Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)

2022-02-18 / 40. szám

2 KÖZÉLET 2022. február 18. | www.ujszo.com Állampolgársági törvény: inkább szigorítás Aki Szlovákia területén élve veszi fel egy másik ország állampolgárságát, azt továbbra is megfosztják szlovák Útlevelétől (Somogyi Tibor felvétele) CZlMER GÁBOR Pozsony. Az állampolgársági törvény szerdán elfogadott módosítása a szakértők sze­rint alkotmányellenes lehet, sőt, bizonyos értelemben szi­gorítást jelent. A törvényben, mely a szlovákiai magyarok­nak továbbra sem teszi lehe­tővé, hogy felvegyék a magyar állampolgárságot, ugyanis bekerült egy feltétel, amely szerint legalább öt évet kell külföldön élni, hogy büntetle­nül fel lehessen venni az adott ország állampolgárságát. A parlament szerdán este szavazta meg a kettős állampolgárságot tiltó törvény módosítását. Ennek értelmé­ben az megtarthatja szlovák útlevelét, aki külföldi állampolgárságot szer­zett, „ha a külföldi állampolgárság elnyerésekor legalább öt éve annak az államnak a területén tartózkodott, amelynek az állampolgárságát meg­szerezte, és ha ezt dokumentumokkal tudja igazolni”. Az a kiskorú gyerek sem veszíti el az állampolgárságát, akinek a szülője szlovák állampol­gár marad. Nem veszíti el szlovák útlevelét az, aki házasságkötés so­rán, születésekor, örökbefogadás út­ján szerzett külföldi állampolgársá­got. A cseh állampolgároknak vagy volt cseh állampolgároknak a szlo­vák állampolgárság kérelmezésekor már nem kell számot adniuk szlovák­­nyelv-tudásukról. Ez a külföldön élő szlovákokra is vonatkozik, ha ezt a státuszukat igazolni tudják. Másodrangú polgárok Aki azonban Szlovákia terüle­tén élve veszi fel egy másik ország állampolgárságát, azt továbbra is megfosztják szlovák útlevelétől. Ez a szlovákiai magyarokat érinti legin­kább, hiszen Magyarország 2010 óta lehetővé teszi, hogy a külhoni ma­gyarok egyszerűsített eljárásban sze­rezzenek magyar útlevelet. A kettős állampolgárság szlovákiai tiltásával az egykori Smer-SNS-HZDS kor­mány valójában a 2010-es magyaror­szági törvényre reagált. A mostani, a tiltást továbbra is tartalmazó jogsza­bály t a kormánykoalíció legnagyobb része megszavazta. Ján Szőllős, a kormányzó OEaNO képviselője arról beszélt, ők az említett ötéves feltételt nullára akarták csökkenteni, így sze­rették volna enyhíteni a korlátozást, de ezt nem fogadta el a többi koa­líciós párt. Elmondta, főleg az SaS jelöltje, Ivan Koröok által vezetett külügyminisztérium képviselte azt az álláspontot, hogy a tiltás feloldá­sa problémát okozna. Szőllős végül megszavazta a módosítást. Nemmel voksolt azonban Gyimesi György (OEaNO), aki a szavazás után arról beszélt, ezzel a törvénnyel a szlovák parlament másodrangú állampolgá­rokká minősítette a szlovákiai ma­gyarokat. Arra a kérdésünkre, hogy miért marad egy olyan koalícióban, amely eszerint őt magát mint ma­gyar nemzetiségű személyt is má­sodrangú állampolgárrá minősítette, Gyimesi azzal válaszolt, a magyar közösség érdekében a kormányko­alícióban tud hatékonyan dolgozni. A képviselő érdemben nem minősí­tette frakciótársának, a szintén ma­gyar nemzetiségű Grendel Gábornak a döntését, aki megszavazta a kettős állampolgárságra vonatkozó tiltást. Grendelt is kerestük, hogy a dönté­séről kérdezzük, de