Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)

2022-02-19 / 41. szám

2 I RÖVIDEN A fuvarozók tovább fenyegetőznek Pozsony. A közúti fuvarozók átmenetileg szüneteltetik az e héten megkezdett tiltakozó megmozdulásukat, ultimátumot adva a közlekedési tárcának és a pénzügyminisztériumnak. „Feb­ruár 23-áig, szerdáig várunk. Ha addig nem kapunk meghívást az említett tárcáktól a tárgya­lásokra, újra blokkolni kezdjük a határokat. És már nem úgy fogjuk csinálni, hogy négy-hat óra után lazítunk a határzáron, három-négy határátkelő tartós lezárását tervezzük” - mondta el Stanislav Skala, a Szlovák Teherfuvarozók Szövetségének (UNAS) a képviselője. Ivan Ru­dolf, a közlekedési minisztérium szóvivője szerint a közlekedési miniszter hajlandó részt venni az UNAS képviselőivel folytatott tárgyalásokon. „Azonban azzal a feltétellel, hogy ezen a fuvaro­zókat tömörítő legnagyobb szak­mai szervezet, a nagyjából ezer tagot tömörítő Cesmad Slovakia képviselői is részt vesznek” - hangsúlyozta Rudolf. A közúti fuvarozók a hét elején kezdtek sztrájkolni. Követeléseik között szerepel az üzemanyagárak ki­igazítása Lengyelország és Ma­gyarország mintájára, az útadó további csökkentése, az üzem­anyagjövedéki adójának vissza­térítése, valamint az útdíjfizetés csökkentése. (mi, tasr) Kevesebb a fiatal munkanélküli Pozsony. Az egy évvel koráb­bi 7,81-ről idén januárra 6,96 százalékra esett vissza az állás­talanok aránya Szlovákiában - derül ki a Munka-, Szociális és Családügyi Központ (ÚPSVR) legfrissebb felméréséből. Esze­rint januárban 188 ezer olyan állástalan volt a munkaügyi hivatalok nyilvántartásában, akik egy kedvező ajánlat esetén képesek lettek volna azonnal munkába állni. Egy évvel ko­rábban ezek száma még elérte a 214 ezret. Az elmúlt hónapban 12,6 ezer állástalannak sikerült újra elhelyezkednie a munkapi­acon. A 25 évnél fiatalabb állás­talanok száma 24,4 ezerre esett vissza, amire 2020 márciusa óta nem volt példa. Csaknem 5 ezerrel, 75,8 ezerre nőtt a sza­bad álláshelyek száma is, ame­lyeknek csaknem a harmadát azonban továbbra is Pozsony­ban kínálják. (TASR) A Hlas vezet, az OlLaNO zuhan Pozsony. Ha 2022 februárjában tartanák a parlamenti választást, a Hlas nyerne a szavazatok 17,5 százalékával - derült ki az AKO új felméréséből. A második he­lyen a Smer áll 14,5 százalékkal, őket követi az SaS 14,2 száza­lékkal. Az OEaNO egyre csak zuhan, már a PS is megelőzte Matoviöékat: előbbi 8, utóbbi pedig már 8,7 százalékon áll. A parlamentbe jutna még a KDH (7,2 százalék), a Sme ro­­dina és a Republika (mindkettő 6,9 százalék). A Szövetséget 4,1 százalékra mérték. (nar) KÖZÉLET A parlament ismét módosította az egészségügyi törvényt Az orvosok és a nővérek közt komoly vita alakult ki az egészségügyi asszisz­tensek átnevezése miatt (TASR-feivétei) NAGY ROLAND Pozsony. A képviselők által jó­váhagyott javaslat több mó­don is elősegíti a külföldi or­vosok ós hazai rezidensek el­helyezkedését, a legnagyobb vitát mégis egy definíciós probléma okozta, amelynek a nővérek szerint súlyos gya­korlati hatásai is lehetnek. Március 1-től az egészségügyi asszisztenseket újonnan a „gyakor­lati nővér - asszisztens” megneve­zéssel illetik meg, a parlament nagy többséggel hagyta jóvá a javaslatot. Egyébként ez nem az első, ehhez ha­sonló módosítás: a parlament 2018- ban jóváhagyta, hogy az egészség­­ügyi asszisztenseket „gyakorlati nővérnek” nevezzék, ám a Szlovák Nővérkamara (SKSaPA) akkor is til­takozott. Végül az Európai Bizottság­hoz (EB) fordultak, amely úgy hatá­rozott, hogy a megnevezés ebben a formában valóban nem összeegyez­tethető az európai előírásokkal, így a tárca kénytelen volt eltörölni a mó­dosítást. Most viszont újra előkerült a téma, és a minisztérium azzal igyek­szik kikerülni az EB fenntartásait, hogy kibővítette a korábbi megneve­zést. Hogy ezt elfogadhatónak talál­­ják-e, az a következő hetekben, hó­napokban