Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)

2022-02-11 / 34. szám

RÉGIÓ www.ujszo.coml 2022 február 11. Gond a csatornahálózat megépítése Óriási költséget jelent a települések számára a csatornahálózat kiépítése (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) KISS BARTALOS ÉVA Leállította a környezetvédel­mi minisztórium a csatorna­­hálózat építésére felhasz­nálható támogatást, állítja a Szövetség. Pedig a csal­lóközi községeknek is nagy szükségük lenne a támoga­tásra, ugyanis egyre drágább a szennyvíz elszállítása, de egyéb gondokat is okoz a nem átgondolt tervezés a fontos vízkészlet felett. POZSONY/HODOS/SZAP Önerőből nem képesek ekkora horderejű fejlesztéseket kifizetni az önkormányzatok. A környezetvé­delem és a lakossági szolgáltatások szempontjából is elengedhetetlen a csatornahálózat kiépítése. Sólymos László, az Összefogás alelnöke, ko­rábbi környezetvédelmi miniszter rá­mutatott, hogy a térségben csak a fal­vak harmadában van csatornahálózat, és a terület védettsége miatt megen­gedhetetlen lenne a derítők használa­ta. Balódi László, Hodos polgármes­tere viszont azt is elmondta, a szenny­víz elszállítása Pozsonypüspökire tartályonként 120 euróba kerül, amit nem tudnak megfizetni a lakosok. Ta­valy egy csallóközi település sem ka­pott támogatást csatornahálózat épí­tésére, állítja Sólymos, pedig a tör­vényi keret meglenne a beruházások finanszírozására. Forró Krisztián, a párt elnöke szerint a kormány nem­törődömségével veszélyezteti a csalló­közi ivóvízkészletet. A politikus úgy véli, a kormánynak kellene finanszí­rozni a költséges tervdokumentáció kidolgozását, hogy ezzel segítsék a településeket. Az is előfordul, hogy egy-egy községben hiába végezték el a több százezer euró értékű beru­házást, nem tudnak rácsatlakozni a szennyvíztisztítóra, így egyelőre hiá­bavaló a befektetés. Sólymos szerint most sokkal több pénz áll rendelke­zésre a Környezetvédelmi Alapban, amiből finanszírozhatnák a tervek megvalósítását, emellett pedig a ko­rábban elfogadott lex Csallóközre és a csatornahálózat építéséről szóló ak­ciótervre is támaszkodhat a kormány. „A kis községeknek a Környezetvé­delmi Alap az egyetlen lehetőség a fejlesztésre, a környezetvédelmi tár­ca viszont elzárta ezt a csapot” - je­lentette ki a korábbi szakminiszter, hozzátéve, hogy most háromszor több forrással gazdálkodhat az alap, ennek ellenére háromszor kevesebb telepü­lést támogat. Mózes Szabolcs, a Szö­vetség alelnöke szerint ez is azt bizo­nyítja, hogy a kormány nem törődik a déli, délkeleti régiókkal. Szap'a Csilizköz kistérség tagja­ként a Nyugat-szlovákiai Vízművek­től kapott segítséget. Miklós Ferenc polgármester közölte, egy kisközség­nek az 5 százalékos önrész fedezése is gondot okozhat, ezért is hasznos a vízművek projektje, amelyet más falvakban is megvalósítottak. Előnye az is, hogy a vállalat feladata a csator­nahálózat üzemeltetése is. A projekt már folyamatban van. Flodos Nagya­­bonnyal közösen látott hozzá a csator­nahálózat kiépítéséhez, az előkészítés 8 évig tartott, az építés tavaly ősszel befejeződött. „A lex Csallóköznek kö­szönhetően nem kellett önrészt fizet­ni a falvaknak. Tavaly novemberben beadtuk a szükséges kérvényeket és minden dokumentációt, de egyelőre egy liter szennyvíz sem csurgóit át a