lapzártáig nem nyilatkozott az Új Szónak. Alkotmányellenes? Az állampolgársági törvény módo­sításáról a Bél Mátyás Intézet (BMI) már korábban kidolgozott egy elem­zést, amely szerint a jogszabály al­kotmányellenes. Az elemzés egyik kidolgozója, Nagy Dávid jogász, aki egyébként a Szövetség pártban po­litizál, lapunknak elmondta, az al­kotmányellenesség abban áll, hogy az állam egy személytől az akarata ellenére elveheti az állampolgársá­gát. Sőt, a korábbi változathoz ké­pest a mostani törvény súlyosabb al­kotmánysértést tartalmaz. „Ugyanis két kategóriára osztja az embereket, az elsőbe azok tartoznak, akik lehet­nek kettős állampolgárok, a második kategóriába pedig azok, akik ezt nem tehetik meg” - mondta. Az elemzés másik kidolgozója, Ravasz Ábel, aki korábban a Híd po­litikusaként a romaügyi kormánybiz­tosi posztot is betöltötte, elmondta, a módosítással egy eleve alkotmá­nyosan aggályos törvény még tovább mozog az alkotmányellenesség irá­nyába. „Ezért már órákkal a törvény elfogadása után megszólítottuk az el­nöki hivatalt, kérve, hogy Caputová elnök asszony ne írja alá a törvényt, hanem küldje alkotmányossági vizs­gálatra” - mondta Ravasz és hozzá­tette, az elnöki hivatal befogadta a kérvényüket és azzal a következő na­pokban fog foglalkozni. Nem enyhítés, szigorítás Fiala-Butora János kisebbségjogi szakértő rámutatott, bizonyos érte­lemben a módosított jogszabály még a korábbi helyzethez képest valami­féle szigorítást is jelent. 2015-től kezdve ugyanis volt egy lehetőség arra, hogy valaki felvegye egy másik ország állampolgárságát, de meg­tartsa a szlovákot is. Ezt az akko­ri belügyminiszter, Robert Kalinák (Smer) egy rendelettel tette lehető­vé. Aki például felvette a magyar állampolgárságot, az ugyan, ha ezt bejelentette a szlovák hatóságoknak, automatikusan elvesztette a szlovák útlevelét, de egy egyszerű kérvény­nyel visszakérhette azt. Mindössze egy becsületbeli nyilatkozatot kel­lett tennie, hogy már egy ideje az adott külföldi országban él. A mos­tani törvénymódosítás értelmében azonban hivatalos dokumentummal, okirattal kell igazolni, hogy az ille­tő külföldön él, ráadásul csak ak­kor válik szabaddá számára a kettős állampolgárság, ha már öt éve élet­vitelszerűen külföldön tartózkodik. „Vannak tehát olyan esetek, ami­kor valaki a rendelet alapján vissza­kaphatta a szlovák állampolgársá­gát, most azonban a törvény alapján nem fogja, várnia kell addig, amíg meglesz a külföldön eltöltött 5 év” - magyarázta a szakértő. Hozzátet­te azonban, hogy más szempontból a mostani törvény világosabb hely­zetet teremt, hiszen a kérvényes megoldás végső soron a belügymi­nisztérium döntésétől függött, míg most törvényben garantálták, hogy az érintettek megtarthatják a szlovák állampolgárságukat. Nagy Dávid szerint a mostani mó­dosítás egyértelműen szigorítás, hi­szen a korábbi, kérvény általi meg­oldáshoz csak egy becsületbeli nyi­latkozat kellett és maga a folyamat csupán néhány hetet, legfeljebb egy hónapot vett igénybe. Elmondta, még a módosítás előtt érdeklődött az ille­tékes minisztériumoknál, miért van szükség a szigorításra, de választ nem kapott. Maga a belügyminiszté­rium a korábbi években rendszeresen beszámolt arról, hogy a kérelmezők túlnyomó többségének visszaadták a szlovák állampolgárságát. RÖVIDEN 2500-nál is többen a kórházakban Pozsony. Szerdán 18 443 koro­­navírus-fertőzöttet azonosítottak 32 730 PRC-teszt elvégzése mel­lett. A pozitivitási arány megha­ladta az 56 százalékot. 