Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-02 / 26. szám
www.ujszo.coml 2022. február 2. KULTÚRA 121 Két tökéletes apa fiainak története A YouTube-on megnézhetünk egy remek kisfilmet arról, hogy hiába van teleszkópunk, azzal sem látjuk a lényeget A csillagász (Mácsai Pál) és a pizzafutár (Alföldi Róbert) (Képarchívum) JUHÁSZ KATALIN A New York-i Actors Awards szakmai zsűrije a legjobb színészpáros arany fokozatú díját kát magyar színésznek ítélte, az Imposztor című magyar kisfilmben nyújtott alakításukért. Ezt a díjat kéthavonta osztják ki különböző kategóriákban, november-december nyerő párosa Mácsai Pál ás Alföldi Róbert volt. Ok ketten - tudomásunk szerint - még soha nem szerepeltek közös filmben, sem közös színpadi előadásban. Elő legendák, úgyhogy nyilván nem adják a nevüket akármihez, alaposan meggondolják, mielőtt igent mondanának egy-egy felkérésre. Mindketten voltak már színházigazgatók és rendszeresen rendeznek, ezért azt is megszokhatták, hogy a színészválogatástól a dialógusokon át egészen a világításig mindenbe beleszólhatnak. Most egy. kétszereplős rövidfilmben láthatók mint „furcsa pár”, akiket a véletlen terelt ugyanarra a helyszínre ugyanabban az órában. Vagy talán mégsem volt véletlen ez a találkozás? Pinczés Dávid tizenkilenc perces kis remekműve, az Imposztor nagyot ment a YouTube-on január elején: néhány nap alatt harmincezren látták, jelenleg pedig 79 000 megtekintésnél jár. Ekkora számokat moziban lehetetlen produkálni rövidfilmmel, ennek a műfajnak, úgy tűnik, az internet az igazi platformja. Ráadásul mindenfajta előzetes promózás, hírverés nélkül gerjesztett ekkora érdeklődést ez a különös hangulatú alkotás, amelyet két éjszaka alatt forgattak le, és amely egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató. A fiatal rendezőnek nemcsak az említett két színészlegendát sikerült levadásznia vizsgafilmjébe, hanem helyszínt is ügyesen választott, és az általános közhangulatba is alaposan beletenyerelt. Az Imposztor ugyanis a lehető legjobb pillanatban bukkant fel a legnagyobb videómegosztón. Az emberiség mára megbizonyosodhatott arról, hogy bármi megtörténhet. Bezárhat az egész világ egy vírus miatt, hóvihar, erdőtűz, vulkánkitörés vagy hegyomlás miatt ezrek kerülhetnek életveszélybe egyik pillanatról a másikra, de még a Facebook és az Instagram is leállhat pár órára az egész világon. Szóval nem nehéz elképzelni azt a helyzetet sem, hogy Budapesten teljes áramszünetet hirdetnek, sötétbe burkolódzik a város. Ebből a fényszennyezésmentes éjszakából szeretné kihozni a legtöbbet a kisfilm egyik főszereplője, a Mácsai Pál által játszott csillagász. Felautózik a svábhegyi csillagvizsgálóba, ahol zavartalanul kémlelheti az eget. Egyre türelmetlenebb, két éve próbál rájönni, miért forog egy kisbolygó a normálisnál lassabban saját tengelye körül. Irigylem a problémáit, mondhatnák önök, pedig ez a történet nem csupán a kutatói krízisről, a kiégésről szól, hanem a megfelelési kényszerről is. Ha hősünk nem produkál belátható időn belül valamilyen eredményt, félő, hogy rajta fog röhögni a szakma. Azt a bizonyos csillagvizsgálót az apjáról nevezték el, úgyhogy be kellene bizonyítania, hogy ő, az ifjabb professzor is képes felfedezni valamit. Vacsorára pizzát rendel, aztán a tenyérbe mászóan idegesítő motoros futár (Alföldi Róbert) bepofátlankodik hozzá a csillagdába egy fél órára, feltölteni az aksiját. Az első percekben úgy tűnik, galaxisok választják el egymástól ezt a két embert, aztán kiderül, hogy mégiscsak van közös témájuk: mindketten roskadoznak egy-egy „tökéletes apa” által rájuk kényszerített szerep súlya alatt. Néhány elejtett félmondatból lassan azt és megtudjuk, kicsoda valójában a pizzafutár. A meseszerű történet zseniális, elsősorban a dialógusoknak köszönhetően. (A film Pinczés Máté Nehéz örökség című novellájából készült). A két szereplő hasonló problémája csak egy a számos elgondolkodtató, megfigyelésre érdemes tényező közül. Nézzünk még egy párat. A legtöbb ember sokkal könnyebben osztja meg legbelsőbb érzéseit, féltett titkait, dilemmáit, nyomasztó gondolatait egy ismeretlennel, akit vélhetően soha többé nem lát, mint a legjobb barátjával. Ezzel a szindrómával nyilván önök is találkoztak már vonaton, buszon, váróteremben. Azzal is, hogy egy iskolázott, jó pozícióban, kedvező anyagi helyzetben lévő emberről egyszer csak kiderül, hogy valójában