Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-11 / 34. szám
www.ujszo.coml 2022. február 11. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Putyin több tromfot is tart az ingujjában Apró bombák nagy hatással LÁMPLZSUZSANNA Katasztrófát eredményezne egy totális gazdasági háború RONALD l2lP Senki sem akar háborút, beleértve az oroszok döntő többségét. Az orosz lakosság fele testvéri népnek tartja az ukránt, a harmada semleges a kérdésben, és csak a tizede ellenséges. Vegyük hozzá azt is, hogy az orosz gazdaság stagnál - az infláció ott is jelentős, és a gazdaság nem teljesít úgy, mint a környező országokban. Talán meglepő, de a lakosság csupán ötödé követi naprakészen az ukrán konfliktus fejleményeit, a többieknek más gondjai vannak. Ennek ellenére Oroszország készen áll a konfliktusra, és gazdaságilag kevésbé sebezhető, mint nyolc éve, amikor a Krím elfoglalása miatt folyamatos szankciókkal sújtották. Az újabb szankciók már nem jelentenének akkora érvágást számára, mint azt a Fehér Ház vizionálja. De minden bizonnyal katasztrófát eredményezne, ha az ukrán konfliktus totális gazdasági háborúvá változna. Európa nincs erre felkészülve, túlságosan függ az orosz nyersanyagoktól. Brüsszel és Washington is igyekszik más utakat keresni, de az orosz gázt nem egyszerű helyettesíteni. Főleg most, amikor meredeken emelkedik az energia és az élelmiszerek ára, és majdnem mindenből hiány mutatkozik a piacokon. Ezt igazolja a Goldman Sachs főnökének nyilatkozata is, mint mondja, egész karrieije alatt nem volt még ilyen helyzet, mint most. „Mindenből hiány van. Hiánycikk az olaj, a földgáz, a szén, a réz és az alumínium” - mondja Jeff Currie. Putyinnak több tromfja is van a magas infláció és a „hiánygazdaság” miatt. Ha korlátozza a nyersanyagok exportját, még jobban megugranak az árak. A világban aligha van akkora szabad kapacitás, amivel mindezt pótolni lehetne. Az pedig nem biztos, hogy az orosz belső piac egy ilyen lépést annyira megérezné, viszont mélyütés lenne a világpiac számára a gazdasági növekedés és az infláció szempontjából. Az infláció miatt egyébként is általános kamatemelés várható, a Nyugat és az oroszok közötti gazdasági háború pedig óriási károkat okozna. Szlovákia pedig ezt különösen megérezné, az Európai Unióban azok közé a tagállamok közé tartozik, amelyek leginkább függenek a keleti nyersanyagszállítástól. Putyintól azt nem lehet elvenni, hogy jó stratéga, és a saját szempontjából a lehető legjobb időszakot választotta a céljai eléréséhez. Európa számára nem marad más, mint abban reménykedni, hogy az erődemonstrációval valóban csak a Nyugat politikai meghátrálását akarja elérni. A szerző a Trend kommentátora (Trend) • • Ot évet kapott egy orosz tinédzser, mert a titkosszolgálattal viccelődött Ötéves börtönbüntetésre ítélt s kstonai bíróság egy 16 éves fiatalt, pedig csak a Minecraft barkácsolés videójátékkal játszott. Az esetről az Agora jogvédő szervezet tájékoztatott. Nyikita Uvarovot két éve vették őrizetbe, akkor csak 14 éves volt. Két hasonló korú társát is letartóztatták terrorcselekmény előkészítésének vádjával. Amiatt indult eljárás ellenük, hogy a korábban robbanószerkezet készítésének gyanújával őrizetbe vett Azat Miftahovot támogató röplapokat terjesztettek. Miftahov több társával 2018-ban kalapáccsal betörte az Egységes Oroszország kormánypárt moszkvai irodájának ablakait, és füstgránátot dobott a helyiségbe. 2021-ben garázdaság vádjával hat év börtönre ítélték. A Miftahov-ügynek nagy visszhangja volt Oroszországban, diákok kampányt indítottak a vádlottak támogatására. Uvarov és társai a Minecraft számítógépes játékban felépítették az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) épületét, és azt tervezték, hogy „felrobbantják”. A nyomozás során a hatóságok olyan videófelvételeket is találtak, amelyeken gyerekek elhagyatott épületekben tüzet raknak és tűzijátékokat robbantanak. Végül ezt terrorista cselekedet végrehajtását célzó kiképzésnek minősítették és emiatt emeltek vádat ellenük. A másik két fiatalt később felmentették, ők ugyanis bűnösnek vallották magukat, és feltehetően együttműködtek a nyomozókkal. Nyikita Uvarov - akire az ügyészség kilencéves börtön kiszabását kérte - viszont ártatlannak vallotta magát. Kitalációnak nevezte, hogy bárkinek a felrobbantásáról levelezett volna, és azt állította, tiszta lel-, kiismerettel tölti le büntetését. (MTI) kutatás kapcsán elég sokat foglalkozom a hoax jelenséggel, amiről elmondható, hogy semmi új a nap alatt. Amit most „houksz”-nak hívunk, valamikor álhímek, dezinformációnak, újságírói zsargonban kacsának nevezték, s igazából most sem látom annak okát, miért ne nevezhetném magyarul. Az álhír lényege a