rendszeren, mert várjuk a miniszté­rium és a járási hivatal környezetvé­delmi osztályának jóváhagyását, de számos obstrukcióval találkozunk. Az emberek már türelmetlenek, a két önkormányzat mindent leadott, csak a visszajelzésre várunk” - nyilatkozta lapunknak Balódi László, Hodos pol­gármestere, aki a szakmaiatlan dön­tések következményeiről is beszélt. „Több szomszédos község is beadta a kérvényét, de az értékelő bizottság döntése alapján az egyik megépítheti a rendszert, a másik nem, mert a mel­lette lévő község nem kapott támoga­tást. Emiatt le kell zárni a vezetékeket, és a szennyvíz nem folyhat tovább a tisztítóállomásra” - vázolta fel a hely­zetet Balódi László, aki attól is tart, hogy egy ellenőrzés során büntetést kaphatnak a községek, ha nem meg­felelően kezelik a szennyvizet. Nemcsak a Csallóközben okoz gon­dot a csatornahálózat hiánya, erre ko­rábban a Szövetség is rámutatott. Ott, ahol nincs meg a rendszer, egyre töb­be kerül a derítő kiürítése. A szenny­víztisztító állomások kapacitása is vé­ges, ami újabb problémákat vethet fel a térségben. r Útszélesítés és pihenőhely a „spiccnél” VATAŐClN PÉTER Már idén biztonságosabbá és attraktívabbá válik a Vág-tor­­kolat jobb partja két fejlesz­tésnek köszönhetően. Komá­rom önkormányzata arra tö­rekszik, hogy a Vág és a Duna partja minél hozzáférhetőbbé váljon az emberek számára. KOMÁROM A rendezetlen terepviszonyok el­lenére is népszerű helynek számít a komáromi „spicc”, ami tulajdonkép­pen a Csallóköz legkeletibb csücske. A Vág és Duna összefolyása érthető módon folyamatosan vonzza a tu­ristákat is, a víz közelsége miatt pe­dig számos komáromi erre sétál, fut, kerékpározik vagy görkorcsolyázik. A Vág-torkolat különlegességét leg­inkább a mintegy 20 éve állított Szűz Mária-szobor emeli ki, más azonban nem igazán. A területnek - még - inkább ipari jellege van. Szinte egészen a Vág-hídig rendbe teszik az utat (A szerző felvétele) Vízparti pihenés Néhány héten belül komoly hiányt pótolnak a „spiccnél”: a Szlovák Víz­gazdálkodási Vállalat kivitelezésében a partoldalban egy sziklatömbökből épített lépcsőzetes pihenőhely kiala­kításán dolgoznak, amellyel egyben a vízparti falat is megerősítik árvízvé­delmi szempontból. A vízhez vaslép­csőn lehet majd lejutni, illetve tetsző­leges magasságban a sziklasávokra erősített padokon lehet megpihenni. A projektet a város készítette elő. Rendbe teszik az utat A „spiccnél” elhaladó úttal sok gond van: sem a szélessége, sem a minősége, de még a felülete sem egy­séges. A közelben levő ipari üzemek miatt ráadásul teherautók is megfor­dulnak erre. A képviselők elé terjesz­tették a szakasz felújítására vonatkozó javaslatot, mely szerint a „spicctől” egészen a Vág-parti csárdáig rendez­nék az útviszonyokat. „A gyalogos, a görkorcsolyás, a kerékpáros for­galmat közelebb akarjuk helyezni a vízhez, ők ezért mennek oda, hogy ezt lássák. A teher- és autóforgalom pedig a gátfalhoz kerülne közelebb úgy, hogy mindenki biztonságosan közlekedhessen” - közölte lapunkkal Keszegh Béla (független) polgármes­ter. Hozzátette, így a töltésen Gúta felől, valamint a túloldalon Karva, illetve Párkány irányából érkező ke­rékpárosok is erre juthatnak be a vá­rosközpontba, ráadásul a komáromi erődöt is nyugodtabb körülmények között érhetik el. Az