Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)

2022-02-21 / 42. szám

2 KÖZÉLET 2022. február 21. | www.ujszo.com Négy évvel ezelőtt ölték meg Ján Kuciakot és Martina Kusnírovát 2018. február 21-én gyilkolták meg Ján Kuciakot és Martina KuSnfrovát (TASR-felvétel) RÖVIDEN Marói Zilinka nem hajlandó lemondani Pozsony. Egy millimétert sem vagyok hajlandó hátrébb lépni - üzente Maros Zilinka főügyész a közösségi oldalán az utóbbi hetekben kialakult politikai nyomással kapcsolat­ban. A koalícióban többen is bírálták a főügyészt, például az oroszországi utazása, valamint az USA és Szlovákia közt meg­kötött védelmi megállapodással összefüggő kijelentései miatt is. A Za l’udí álláspontja az, hogy amíg Zilinka ül a főügyészi székben, addig veszélyben van a demokrácia és a jogállamiság. Az SaS és az OEaNO szintén bírálták Zilinkát, a Sme rodina viszont elégedett a főügyész munkájával. (nar, tasr) Újabb incidens a szerződés miatt Pozsony. Egy újabb parlamenti képviselőt inzultáltak az USA és Szlovákia közt megkötött védel­mi megállapodás miatt. Ezúttal Ján Benőiket (SaS) látogatta meg egy kisebb csoport, a kép­viselő elmondása szerint verték a lakása ajtaját, és azt kiabálták, hogy hazaáruló. „Kimenni a folyosóra és veszekedni velük szerintem semmi értelme” — ír­ta Benőik, aki végül értesítette a rendőrséget, és feljelentést is tett. A csoport csak azután hagyta abba a képviselő zaklatá­sát, hogy a rendőrök kiérkeztek a helyszínre. Benőik megje­gyezte, több papírt is kiragasz­tottak a lépcsőházban, amelyen besúgónak és hazaárulónak titulálták. Nem ez volt az első eset, az utóbbi időben több koa­líciós képviselő is jelezte, hogy hasonló módon zaklatták őket szélsőséges csoportok. Az SaS képviselői feljelentést is tettek az ellenzéki képviselők ellen, akik a közösségi oldalukon köz­zétették a szerződést támogató képviselők lakcímét. Közéjük tartozik például Eubos Blaha, a Smer alelnöke is. (nar.TASR) Meghalt Tóth Mihály Nagykeszin született 1932-ben, 1952-1956 között a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán fizika-ma­tematika szakot hallgatott, de tanulmányait nem fejezi be. 1956- 1957-ben egy ideig hivatal­nok és tanító volt, majd vegyipa­ri munkás és bányász Ostraván. Először az Új Ifjúság és a Hét folyóiratban jelentek meg írásai, 1957- től az Új Szó munkatársa, riportere lett. Kezdetben gazda­sági riportokat írt, politikai pub­licisztikával 1967-ben kezdett foglalkozni. 1971-ben politikai okokból mind a kommunista pártból, mind az Új Szó szer­kesztőségéből eltávolították. Az 1989-es rendszerváltást követően a szerkesztőség bocsánatot kért tőle, és az írást ott folytathat­ta, ahol két évtizeddel korábban abbahagyta. Tóth Mihály 1968 előtt és 1989 után is az Új Szó szerkesztőségének meghatározó alakja volt. (adatbank.sk, ú) NAGY ROLAND Pozsony. Négy év telt el Ján Kuciak és Martina Kuiníro­­vá meggyilkolása óta. Bár a gyilkos és a segítői már rács mögött ülnek, a megrendelők ügyében továbbra is zajlik a bírósági eljárás. 