sokkal sebezhetőbb, bizonytalanabb, mint gondolnák. És azzal is, hogy kulcsfontosságú élethelyzetekben valahonnét hirtelen kapnak egy szerencsés „lökést” (a filmben szó szerint ez történik), amelynek köszönhetően minden egészen más megvilágításba kerül. „El kellett vennem a fényedet, hogy jobban láss” - mondja az egyik szereplő a másiknak a vége felé. Ez a kulcsmondat a filmben, amelyről itt és most nem árulunk el többet, hogy önök is megnézzék. Nem kerül semmibe, nem tart sokáig, ám garantáltan igénybe veszi az ember agyát néhány napig - és ebben a rendező mellett oroszlánrésze van a két remek színésznek. Örülünk, hogy a New York-i zsűri tagjai is így gondolják ezt. Az online fesztiválon 17 ország 84 pályázója közül bizonyultak a legjobbaknak. Rátóti Zoltán rektori szerepben (Fotó: MTI) Benedict Cumberbatch és Laura Dern sci-fije Ader János magyar államfő a Színház-ás Filmművészeti Egyetem (SZFE) rektorává nevezte ki Rátóti Zoltán Jászai Mari-díjas színművészt. Ő volt az egyetlen jelentkező a posztra. Rátóti Zoltán kinevezését az egyetem szenátusa és a Színház- és Filmművészetért Alapítvány kuratóriuma is támogatta. A színház, online információi szerint a szenátusban ketten tartózkodtak a január 3-i szavazásnál, egy ember pedig felszólalt elemezve a pályázatot és indokolva, miért nem támogatja Rátóti kinevezését. Sándor Erzsi ezt követően a Népszavában közölt írást a témában. Ebben kijelentette: „Rátóti pontosan tudja, hogy semmilyen képesítése sincs ehhez. Nem végzett doktori iskolát, nincsen nyelvvizsgája, nem lehetne rektor a világ egyetlen valamirevaló egyetemén sem.” Az SZFE rektori pályázatára a megadott december 20-i határidőig Rátóti egyedüliként adta be pályázatát. A kiírás szerint 5 évig töltheti majd be a rektori pozíciót. Rátóti Zoltán átvette kinevezését A színművész egyébként maga is tagja a döntéshozó kuratóriumnak és abban a Nemzeti Színházban társulati tag, amelynek igazgatója az említett alapítvány kuratóriumi elnöke, Vidnyánszky Attila. Emellett az SZFE-n Szarvas József prózai színész osztályának tanára és a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja. „Szarvas József és én a nemzeti-keresztény értékrendet képviseljük. Nem lesz nemzeti érzés tanóra, ezt nem így kell elképzelni. Azt gondolom, hogy a tetteinkkel, világlátásunkkal, gondolkodásunkkal példát lehet és kell mutatnunk, ez a legjobb módszer” - nyilatkozta korábban a Magyar Nemzetnek Rátóti, hozzátéve, hogy nem törekednek átnevelésre, de már nem az intézmény múltjával akarnak foglalkozni, hanem előre nézni és a saját dolgukat végezni. (szinhaz.online, juk) Az Oscar- és BAFTA-díjas Laura Darn, a Hang nélkül sztárja, Noah Jupe és az Oscar-jelölt Benedict Cumberbatch egy családot alakít Justin Kürzel Morning (Reggel) című sci-fijében. Los Angeles. A deadline.com cikke szerint a készülő film a közeli jövőben játszódik, amikor egy pirula segítségével már nincs szükségük alvásra az embereknek, és egy mesterséges nap biztosítja, hogy ne is legyen éjszaka. Ám amikor egy új generáció már alvás nélkül nő fel, a fiatalok fellázadnak, hogy visszaköveteljék az álmokhoz való jogukat. A Morning forgatókönyvírója Sam Steiner, és maga Benedict Cumberbatch vetett szemet erre a történetre. A filmet Adam Acklanddal közösen alapított, SunnyMarch nevű produkciós cége készíti. Cumberbatch, aki legutóbb az ausztrál rendezőnő, Jane Campion A kutya karmai között című lélektani westernjében játszott főszerepet, a forgatás előtt álló film executive producere is lesz, Laura Demnel és Jayme Lemonsszel együtt. A Morningban Cathy (Dern) az alvásmentes világ támogatója mindaddig, míg férje (Cumberbatch) halála után az ő és fia, Danyny (Jupe) élete darabjaira nem hullik. Danny belesodródik az álmodozók felforgató alvilágába, Cathynek pedig szembe kell néznie rémálmaival, és meg kell küzdenie azért, hogy ne veszítse el a fiát. Adam Ackland szerint a Moming elgondolkodtató történet egy olyan valóságról, amely nem áll távol a miénktől, és amelyben a produktivitásra, pénzszerzésre való folytonos törekvés megmérgezte az emberek kapcsolatteremtésre, gyászra és szeretetre való képességet. A sci-fi drámát az a Justin Kürzel rendezi, aki az Assassin’s Creed című akciófilmmel aratta eddigi pályafutása legnagyobb sikerét 2016- ban, de rendezett filmet Shakespeare legsötétebb drámájából, a Machbethből is, Michael Fassbender főszereplésével. (MTijuk)