derülhet ki, annyi viszont bizonyos, hogy a nővérkamara ismét az Európai Bizottsághoz fordul. Fenntartások A nővérkamara szerint a megneve­zés megváltoztatásának komoly kö­vetkezményei lehetnek. „A javaslatot nem lehet máshogy megítélni, mint az egészségügyi ellátás minőségének lerontása. Célja, hogy a kevésbé kép­zett gyakorlati nővér - asszisztensek­kel végeztessenek olyan feladatokat, amelyeket csak a nővéri hivatást gya­korlók számára lehetne engedélyezni. Az alacsonyabb képzettség értelem­szerűen rosszabb minőségű betegellá­tást jelent, hiszen olyan egészségügyi dolgozók nyújtják, akik rövidebb el­méleti és gyakorlati képzésben vet­tek részt” - olvasható a közlemény­ben, amelyet Lukás Kober, a kamara irodavezetője továbbított lapunknak. Az SKSaPA rámutatott, hogy a szak­­középiskola elvégzésével az egészség­­ügyi asszisztensek 2400 órányi szak­mai képzésben vesznek részt, a nővéri hivatás gyakorlásához pedig az Euró­pai Parlament irányelvei szerint lega­lább 4600 órányi elméleti és klinikai oktatásra van szükség, vagyis további háromévnyi képzésre. Koberék továb­bá arra is felhívták a figyelmet, hogy szükség lenne a kórházban dolgozó ápolók munkakörének tisztázására, szerintük ugyanis nem elfogadható, hogy a nővérek munkáját az egész­ségügyi asszisztensek végezzék. Mogoldás a hiányra? A szakmai szervezetek többsé­ge viszont egyetért a minisztérium törvénymódosításával. A Szlovák Kórházszövetség (ANS), a Rende­lői Szolgáltatók Szövetsége (ZAP), a Magánorvosok Szövetsége (ASL) és további szervezetek is azon az állás­ponton vannak, hogy az új törvény elősegítheti a szlovák egészségügy működését, és csillapíthatja az ápo­lók hiányát. A felsorolt szervezetek a 2018-as módosítást említik, ami­kor is az átnevezés eredményeként 40 százalékkal megnőtt az érdek­lődés az említett képzés iránt. „A szakközépiskolák végzősei azon­nal beállhattak dolgozni, és a mun­ka mellett is megszerezhették azt a szakképzettséget, amit az EU java­sol” - olvasható a szervezetek köz­leményében. Mint írják, a változtatá­sok eltörlésével ismét visszaesett az érdeklődés a szakközépiskolák iránt, ezért is tartják jó ötletnek a minisz­térium javaslatát. „Csakis az egész­ségügyi szakközépiskolák képesek megoldani az egészségügyi dolgozók hiányát, akik természetesen folytat­hatják a tanulást, hogy teljes értékű nővérekké válhassanak. Ez az egyet­len lehetőség arra, hogy megoldjuk a nővérek riasztó hiányát, mert az egyetemek a kapacitásbeli gondok miatt képtelenek stabilizálni a hely­zetet. Fontos megértetni, hogy nem mindegyik középiskolás szeretne továbbtanulni, és a gyakorlati nővér - asszisztens szak elvégzése után a munka mellett is megszerezhetik a nővéri hivatáshoz szükséges tapasz­talatot” - állítják a szervezetek. A nővérkamara viszont szkepti­kus azzal kapcsolatban, hogy az át­nevezés miatt valóban 40 százalék­kal nőtt az érdeklődés. Úgy vélik, a nővérhiány problémáját nem a defi­níciók megváltoztatásával, hanem béremeléssel és a megfelelő munka­­körülmények kialakításával kellene megoldani. Politikai egyetértés A politikai pártok között már nem volt ekkora vita a javaslat elfogadá­sával kapcsolatban. A szavazáskor jelen lévő 136 képviselő közül 106 mellette szavazott, 8 ellene, 17-en tartózkodtak, 5-en pedig nem vok­soltak. A módosítást a teljes koalíció mellett az ellenzék egy része is támo­gatta, főként a Smer és a Hlas kép­viselői. Egyedül a szélsőséges ESNS képviselői szavaztak ellene. Az új törvény csökkenti a külföl­di orvosok adminisztratív terheit és pontosítja a nyelvvizsga követelmé­nyeit. Emellett egyszerűsíti az egész­ségügyi oktatást nyújtó intézmények akkreditációját és megoldja a rezi­densprogrammal kapcsolatos admi­nisztratív nehézségeket is. A javaslat több, ehhez hasonló in­tézkedést tartalmaz, amelyekről ko­rábban már részletesen is beszámol­tunk, a cikk elérhető az ujszo.com honlapon, „A