becsapás, megtévesztés, félrevezetés. Tulajdonképpen az április elsejei tréfa is álhír, mert itt is arról van szó, hogy kitalálunk valamit, ami nem igaz, de nagyon hihető. S ha a másik fél elhiszi, akkor nevetve mondjuk neki: „április bolondja, május szamara”. Persze ő is nevet, mert ez egy ilyen játék, huncutság. Nem akarunk vele ártani senkinek. A kutatásban olyan álhírekkel foglalkozunk, amelyek szándékosan létrehozott, ártó célzatú hamis információk, s ezért biztonsági kockázatot jelentenek. Szlovákia 2021-es biztonságstratégiai dokumentuma szerint az álhírterjesztők célja - nem sorolom fel mindet - a közvélemény manipulálása, a politikai helyzet destabilizálása, az állam legfontosabb intézményei és a demokrácia iránti bizalom aláásása, a társadalom megosztása, az egészség veszélyeztetése, erőszakos cselekményekre való buzdítás, társadalmi békétlenség szítása. Ennek eredménye például az úgynevezett pandémiás extrémizmus. A napokban hallottam egy csehországi kutató, Stefan Danics előadását arról, hogy az úgynevezett Covid-fasizmus (vagyis a pandémia terjedését gátló intézkedések, itt konkrétan a csehországi pandémiatörvény módosítása) ellen tüntetők akasztófamaketteket hordanak magukkal. Olyan esetek is előfordultak, amikor az oltatlanok Dávid-csillagot kezdtek hordani, merthogy a kormány járvány elleni intézkedései hasonlóak a fasiszta rezsim zsidóellenes ténykedéséhez. Paradox módon mások szerint a zsidók állnak a pandémia mögött, ők akarnak keresni a vakcinákon. Nem könnyű kutatás ez. Egymás után robbannak az álhírbombák. De tudományos szempontból alap dolog, hogy egy álhír csak akkor kezelhető álhírként, ha bizonyítható, hogy hazug, félrevezető vagy manipulativ információt tartalmaz. Ám nem mindig egyszerű dolog ezt kideríteni és bizonyítani, mert az álhírteijesztők sem estek a fejükre. Ráadásul már most az elején tapasztalom, hogy mennyire nehéz objektiven kezelni az álhíreket. Vannak kutatók, akik mintha nem tudnának felülkerekedni saját személyes ideológiai beállítottságukon, s éppen ezért, amit az egyik álhímek tart, a másik nem, és fordítva. Persze még nagyon az elején tartunk, és biztosan kezelni kell majd ezt a problémát, mert az nem lehet, hogy bármilyen témában valaki(k) csak Oroszországot és Kínát, más(ok) csak az Egyesült Államokat tartsa az álhírgyártás fellegvárának. Ezt csak azért írom, mert ha némely társadalomtudósoknak, akik napi szinten ezzel a témakörrel foglalkoznak, ilyen nehéz átlépni a saját árnyékukat, akkor nehéz, nagyon nehéz elvárni a hétköznapjaikat teljesen mással töltő emberektől a tisztánlátást. Pedig fontos téma ez, mert életbevágó kérdésekben szándékosan senki sem akar bolond és szamár lenni. FIGYELŐ Formalitásból műfelháborodós Valójában teljesen formális az a katonai szerződés, amelyet óriási viták után, de jóváhagyott a pozsonyi törvényhozás, miközben odakint a csőcselék tüntetett - írja a Süddeutsche Zeitung című német lap. Ám az ügy élesen rávilágít az ország alapvető problémája, vagyis arra, mennyire törékeny a demokrácia a volt szocialista országokban. A közvélemény kettészakadt a járványkezelés, illetve annak kapcsán, milyen viszonyt kell kialakítani Oroszországgal Ukrajna miatt. A felmérésekben a populisták állnak az élen, bár őket terheli a felelősség, hogy az emberek 50 százaléka nincs beoltva. A szavazást fütty és fenyegetőzés kísérte az ellenzék részéről, noha igazából puszta formalitásról van szó a NATO-tagok esetében. A gond az, hogy a demokrácia nem mutatott kellő határozottságot a demagógokkal és a szélsőjobbal szemben. Jóllehet nem annyira nehéz feladat ez, hiszen a populisták sem hallgatnak a népre, csupán úgy tüntetik fel, hogy a többséget képviselik. „Itt igazából a tiszta beszéd és a bátorság segít a kormány részéről, még akkor is, ha a törvényhozás előtt a söpredék tombol” - úja a lap. (nsz) 17 óves felesége fejóvel sétált az utcán Hatalmas felháborodás és vita robbant ki az úgynevezett becsületgyilkosságokról Iránban, mert egy férfi lefejezte 17 éves feleségét. Ezután bírálatözön zúdult az igazságügyi rendszerre. A férfi hétvégén fejezte le a feleségét, majd a fejével a kezében kisétált az utcára. Erről felvételek is készültek, amelyek megjelentek a közösségi médiában. Az iráni ügyészség csak tegnap tartóztatta le a férfit, még nem tudni, hogy „becsületgyilkosság” vagy emberölés miatt vonják-e felelősségre őt és a fivérét. Iránban gyilkosságért halálbüntetés is kiszabható, de más a jogi szabályozás, ha a gyilkosságra rokonok között kerül sor a család „méltósága, jó híre és becsülete” nevében. A hatóságok betiltották a bűncselekményről készült fotók és felvételek közzétételét, a főügyész pedig az internetet és a közösségi médiát tette felelőssé a történtekért. (MTI) Egy
