Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)

2022-02-16 / 38. szám

www.ujszo.coml 2022. február 16. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Van gáz, nincs gáz Mindaddig aggódni fogunk az ára miatt, amíg el nem fogy F ppen kotyogott a kávé a ko-Etyogóban, amikor Bandi­ka és Ervin megtudta, hogy fellélegezhetnek a közös kazánnal működő társasházak. Ön lakott már társasházban? - kérdez­te a kávéfőző fülét magabiztosan megmarkolván Bandika. Á, dehogy - felelt Ervin. És közös kazánja volt-e már valakivel? - jött a má­sik kérdés, de erre is ugyanaz volt a válasz. A gőzölgő csészék mögött ismét megszólalt a Meridian-237-es rádiókészülék, pontosabban a hírol­vasó, aki elmondta, hogy Richard Sulik szlovák gazdasági miniszter gázárplafont javasol a saját kazán­nal fűtő társasházaknak, amelyeket nehéz helyzetbe sodort az elmúlt időszakban izompólót húzó gázár. Ehhez persze legalább két évre le kell szerződniük az SPP-vel, vagyis a szlovák gázmüvekkel. Még job­ban járnak azonban, ha három évre szerződnek. Zsibbasztó ez a lakos­sági búgócsigahangszín, nem gon­dolja? - taszított egy kockacukrot a kávéscsésze pereméről a folyadék­ba Ervin, majd átkapcsolt a Dankó rádióra, ahol éppen Móricz Zsig­­mond gyermekversét, A török és a tehenek című alkotást játszották megzenésítve, az E.C.H.O. együttes előadásában. Ervin a cserépkályhának döntöt­te a hátát, kihörpintette a kávé fe­lét, majd elmondta, hogy a hatva­nas-hetvenes évek fordulóján gyak­ran hallgatta ezt a dalocskát. Tudja, akkor még a zene nem zaj volt, ha­nem harmóniákból építkezett. A táncdalénekesek kedves, kelle­mes témákról írtak dalokat, amelyek megnyugtatták, és nem felkavarták az embert. Dolgozni akkor is kel­lett, hisz emlékszik ön is, viszont valahogy olyan nyugodtabb tempó­ban zajlott minden. Tudtunk örülni az apróságoknak. Nem mint most, hogy jóformán azt sem tudom, mi történt velem tegnapelőtt - tette visz­­sza a csészét a pultra. A gázár miatt sem kellett aggódni, mert nem is volt gázunk. Azt sem tudtam, mi az. Bandika kihasználta a helyzetet, és elmondta, hogy a földgáz színte­len és szagtalan anyag, amely a föld alatt és a tengerek mélyén az év­milliók során lebomlott növényi és állati maradványokból keletkezett. Legnagyobb részben metán alkotja. Tudom, hogy ettől nem fog megnyu­godni, de az is elég fontos szem­pont, hogy ha gázzal fűtünk, nem keletkezik korom. Ervin bólintott. Ez igaz, és bár nem szeretem, ha a koromra célozgatnak, el kell ismer­nem, hogy földgáz nélkül sokkal na­gyobb lenne a gáz a földön. Persze ez is elfogy majd egyszer. Na akkor végre fűthetünk majd valami más­sal, és nem kell aggódnunk a gázár miatt, és a közös kazánnal fűtő tár­sasházak sem lesznek rászorulva, hogy Richard Sulik velük foglal­kozzon. Bandika olyan mérges sze­mekkel nézett Ervinre, mint a ka­kas a Züzü nevű lányra Csók István festményén. Majdnem ki is mondta, amire gondolt, de az utolsó pillanat­ban meggondolta magát, és inkább előszedte a teleszkópos nyelű akku­mulátoros metszőollóját, majd ki­ment a kertbe almafát metszeni. A szerző a Vasárnap munkatársa Figyelem, nagy a mozgolódás a szomszédban FELEDY BOTOND ■ ^ nagyon trükkös szimulációs játék jutott eszembe az uk-CT rajnai hírekre adott európai reakciók kapcsán. M Jl y A játék annak idején úgy kezdődött - simán, egy te­­öremben, körben ülve - hogy mindenki feltehette a táblára rajzolt térképre, hol van az ő várkastélya, és mi az, amiben az adott feudum a legjobb a királyságban. Mindenkinek pörgött a fantá­ziája, ki a legnagyobb aranybányát vizionálta, ki a legnagyobb lovas sereget, vagy éppen bőséges búzakészleteket vindikált magának. A játéknak ez a része eltartott egy darabig, mert mindenki beleélte magát, hogy milyen jó kis területe van, örömmel dolgoztunk egyéni­leg a kis részleteken, címeren, jelmondaton. Azután a játékvezető közölte, hogy igen ám, de a királyságtól kelet­re, a szomszédban nagy a mozgolódás. Csakhogy a mi királyságunk területe óriási volt, alig néhány játékost érintett a keleti fenyegetés, meg hát ki tudja, nem jön-e majd délről valami más, esetleg felüti a fe­jét valahol a pestis. Szóval egyéb katasztrófákra készülve a keletieket inkább magukra hagytuk. A narráció egyre csak erősödött: már látni a katonák toborzását a keleti birodalomban, már elindultak a mi királyságunk határai felé, már elkerülhetetlen a háború. Ki mit ajánl fel a konfliktusban, mire hajlandó? Mondanom sem kell, hogy a szimulációs gyakorlat az esetek 99 szá­zalékban tökéletesen hozza a mohácsi eredményt: kevesen és későn jelennek meg segíteni, lényegében az öntelt főurak és hercegek a sa­ját nagyságuktól eltelve elveszítik realitásérzéküket, és nem mérlegük, hogy az együttműködés és az összefogás sokkal