tárca kisebb lépésekkel oldaná meg az egészségügyi dolgo­zók hiányát” címmel. így tűnhet el hamarosan a hazai csirkehús a szlovákiai üzletekből A szlovákiai baromfitenyész­tőknek és -feldolgozóknak egyre nagyobb gondot okoz, hogy a felvésérlési érák nem követik a látványosan meg­ugró termelési költségeket, ami veszélybe sodorja az egész ágazatot. Ki ós hogyan segíthetne rajtuk, hogy a ha­zai baromfihúst ne szorítsa ki végleg a brazil és lengyel behozatal? Pozsony. A szlovákiai baromfi­­tenyésztők és -feldolgozók már hosszabb ideje nehéz helyzetben vannak, és a helyzetük idén tovább bonyolódhat. A termelési költségek folyamatos emelkedése, az alacsony értékesítési árak, a baromfihús és tojás behozatalának a növekedése, az ágazatnak nyújtott rendszerszin­tű pénzügyi támogatások hiánya mind-mind hozzájárul a helyzet romlásához. Növekvő költségek „Az elmúlt év elejétől a termelési költségek gyors növekedését tapasz­taltuk, és ez a trend idén is folytató­dik. Januárban és februárban a ba­romfitartók a takarmányárak újabb 15%-os drágulását tapasztalták, ami tovább növeli a baromfitenyésztés ter­melési költségeit. A baromfi hizlalá­sával kapcsolatos költségek 59%-át ugyanis a takarmányra fordított ki­adások teszik ki” - adta hírül a Szlo­vák Baromfiipari Szövetség (ÚHS). A pénteken kiadott elemzésük szerint a gazdák az energiaköltségek jelentős növekedésével is kénytelenek meg­küzdeni. A villamosenergia-költségek átlagosan 180%-kal, a gázköltségek 150%-kal emelkedtek. A hízócsirkék átlagos tenyésztési költsége 13,5%­­kal, a tojótyúkoké 15%-kal emelke­dett az idei év elején. A csirketenyész­tés átlagos költségei az elmúlt évben 22%-kal, 0,82 euró/kg-ról 1 euró/kg­­ra emelkedtek. A termelői árak azon­ban nem követték ezt a költségnöve­kedést. A hűtött csirke átlagos eladási ára az előző évhez képest csak 4,8%­­kal, a hűtött csirkemellszeleté pedig 9%-kal emelkedett. A tojástermelők szintén jelentős költségnövekedést tapasztaltak az előző évhez képest. 2021 eleje óta a takarmányköltségeik 28%-kal emel­kedtek, az áram 180%-kal, a gáz pe­dig 150%-kal drágult számukra. A tojástermelés átlagos termelési költségei az előző évhez képest 21%­­kal, száz darabonként 9,27 euróról 10,81 euróra emelkedtek. A tojás át­lagos eladási ára azonban 2021 ja­nuárja és 2022 januárja között csak 11%-kal nőtt. Ez az összehasonlítás azt mutatja, hogy az árolló továbbra is a baromfitenyésztők és -feldolgo­zók kárára nyílik szét, mivel a terme­lési költségek a többszörösükre emel­kedtek az eladási árakhoz képest. A termelési költségek növekedése 2022 elején a baromfi-feldolgozó­kat is elérte: a csomagolási és üzem­anyagköltségek több tíz százalékkal, az áram- és gázköltségek pedig több száz százalékkal emelkedtek. A szakadék szélén Az ÚHS szerint a külföldi üzlet­láncok kereskedelempolitikája és a hazai termelők támogatásának a hiánya miatt „egyenesen egy olyan szakadékba zuhannak, amely a ba­romfitenyésztés és -feldolgozás vé­gét jelentheti Szlovákiában”. A te­nyésztők és a feldolgozók a szakmai szervezet szerint nem tudják egyedül visszafordítani ezt a kritikus helyze­tet. „Elengedhetetlen a baromfihús és a tyúktojás eladási árának az emelé­se. Legalább a szomszédos országo­kéval azonos szinten kellene forráso­kat elkülöníteni a baromfitenyésztési és -feldolgozási ágazat támogatására. Stabilizálni kell az élelmiszeripari és mezőgazdasági vállalkozások szá­mára a villamos energia és gáz árát. Adó- és járulékkedvezményekben kell részesíteni az ágazatban vállal­kozókat” - áll az ÚHS felhívásában, amely szerint mindezek mellett olyan intézkedéseket kellene hoznia az ál­lamnak, amelyek gátat vetnének a behozatalnak legalább az olyan nem uniós országokból, amelyekben a te­nyésztési és feldolgozási szabályok nem felelnek meg a szigorú uniós fel­tételeknek. (mi) 2022. február 19. | www.ujszo.com

Next

/
Oldalképek
Tartalom