Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-12 / 35. szám
8 I RÖVIDEN A NATO nem hagyja magára Romániát Bukarest. A NATO nem hagyja magára Romániát, a Fekete-tenger térségének biztonsága stratégiai fontosságú számára, a romániai csapaterősítés pedig a NATO összetartásának és egységének bizonyítéka - hangoztatta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a romániai Mihail Kogalniceanu légitámaszponton, ahol a Németországból áthelyezett újabb ezer amerikai katona fog állomásozni. A román elnökkel közösen tartott sajtóértekezletén Stoltenberg rámutatott: a NATO védelmi szövetség, csapaterősítése válasz az orosz fenyegetésre, a többnemzetiségü csapatok jelenlétével pedig azt üzeni, hogy bármely tagállam megtámadása az összes többi egységes válaszát eredményezné. (MTI) Az iráni elnök nem hisz az atomalkuban Teherán. Irán soha nem bízott az atomalku felélesztését célzó bécsi tárgyalások sikerében - derült ki az iráni elnök pénteken, az iráni iszlám forradalom 43. évfordulója alkalmából elmondott beszédéből. „Reményeinket keletbe, nyugatba, északba és délbe vetjük, de soha nem reménykedünk Bécsben és New Yorkban” - fogalmazott Ebrahim Raiszi. Néhány napja Szaid Hatibzadeh külügyi szóvivő még azt mondta, jelentős előrelépések történtek a tárgyalásokon, bár leszögezte, Teherán ragaszkodik az összes, Iránt sújtó szankció feloldásához. A hét elején pedig Hoszein Amirabdollahián külügyminiszter szintén reményét fejezte ki, hogy az egyeztetések hamarosan megállapodáshoz vezetnek. Az iráni atomtevékenységek korlátozása fejében a Nyugat fokozatosan csökkentené a Teherán ellen elrendelt büntetőintézkedéseket. (MTI) Dzsihádistákat öltek a francia erők Párizs. Tíz dzsihádista mellett négy civil is meghalt Burkina Faso északi részén a francia csapatok terrorellenes műveletében - közölte a francia hadsereg. A francia erők helikopterekről vették tűz alá az Anszárul Iszlám nevű terrorszervezet mali határ mellett található kiképzőtáborát, és a kialakult tűzharcban a táborban lévő 4 civil is életét vesztette. Franciaország több ezer katonát állomásoztat a Száhel-övezetben az Iszlám Állammal és az al-Kaidával kapcsolatban álló terrorszervezetek ellen 2013-ban indított Barkhane-hadmüvelet keretében. Azonban Párizs fontolgatja csapatai kivonását Maliból és Burkina Fasóból, miután a két afrikai országgal való viszonya megromlott. (MTI) MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. február 12. | www.ujszo.com Joe Biden világháborús félelmei Washington/Kijev. Felszólította az amerikai állampolgárokat Joe Biden elnök, hogy haladéktalanul hagyják el Ukrajnát, mert egyik pillanatról a másikra eszkalálódhat a helyzet. Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint bármelyik pillanatban megkezdődhet az orosz támadás. „Nem egy terrorszervezettel, hanem a világ egyik legnagyobb hadseregével állunk szemben. Egész más helyzet. Az események bármikor felgyorsulhatnak” - mondta Joe Biden. Az amerikai elnök közölte: nem küld amerikai csapatokat az Ukrajnában lévő amerikai állampolgárok kimentésére. „Legyenek tudatában annak, hogy az Egyesült Államok kormánya nem tudja evakuálni az amerikai polgárokat orosz katonai akció esetén” - erősítette meg a külügy. Amerikai tisztviselők szerint a Fehér Ház jóváhagyta azon tervét, hogy egy esetleges orosz támadás esetén a Lengyelországban állomásozó 2000 amerikai katona segítse az amerikai állampolgárok Ukrajnából való kijutását. Biden nyomatékosította, az USA semmilyen körülmények közt nem küldene katonákat Ukrajnába. „Ez világháború lenne. Ha az amerikaiak és oroszok egymásra lövöldöznek, ez egy nagyon más világot hozna. Re^ ménykedem benne, hogy ha (Putyin elnök) elég bolond ahhoz, hogy bemenjen, elég okos lesz ahhoz, hogy ne csináljon semmi olyat, amely negatívan érinti az amerikai polgárokat” - mondta Biden. Bármikor támadhatnak Az amerikai külügyminiszter tegnap úgy vélekedett, hogy bármelyik pillanatban megkezdődhet egy Ukrajna elleni orosz támadás, akár még a február 20-ig tartó pekingi téli olimpia ideje alatt. Antony Blinken az ausztrál, indiai és japán hivatali kollégájával tartott találkozója után azt mondta, aggodalommal tapasztalják, hogy további orosz csapatok érkeznek az orosz-ukrán határhoz. „Mindent megtettünk, ami lehetséges, hogy tárgyaljunk Oroszországgal. Ugyanakkor azt is világossá tettük, ha Moszkva újra az agressziót választja, az súlyos következményekkel fog járni” - fogalmazott a külügyminiszter. Oroszország és Ukrajna bejelentette, nem sikerült áttörést elérniük a francia és német tisztviselőkkel folytatott tárgyalásokon, amelyek célja a kelet-ukrajnai szeparatista konfliktus lezárása volt. A jelenlegi feszültség 8 évvel azután alakult ki, hogy Oroszország annektálta Ukrajna déli részét, a Krím félszigetet. Azóta Ukrajna hadserege farkasszemet néz az oroszok által támogatott lázadókkal az orosz határok közelében lévő keleti területeken. A Kreml most azt állítja, hogy „vörös vonalakat” akar húzni annak érdekében, hogy „volt szovjet szomszédja” ne csatlakozzon a NATO-hoz. Berlin a Baltikum mellett Oroszországnak nem szabad alábecsülnie az Európai Unió és a NATO egységét és határozottságát - mondta Olaf Scholz német kancellár az ukrán-orosz katonai feszültséggel kapcsolatban Berlinben a balti államok vezetőivel folytatott megbeszélése után. Scholz hangsúlyozta, hogy Oroszországnak egyértelmű lépéseket kell tennie a feszültség oldására. Németország nagyon komolyan veszi szövetségesei aggodalmait, ezért az eddigi ötszázról jelentősen megemeli a Litvániában szolgáló katonái számát - tette hozzá a kancellár a napokban elhatározott 350 fős csapaterősítésre utalva. Mint mondta, „nem kevesebbről van szó, mint egy háború megakadályozásáról”, ezért továbbra is kettős stratégiát kell követni, a kelet-ukrajnai válság tárgyalásos rendezésére kell törekedni, és Oroszország-számára súlyos gazdasági, politikai és stratégiai következményekkel járó büntetőintézkedéseket kell tenni, ha orosz támadás éri Ukrajnát. A balti országok vezetői elítélték Oroszország tevékenységét. Ghanas Nauseda litván elnök kiemelte, hogy Moszkva a katonai mozgósítással folyamatosan növeli a feszültséget. Londoni elemzők számításai szerint az ukrán gazdaságnak több mint 280 milliárd dollár kárt okozott a 2014 és 2020 végé közötti időszakban az Oroszországgal kialakult konfliktus. A londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) szerint ez azt jelenti, hogy Ukrajnát a konfliktus előtti ukrán hazai össztermék (GDP) 19,9 százalékával egyenlő kár érte a vizsgált időszak minden évében, (mti.npsz.vg) Rajtol a magyar választási kampány Trump és Orbán. Az exelnök esetleges március végi budapesti látogatása komoly hatást gyakorolna a konzervatív szavazótáborra. (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Magyarországon ma kezdődik a hivatalos választási kampány. Az országgyűlési választást és a kormány által kezdeményezett, gyermekvédelminek mondott népszavazást április 3-án tartják. A véghajrában Donald Trumpot is bevetné a Fidesz. Budapest. Ma kezdődik a hivatalos választási kampány, amelyben a polgárok egyéni választókerületi képviselőjelölteket ajánlhatnak a parlamenti választásra. Nem minősül kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától. A választással párhuzamosan a kormány által kezdeményezett népszavazást is tartanak. A népszavazás kérdései: Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak? Támogatja-e, hogy gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek? Támogatja-e, hogy gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be? Támogatja-e, hogy gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg? A pedofilía büntetését szigorító törvényt tavaly júniusban fogadta el a parlament, amit módosítókkal sikerült homofób irányba vinni (az elfogadott jogszabály összemossa a pedofíliát és a homoszexualitást). Orbán Viktor kormányfő meghívására Magyarországra utazhat Donald Trump volt amerikai elnök, írja a brit Guardian. A Fidesz tagjai nagyon szeretnék, ha Trump márciusban Budapestre látogatna - közölte a meg nem nevezett forrás. Ha a közösségi médiából kitiltott volt elnök eljönne Magyarországra, az lenne az első hivatalos külföldi útja azóta, hogy 2020-ban elbukta a választást. A brit lap szerint Trump egyelőre nem reagált a megkeresésre. Orbán egyébként már a megválasztása előtt támogatta Donald Trumpot, és a 2020-as amerikai szavazáson is mellette állt. Legutóbb januárban beszéltek telefonon, nem sokkal korábban közleményben tudatta, Orbánt támogatja az országgyűlési választáson. Az ellenzéki összefogás pártjai eddig szinte csak egymás legyőzésére vásároltak hirdetéseket, az előválasztás óta Márki-Zay Pétert magára hagyták. A közösségi médiában 82%-os fölényben van a Fidesz, és politikai kalandorként mozgalmat indító Gattyán György milliárdos is többet költött az áprilisi választási üzenetekre, mint az ellenzék. A Márki-Zay kormányfőjelölt kampányát koordináló Mindenki Magyarországa 117 millió forintot költött tavaly év végéig, a Demokratikus Koalíció 72 milliót, a Momentum pedig 28 milliót, addig Gattyán György már 288 millió forintot áldozott arra, hogy mindenkit megzavarjon rejtélyes ambícióival. Közzétette jelöltjei listáját a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP): a listán 87 ember és két kutya szerepel - utóbbiakat egy-egy borsodi és Pest megyei körzetben „indítanák”. Ha 71 jelölt megszerzi az ajánlásgyűjtéssel az indulás jogát, akkor országos listát is állíthat a viccpárt, amely az egyesült ellenzék számára fontos, billegő körzetekben is indít jelölteket, ami rontja az ellenzék esélyeit. A 106 egyéni választókerületből 32 billeg, vagyis ezekben a választás kimenetele nem egyértelmű. (MTI, hvg 444, 24.hu, Forbes) A posta nem viszi házhoz, de mi digitálisan küldjük postaládájába a szombati Új Szót! Pluszszolgáltatás előfizetőinknek. Részletek az ujszo.com/szombat weboldalon.