2018. február 21-én este Miros­lav Marcek nagymácsédi házukban agyonlőtte Ján Kuciakot és Marti­na Kusnírovát. Az eredeti célpont az oknyomozó újságíró volt, viszont Marcek vallomásából kiderült, hogy a gyilkosság során nem takarta el az arcát, és mivel Martina megláthatta, nem akart szemtanúkat hátrahagy­ni. Kuciak akkoriban súlyos gazda­sági botrányok felderítésén dolgo­zott, amelyek befolyásos nagyvál­lalkozókat és politikusokat egyaránt érintettek. Marcek bevallotta, hogy bérgyilkosság történt, ám állítása szerint a valódi megrendelő kilétét nem ismerte. A gyilkossággal kap­csolatban Andruskó Zoltán kereste meg, tőle kapta az információkat és a fotókat a fiatal párról. Mint kide­rült, a fényképeket egy nagyszabá­sú megfigyelési akció alatt készítet­ték, amely során több oknyomozó újságírót is követtek, és megpró­báltak kompromittáló információ­kat gyűjteni róluk. Az akciót Peter Tóth, korábbi újságíró és SIS-ügy­­nök szervezte meg, aki saját beval­lása szerint közelebbi kapcsolatban állt Marián Koőnerrel. Marőek nem egyedül hajtotta vég-A parlament jóváhagyta az ál­lampolgársági törvény módo­sítását, a voksoláson G rendel Gábor (OLaNO, NOVA) igen­nel szavazott. A parlament al­­elnökétől többek közt azt kér­deztük, miért támogatta azt a jogszabályt, amely a szlová­kiai magyaroknak továbbra is tiltja, hogy felvegyék a ma­gyar állampolgárságot. Miért szavazott igennel a tör­vényre? Sajnálatosnak tartom azt, hogy a koalíciós partnereink megtorpedóz­ták a javaslatainkat. Mindenképpen elfogadhatóbbnak tartottam volna, ha a 2010-es ellentörvény előtti álla­potokat állítottuk volna vissza. Ezt sajnos a partnereink elutasították. A koalíciós tanácson, ahol ezt meg­próbáltuk átvinni, ellenezték azt. így került a parlament elé a kérdéses tör­vénymódosító-javaslat. Ha azonban ezt elutasítottuk volna, akkor azzal konzerváltuk volna azt az állapotot, amit az első Fico-kormány vezetett be. Mivel ezt még rosszabb megol­dásnak tartottam volna, ezért meg­szavaztam a koalíciós partnerek ál­tal jóváhagyott változatot. Amellyel azonban sem százszázalékosan azo­nosulni nem tudok, és megelégedve sem vagyok vele. re a gyilkosságot, elmondása sze­rint az unokatestvére, Szabó Tamás is besegített - ő volt a bérgyilkos sofőrje. Maréekkel ellentétben vi­szont Szabó nem működött együtt a hatóságokkal, nem is ismerte el bű­nösségét. Ennek ellenére mindket­tőjüket 25 évnyi szabadságvesztésre ítélte a Specializált Büntetőbíróság (STS). Andruskó Zoltán, aki már a G rendel Gábor (Somogyi Tibor felvétele) Az egyes koalíciós pártok mi­lyen állásponton voltak ezzel a törvénnyel kapcsolatban? A mi pártunkat leszámítva egyik partner sem volt nyitott a törvény to­vábbi lazítására. Nem szeretnék bel­ső információkat kiszivárogtatni, de csak az OEaNO volt hajlandó kiállni mellettünk, és ez kevés volt. A frakciótársa, Ján Szőllős és Gyimesi György is arról beszélt lapunknak, hogy az SaS jelöltje, Ivan Koréok által vezetett kül­ügyminisztérium ellenezte a sza­bályozásnak a lazítását. Ezt meg tudja erősíteni? kezdetektől együttműködött, 15 évi börtönbüntetést kapott. A másik két vádlottat, vagyis Koc­­nert és Alena Zsuzsovát felmentette a bíróság. Előbbit a gyilkosság megren­delésével, utóbbit az előkészítésben való részvétellel vádolták (ő lehetett a kapocs Koöner és Andruskó közt), de a bírák szerint a közvetlen bizonyíté­kok láncolata nem volt elég meggyő-Én valóban nem szeretnék továb­bi részletekbe menni. A helyzet az, hogy a kormányprogramban leszö­geztük, módosítjuk az állampolgár­ságról szóló törvényt. De ez a doku­mentum nem úgy fogalmaz, hogy a 2010 előtti állapotokhoz való visz­­szatérés érdekében módosítjuk azt. Emellett ott van a koalíciós szerző­dés is, ez tartalmazza azokat a sza­bályokat, ahogy törvényjavaslatokat terjeszthetünk be és fogadhatunk el a parlamentben. Tény, hogy a part­nereink a kérdéses jogszabály kap­csán nem tettek semmi olyat, ami a kormányprogrammal vagy a koalí­ciós szerződéssel ütközne. Tulajdon­képpen mindenki betartotta azokat a szabályokat, amelyek szerint ez a koalíció működik. Sajnos mi többet szerettünk volna elérni, de ez nem sikerült. Ugyanakkor nem látom ér­telmét annak, hogy tovább uszítsam a saját koalíciónk ellen az olvasókat. Mi ugyanis a kollégáimmal valóban mindent elkövettünk, hogy többet érjünk el. Viszont a partnereink ezt, amellett, hogy betartották a koalíció belső szabályait, megakadályozták. Az így létrejött törvényről azon­ban több, a lapunk által megkér­dezett szakértő is úgy nyilatko­zott, hogy bizonyos értelemben még szigorúbb is, mint az, amit ző ahhoz, hogy bűnösnek kiálthassák ki őket. Az ügyész azonban felleb­bezett a döntés ellen, a Legfelsőbb Bíróság pedig visszaadta az ügyet az elsőfokú bíróságnak. Kocner és Zsu­­zsová pere tehát még korántsem ért véget, a következő tárgyalási napot február 28-ra tűzték ki. Az ügy azóta tovább bonyolódott, mivel a bíróság úgy döntött, összevonják egy másik, szintén gyilkossági megrendelésekkel kapcsolatos botránnyal. A vád szerint 2017-ben likvidálni akarták Maros Zilinka főügyészt, Daniel Lipsic spe­ciális ügyészt és Peter Sufliarsky volt főügyészhelyettest, de ez végül nem sikerült. Ebben az ügyben öt vádlott van, közülük hárman a Kuciak-per szereplői - Zsuzsováról, Koőnerről és Szabóról van szó. Az ügynek nemcsak büntetőjogi, hanem komoly társadalmi és politikai következményei is lettek. A gyilkos­ság után pár héttel hatalmas tünte­téshullám söpört végig az országon, melynek következtében Robert Fico miniszterelnök, Robert Kalinák bel­ügyminiszter és Tibor Gáspár orszá­gos rendőrfőkapitány is lemondott. Minden bizonnyal a Smer 2020-as választási vereségében is nagy sze­repet játszott a botrány. Ján Kuciak munkáját a kollégái folytatták, legyen szó akár a befejezetlen cikkeinek a publikálásáról, akár a róla elnevezett oknyomozó központ létrehozásáról, melynek célja a korrupciós botrányok feltárása. A meggyilkolt jegyespárról egy emlékművet is készítettek, amelyet ma avatnak fel a Szlovák nemzeti fel­kelés terén Pozsonyban. 2010-ben fogadtak el. Ön mit gon­dol, szigorításról, vagy éppen el­lenkezőleg, lazításról van szó? Meg kell kérdezni azokat a konk­rét személyeket, akiket az állampol­gárság elveszítése érint. Közülük az elmúlt hónapok során nagyon sokan vették fel velünk a kapcsolatot. Sze­rintem ők is nekünk adnak igazat, amikor mi azt mondjuk, hogy ebben az esetben nem szigorításról, hanem előrelépésről van szó. Milyen érv szól amellett, hogy a szlovákiai magyarok ne vehessék fel a magyar állampolgárságot? Jelentene-e ez bármiféle veszélyt Szlovákia számára? Én semmiféle veszélyt nem látok. Akkor mégis mivel érvelnek a koalíciós partnereik amellett, hogy ezt a tiltást fenntartsák? Elsősorban a kormányprogrammal érvelnek. Van ugyanis egy jelenlegi állapot, a kormányprogramban pedig arra vállaltunk kötelezettséget, hogy ezt az állapotot megváltoztatjuk. Ezt a partnerek betartották. Nem emlék­szem olyan szituációra, hogy nyíltan valamiféle veszéllyel, veszélyérzettel érvelt volna a koalíciós partnerek kö­zül bárki. Spekulálni viszont nem fo­gok azzal kapcsolatban, volt-e ennek valamilyen más, valós oka, vagy sem. Állampolgársági törvény: Grendel szerint többet nem sikerült elérni

Next

/
Oldalképek
Tartalom