gyümölcsözőbb lenne. Pontosan ugyanez látszik az európai reakciókon, amikor Ukrajnáról van szó. Van, aki az amerikai háborús szöveget szidja (pedig az egy okos stratégiai kommunikációs művelet az oroszok pozícióinak visz­­szaszorítására), mások igazolva látják oroszfóbiájukat, megint mások a gázt féltik, vagy a fegyveriparukat, és sorra végigvehetnénk az eu­rópai uniós országokat, hogy mennyire sokrétű reakciók születtek. Egy biztos: a 27-ek nevében közös felhatalmazással bíró tárgyaló­­delegáció nem ment Moszkvába, csak külön-külön utazgattak, továb­bá a normandiai négyek, illetve a NATO-tanácsban sikerült legalább beszélni erről - ugye, amerikai ernyő alatt. Hát itt tartunk 2022-ben, egy közvetlen katonai fenyegetés árnyékában. Ennek fényében nagyon csekély nyomásnak tűnik például annak ré­me, hogy 1,5 vagy akár 2 fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet, és ez a fenyegetés valahogy összerántaná országainkat. FIGYELŐ Izrael fél, hogy feldühíti a Kremlt Izrael megakadályozta a rövid hatótávolságú rakéták ellen ki­fejlesztett Vaskupola légvédelmi rendszer átadását Ukrajnának - írta a Jediót Ahronót című újság. Ukrajna még a jelenlegi háborús feszültség előtt kérte az Egyesült Államokat, hogy megszerezhes­se a vaskupola légvédelmi rend­szert, de Jeruzsálem attól tartott, hogy konfrontálódna Oroszor­szággal. A lap szerint Izrael min­dent elkövet, hogy ne szoruljon a Nyugat és Oroszország közé. Az ukrajnai vezetés kifejezte Izrael álláspontja miatti csalódottságát. Tavaly nyár óta Jeruzsálem több lépést tett, hogy megakadályozza Ukrajna felszerelését a Vaskupo­lával, és sikerült levetetnie a napi­rendről ezt az amerikai i­­gényt. Izraelben úgy vélik, hogy a Biden-kormány és a Kong­resszus vezetői megértették Izra­el óvatosságát. A Vaskupolát Iz­raelben fejlesztették ki, de közös vállalkozásban a Pentagonnal. Csakis kölcsönös beleegyezéssel lehet harmadik országnak elad­ni. Gázai övezetet uraló palesztin terrorszervezet elleni harcokban rendre sikeresen bevetett Vas­kupola világszerte nagy nyilvá­nosságot kapott. (MTI) Felmondott egy erdélyi hírportál teljes szerkesztősége Bezárt a Fidesztől független utoleó országos erdályi hír­portál, a Transindex, mert nem akart szócsővé válni. A szerkesztőség bejelentése szerint két választásuk volt: vagy szócsőként működnek tovább, vagy végzik azt, ami a feladatuk, de akkor ellehetetle­nítik őket. Ez utóbbi történt. Huszonhárom év után tegnap fel­állt a Transindex teljes szerkesztő csapata - olvasható a lap szerkesz­tőségének közös közleményében. „Úgy érezzük, a munkánk ezen az intézményen belül már teljesen elle­hetetlenült, nem tudjuk tovább a leg­jobb szakmai tudásunk szerint ellát­ni azt a feladatot, ami a mindenkori szabad sajtó feladata lenne. Az indu­lás óta sokszor változott a Transin­­dex, de abban biztosan nem, hogy most is ugyanazon értékek mellett tartjuk fontosnak kiállni, mint egy­kor, és most sem vagyunk hajlandó­ak semmilyen politikai erő elvárásai szerint végezni az újságírói munkán­kat” - áll a közleményben. A szerkesztőségi tagok szerint a többségi tulajdonos a lap eladására készül, így a Transindex további sor­sa számukra ismeretlen, a fennálló helyzetben pedig nem látják biztosít­va újságírói függetlenségüket. „Közel két éve a fennmaradásun­kért küzdünk egy olyan politikailag meghatározott környezetben, amely­ben a sajtó már csak két út közül vá­laszthat: vagy kapitulál és gyakor­latilag szócsőként működik tovább különféle politikai érdekek elvárásai szerint, vagy megpróbálja ellátni a feladatát, viszont ez esetben azt koc­káztatja, hogy ellehetetlenítik. Mi az utóbbi utat választottuk, és most cso­magolunk, mert más választásunk nem maradt” - írják a munkatársak. Az 1999-ben alapított kolozsvári lap már tavaly támogatói kampányt indított olvasói körében, mert a szer­kesztők úgy érezték, az újság műkö­dése veszélybe került. „Mi következik most? Ráhango­lódunk arra, milyen a különösen ne­héz időkben is a napos oldalon len­ni” - olvasható a közleményben. A Transindex szerkesztőségének jel­szava ugyanis „a napos oldal” volt. A Transindex ugyan RMDSZ-kö­­zeli tulajdonban volt, de az erdélyi magyar nyilvánosság egyik utolsó, nem közvetlenül politikai irányítás alatt működő szerkesztősége volt. Eközben az erdélyi sajtó nagy része a magyarországi folyamatokhoz hason­lóan egy Fidesz-közeli egyesület tu­lajdonába került. Az Erdélyi Átlátszó pár napja arról írt: ugyan Budapesten elzárták a határon túli támogatások pénzcsapját - legalábbis csökkentet­ték az összegeket -, ez egyáltalán nem igaz az Erdélyi Médiatér Egyesületre. A budapesti kontroll alatt lévő médi­acsoport tavaly 2,2 milliárd forintot kapott. (transidex, magyar hang)

Next

/
Oldalképek
Tartalom