20 092 antigéntesztet is végeztek, és 2497 esetben igazolták a vírus jelenlétét. A Covid-osztályokon 2547 beteget kezelnek, 244-en fekszenek intenzív osztályon, 96-an szorulnak lélegeztetőgépre. A kezelésre szorulók közel 71 százaléka nincsen teljesen beol­tva. A halálesetek száma 34-gyel nőtt, eddig összesen 18 179 em­beréletet követelt a vírus. A min­ták 95 százalékában az omikron variáns van jelen. (nar.TASR) Vita a választási körzetekről Pozsony. Az OEaNO képviselői megnyitják a választási rendszer átalakításának témáját, amely szerint az országot egy helyett a megyék mentén nyolc választási körzetre osztanák. A körzetekből érkezne 75 parlamenti képviselő, a további 75-öt a most ismert mó­don választanák. (czg) Kiviteli engedélyekkel üzletelő bűnbandát számoltak fel A földművelésügyi tárca és a rendőrség együttműködé­sének köszönhetően sikerült felszámolni egy szervezett bűnbandát, amely éveken ke­resztül üzletelt a biológiai ter­mékek nem uniós országokba történő exportjához szükséges engedélyekkel, milliós károkat okozva ezzel az országnak. A növényegészségügyi engedélyek a növények és növényi termékek ex­portjához szükségesek. A cél, hogy megakadályozzák a kártevők és káros anyagok terjedését, így, mielőtt kiad­nák az engedélyt, az ellenőrök elle­nőrzik az árut. Szlovákiában ezzel a feladattal a Központi Mezőgazdasági Minőségvizsgáló és -ellenőrző Intéze­tet (ÚKSÚP) bízták meg. Ján Berceli, az ÚKSÚP tavaly augusztusban ki­nevezett új vezérigazgatója szerint a banda leleplezésére az intézménynél történt vezetőváltás után került sor. „A szervezett csoport a szomszédos országokhoz képest olcsóbban elin­tézhető tanúsítványokból húzott hasz­not. Ami ennél is vérlázítóbb, hogy az árut szállító teherautók nem is halad-A milliós károkat okozó bűnbanda leleplezését Samuel Vlőan földművelés­­ügyi miniszter és Ján Berceli, az ÚKSÚP vezérigazgatója jelentette be (TASR-felvétel) tak át Szlovákia területén, vagyis az árut hivatalosan nem is ellenőrizték” - mondta el Berceli. Szerinte a bűnö­zői csoport így a lakosság egészségét is veszélyeztette. Sámuel Vicán földművelésügyi mi­niszter szerint a bűnbanda évente 2-3 millió eurós kárt okozhatott ezzel az országnak. „Az illegális engedélyek kiállításában az ÚKSÚP zsolnai ki­helyezett részlegének három munka­társa vett részt, akik főként virágok Oroszországba történő kiviteléhez ad­tak engedélyt. Évente körülbelül 10 ezer kamionnyi áruról volt szó, így 10 ezer ilyen fiktív virágkivitelre vo­natkozó igazolást állítottak ki éven­te. Az előzetes információk szerint a szervezett bűnözői csoport 2008 óta működött” - mondta el Vicán. A bűnözői csoport annyira biztos volt a dolgában, hogy az ÚKSÚP élén történt vezetőváltást követően az új vezérigazgatót is megszólították az „üzleti modelljük” folytatásával kap­csolatban. Ján Berceli azonban azon­nal felvette a kapcsolatot a bűnüldöző szervekkel, és aktív együttműködésé­nek köszönhetően az elkövetőket a ke­nőpénz átadása közben fogták el. (mi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom