Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-02 / 26. szám
12 EGYETEM ■ 2022. FEBRUAR 2. www.ujszo.com Milyen hosszú ideig tartanak a főiskolai tanulmányok! Jelentkezni első- és másodfokú képzésre lehet. Az elsőfokú képzés 3 évig tan, államvizsgával és Minden évben több ezer fiatal gondolkodik azon, kipróbálj on-e valamilyen egyetemet, és hová postázza a jelentkezési lapot. A felmérések szerint a középiskolák végzőseinek a 80%-a rögtön az érettségi után szeretne tovább tanulni, és a többségük valamilyen felsőoktatási intézményt választ. A megfelelő főiskola és kar kiválasztása komoly döntés, a felvételi lapok kitöltésétől a beiratkozásig pedig hosszú út vezet. Összeállításunkban összefoglaltuk a felvételi feltételekkel kapcsolatos információkat. Ki jelentkezhet főiskolára? Főiskolára vagy egyetemre alapvetően azok jelentkezhetnek, akik teljes középfokú végzettséget szereztek Ezt a feltételt az érettségivel végződő középiskolák végzősei teljesítik, miután leérettségiznek Akik tavaly vagy korábban érettségiztek, a jelentkezési laphoz már csatolhatják az érettségi bizonyítvány másolatát is. Akik az idén fejezik be a középiskolát, a felvételi vizsgakor vagy a megadott időpontig mutatják fel az érettségi bizonyítványukat. Aki külföldön járt középiskolába, annak is igazolnia kell a megfelelő szakvizsga elvégzését, és el kell ismertetnie az érettségijét abban az országban, ahol főiskolára jelentkezik Hány éves korig jelentkezhetek főiskolára? Nem létezik korhatár, hány éves korig lehet iskolába járni. Elméletileg mindenki az élete végéig Irány az egyetem - útmutató középiskolásoknak tanulhat, egymás után vagy egyszerre több iskolát vagy szakot is lehet végezni, de csak az egyik lehet ingyenes, a többi esetében már tandíjat kérhetnek. Idős korban pedig a szeniorok a harmadik kor egyetemére járhatnak. Fontos tudni, hogy a jövőbeli foglalkozásukra készülő fiatalok 25 éves korukig minősülhetnek eltartott gyermeknek, a szüleik addig kaphatják utánuk a családi pótlékot. 26 éves korig különböző diákkedvezményeket lehet igénybe venni, utána ezek megszűnnek, de lehet még motivációs ösztöndíjat intézni. Aki 30 éves koráig folyamatosan készül a jövőbeli foglalkozására, az állam addig fizetheti helyette a kötelező egészségbiztosítást, utána már mindenkinek magának kell térítenie. Milyen feltételeket kell teljesíteni? Minden intézménynek a saját hatáskörébe tartozik eldönteni, a jelentkezőknek pontosan milyen követelményeknek kell megfelelniük. Általánosságban elmondható, hogy főiskolára, egyetemre azt vesznek fel, aki az adott intézménybe elküldi a jelentkezési lapot, kifizeti a felvételi illetéket, érettségizett, és sikeresen abszolválja a felvételi vizsgát, illetve az iskola dékánja dönt a felvételről. Esetenként előfordulhat, hogy valamilyen okból eltekintenek a felvételi vizsgától. Míg a középiskolai felvételi vizsgák tantárgyai rendszerint az egész országban megegyeznek - általában az intézmény oktatási nyelve és matematika -, addig a felsőoktatási intézményekbe a kiválasztott tanulmányi szaknak, ágazatnak megfelelő szaktantárgyból kell felvételizni. A konkrét tantárgyakat és követelményeket az adott iskolában kell megérdeklődni. Meddig kell elküldeni a jelentkezési lapot? A jelentkezési lapot a megadott határidőig {lásd a 18. oldalon) kell eljuttatni a kiválasztott iskolába. A dátumok intézményenként, szakonként változhatnak. Általában a postai bélyegzőn szereplő dátum a mérvadó, de a félreértések és a fölösleges bonyodalmak elkerülése végett a jelentkezési lapot érdemesebb a meghirdetett dátum előtt pár nappal postázni. Ahol tehetségvizsgát is követelnek, oda már novembertől lehetett jelentkezni, esetenként már a tehetségvizsgát is lebonyolíthatták. Egyébként a legtöbb helyre februártól májusig kell postázni a jelentkezési lapot. Néhány kar ezt még utólag - júniusban, vagy akár szeptemberben - is lehetővé teszi, ezért érdemes megérdeklődni, a kiválasztott iskola tart-e kiegészítő felvételiket vagy második fordulót. a baccalaureátusi munka megvédésével ér véget, Be. címet lehet szerezni. Utána a tanulmányok másodfokon folytathatóak. A másodfokú magiszteri vagy mérnöki képzés 2 évig tart, államvizsgával és a diplomamunka megvédésével ér véget, és utána használható az Mgr. vagy az Ing. titulus. Bizonyos egyetemeken a tanulmányok 6 évig tartanak (például az orvosi karon, mely elvégzése után MUDr. címet lehet szerezni). A harmadfokú képzés a doktoranduszi tanulmányok, ide már jóval kevesebben jelentkeznek. Elvégzése után használható a PhD. tudományos cím. Hogyan kell kitölteni a jelentkezési lapot? Jelentkezni lehet hagyományos és elektronikus úton. Az utóbbi esetben a jelentkezési lapot a kiválasztott kar weboldalán keresztül kell kitölteni és elküldeni. Az e-űrlap egyenértékű a papírnyomtatvánnyal, viszont olcsóbb. Elektronikus jelentkezés esetén a felvételi illeték 10-30 euróval alacsonyabb lehet, a konkrét összeg iskolánként változik. Több intézmény már kizárólag csak elektronikus űrlapot fogad el, ilyen esetben gyakran az illetéket is banki átutalással kell kifizetni. A hagyományos papírnyomtatványt az irodai cikkeket árusító boltokban lehet beszerezni. A kitöltött űrlapot az iskola által megkövetelt mellékletekkel személyesen vagy postai úton el kell juttatni az iskolába. Érdemes ajánlott küldeményként postázni. A leggyakoribb melléklet az önéletrajz és a felvételi illeték befizetéséről szóló igazolás, de csatolni lehet a különböző versenyeken elért eredményeket alátámasztó oklevelek másolatát is. Ha elfogadják a jelentkezési lapot, erről írásban tájékoztatnak, és meghívót, értesítőt küldenek a felvételi vizsgáról, mely tartalmazza a pontos időpontot, helyszínt és az egyéb fontos tudnivalókat. Mi a teendő a felvételi vizsga után? Miután abszolváltuk a felvételi vizsgát, az iskolának 30 napon belül kell tájékoztatnia az eredményről. Levélben közlik, ugyanakkor nyilvános, jól látható helyen ki is kell függeszteni. A jelentkezőket az eredmény szerint sorrendbe állítják. Előfordulhat, hogy valaki az elsők között van, aki kiszorult a felvételt nyertek csoportjából - az elutasító határozatot érdemes megfellebbezni. Sokan ugyanis több helyre is jelentkeznek, de nem iratkoznak be mindenhova, és a megüresedett helyre felvehetik a soron következő jelentkezőt. Az iskola erről írásban tájékoztat. A főiskolák, illetve az egyes karok a felvett diákoktól előre megkérdezhetik, hogy szándékukban áll-e beiratkozni. A jelentkező ezt az információt nem tagadhatja meg, az akadémiai év kezdetéig közölnie kell. Ha a jelentkező nem mutat érdeklődést a tanulmányok iránt, vagy időben nem adja meg a kért információt, megszűnik a beiratkozáshoz való joga. Vagyis, akit több helyre is felvettek, ám az utolsó pillanatig habozik, és a kiválasztott iskolával elfelejti közölni döntését, előfordulhat, hogy végül nem engedik beiratkozni, az intézmény semmissé nyilváníthatja a felvételéről szóló határozatot, és helyene a felvételi vizsga eredménye alapján soron következő jelentkezőt veszik fel. (sza)
