buszok, amelyek a helyi hatóságok szerint árvaházak és más gyermekintézmények lakóit vitték, péntek délután indultak el, de az Oroszországba vezető utakon előzőleg már jelentősen megnőtt a magánautók forgalma. Megsértett tűzszünet Az ukrán hadsereg szerint viszont a szakadárok 70-szer sértették meg a tűzszünetet, 30-nál több települést vettek tűz alá, egyebek között nehéztüzérséggel. Két ukrán katona meghalt, négy pedig megsebesült az oroszbarát szakadárok tüzérségi támadásában. A szakadárok a közösségi médiában azzal érveltek, hogy csak a kormányerők tüzérségi támadásaira válaszoltak. Nagy a háború kockázata Szinte menthetetlenül törékennyé vált a nemzetközi biztonsági rendszer, ezért Ukrajnának új garanciákra van szüksége a világ vezető hatalmaitól biztonsága megőrzéséhez - mondta Volodimir Zelenszkij szombaton a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián. Az ukrán elnök az ország keleti részét sújtó katonai feszültségről szólva elmondta, hogy nagy a háború kockázata, de nagyobb lenne, ha reagálnának a provokációkra. Hangsúlyozta, Ukrajna, jó kezekben van”, megvédi magát, a lakosság pedig „nem pánikol”. Mint mondta, nem tudja, mi Vlagyimir Putyin orosz elnök célja, éppen ezért szeretne találkozni vele. Az biztos, hogy Ukrajna katonai konfliktus helyett diplomáciai megoldást és biztonsági garanciákat kíván. Zelenszkij egyben támogatást kért országa nyugati partnereitől, kiemelve, hogy a fegyverszállítmányok nem „adományok” Ukrajnának, hanem hozzájárulás az európai és a nemzetközi biztonsághoz. „Nem lehetünk naivak" Nevetséges Vlagyimir Putyin orosz elnök azon kijelentése, hogy népirtás zajlik a kelet-ukrajnai Donyec-medencében - mondta Olaf Scholz német kancellár szombaton a müncheni biztonságpolitikai konferencián. Scholz az orosz-ukrán konfliktus diplomáciai rendezésének esélyéről szólva hangsúlyozta, hogy „nem lehetünk naivak”, és „észre kell vennünk, amit látunk”, jelesül azt, hogy minden katonai feltétel adott az Ukrajna elleni orosz támadáshoz. Előtte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár beszélt, aki felszó- i lította Moszkvát, hogy bejelentésé! nek megfelelően vonja ki csapatait i Ukrajna térségéből. Mint mondta, i „még nem késő megváltoztatni az események menetét, és visszafordulni a szakadék széléről”. Johnson Putyin terveiről Boris Johnson brit miniszterelnök ; szerint Oroszország olyan méretű | háborút tervezhet Ukrajnában, ami| lyenre Európában 1945 óta nem volt i példa. Johnson a BBC televíziónak adott interjút. Arra a kérdésre, hogy továbbra is küszöbönálló veszély| nek tekinthető-e az Ukrajna elleni i orosz invázió, a brit kormányfő azt mondta, hogy a hírszerzési adatok erre vallanak, „és ezen nincs mit i szépíteni”. Hozzátette: ezeknek a terveknek a végrehajtása bizonyos értelemben már meg is kezdődött, i A brit miniszterelnök szerint a hírszerzési adatokból olyan tervekre lehet következtetni, amelyek alapján az orosz invázió nemcsak keletről, hanem északról és Fehéroroszországból is megindulna, és a hadműveletek részét képezné az ukrán főváros, Kijev bekerítése is. Melléklet az Új Szóban! A tartalomból: A magyar mezőgazdászok szolgálatában... I Nagyban visszaesik majd a dinnye termőterülete • Elég lesz a tejtermelőknek a kért összeg egyharmada? FEBRUAR 22-EN, KEDDEN j yy r keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! U J Orbán szerint 2030 körül átrendeződések lesznek A választás tétjs, hogy marad-e az új magyar gazdaság, vagy vissza fogunk menni a régi gazdaságba - mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök szombaton Budapesten. Budapest. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján beszédében Orbán kiemelte: semmilyen engedményt nem akar tenni „semmilyen szocialisztikus gazdaságpolitika érdekében”. Azt mondta: azt akarják, hogy az embereknek saját otthonuk, saját megtakarításuk, saját földjük legyen. Úgy látja, akinek van valamije, azzal törődni kell, és ez egy másfajta kultúrát és viselkedést eredményez. Ezért „a kormány, ha marad, akkor ... magántulajdont fogja támogatni” - jelentette ki. Ázt mondta: „2030 környékén, amikor mindenfajta nagy átrendeződések lesznek a világban, amiről most már nincs időm beszélni, de Amerikától az Európai Unióig sok minden történni fog, arra a 2030 környéki időpontra, ami minden nemzetet megpróbál majd, és komoly, ennél a mostani pandémiánál sokkal nagyobb stresszteszt alá helyez majd, arra a 2030-ra a mi nemzetünknek... olyan állapotban kell lenni, hogy azokat a kihívásokat ott és akkor majd bírjuk, sőt gyarapodásra tudjuk fölhasználni.” Még annyit tett hozzá: „ha a következő tíz évben be tudjuk tartani” a kamarával most kötött stratégiai megállapodást, „akkor 2030-ra el is érjük az Európai Unió fejlettségének az átlagát, lesz védelmi képességünk, lesznek komoly egyetemeink, lesz technológiai előnyünk a térségben másokkal összevetve, és ezeket egy jó politikai vezetéssel össze is tudjuk kombinálni úgy, hogy ebből magyar nemzeti versenyelőny kerekedjen.” • (MTI, 444)