önkormányzat már hosszabb ideje törekszik a Vág és Duna part­jának rendezésére, hogy azok biz­tonságosan, egyfajta korzóként foko­zatosan hozzáférhetővé váljanak az emberek számára. A komáromi ki­kötő majdani átépítése során is kulcs­­fontosságú szempontnak tartja ezt a város. „Elindult a »spicc« környé­kének területrendezése. Egy vékony sávot már most vissza tudunk kapni a Szlovák Földalaptól, illetve tovább harcolunk azért, hogy a töltőállomás elkerüljön onnan” - zárta Keszegh. Sok egészségügyis van betegállományban SZÁZ ILDIKÓ Az Érsekújvári Kórház és Rendelőintézet Gyermekgyó­gyászati Klinikáján jelenleg kát koronavírus-fertőzött be­teget ápolnak. Az egészség­ügyi központ 43 alkalmazott­jának van koronavírus-fertő­­zése, tájékoztatott Ján Baőek kórházi szóvivő. ÉRSEKÚJVÁR A kórházban 90 ágyat különítet­tek el a koronavírusos betegeknek, ebből jelenleg 40 ágy foglalt, a leg­aktuálisabb információk szerint 4 súlyosabb állapotban lévő fertőzött beteget kezelnek az intenzív osz­tályon. Január végén 32 koronaví­­rus-fertőzöttet ápoltak az érsekújvá­ri kórházban. Tavaly novemberben és decemberben még a koronaví­­rus-fertőzöttek számára elkülö­nített betegágyból 85 volt foglalt. „Február második hetében az egész­ségügyi központ 126 alkalmazottja van betegszabadságon. Hatan csa­ládtagot gondoznak és negyvenötén karanténba kényszerültek. További hetvenötén betegszabadságon van­nak, ebből negyvenhármán korona­­vírus-fertőzöttek” - egészítette ki az elmondottakat Ján Bacek. Ösz­­szehasonlításként, januárban az ér­sekújvári kórházban csak hat egész­ségügyi nővérnél és további három egészségügyi dolgozónál diagnosz­tizáltak koronavírus-fertőzést. Az Érsekújvári Kórház és Rendelőin­tézet Gyermekgyógyászati Kliniká­jánál lévő oltóponton az utóbbi idő­ben kevesebben kértek időpontot. „A vakcinációs központban ezekben a napokban átlagban 100 személyt oltunk be naponta. Február elejé­től csaknem 900 felnőtt és gyerek vette fel a védőoltást a központunk­ban. Januárban még naponta 750 ér­sekújvári és régióbeli lakos kérte a védőoltás felvételét Érsekújvárban. Azt, hogy csökkent az oltásra jelent­kezők száma, részben azzal magya­rázzuk, hogy ezekben a napokban emelkedett a megbetegedések szá­ma, emiatt többen visszamondták a korábbi időpontjukat, és későb­bi terminust kértek” - tájékoztatott Ján Bacek. Bódai Műanyag Kft. munkatársat keres FÓLIAFÚVÓ EXTRUDER GÉPMESTER POZÍCIÓBA Bódai Műanyag Kft. Magyarország vezető csomagolóanyaggyártó vállalkozása. Világszínvonalú technológiával, gyártóeszközökkel rendelkezünk: W&H extruderek, Varex I, Varex II, Miraflex AL és Comexi 8 színes nyomdagépek, laminálok, vágógépek. Munkakörhöz tartozó feladatok: extruder gépek beállítása, kezelése, felügyelete ■ receptúrák szerinti gyártásellenőrzés - elvégzett feladatok dokumentálása' Elvárások: többrétegű (fóliafúvó) extruderen szerzett gyakorlat Előny: Wöndmöller & Hölscher Varex II. gépen szerzett tapasztalat. Amit kínálunk: Hosszú távú stabil munkalehetőség Hozzájárulás az utazási költségekhez Lakhatási hozzájárulás Teljesítménytől függő versenyképes jövedelem 1.500-2.000 EUR/HÓ eltettük érdeklődését, várjuk jelentkezesét az e mail: bodai.muanyag@t-online.hu ■ tel 00-36-30-93-94-037 DP220072

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom