Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)

2022-02-11 / 34. szám

www.ujszo.coml 2022. február 11. KÖZÉLET Mohi atomerőmű: veszélyben az új blokk? A mohi atomerőmű 3. és 4. blokkjának az építése és beindítása is veszélybe kerülhet (TASR-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony A Heger-kabinet vég­re elszánta magát arra, hogy segít a magas energiaárak mi­att nehéz helyzetbe került is­kolákon, kórházakon és szo­ciális intézményeken, az ezzel kapcsolatos javaslata azon­ban több kárt okozhat, mint amennyi hasznot hozna. A tét a szlovák áramtermelés jövője. A kormány a szerdai ülésén döntött úgy, hogy idén 52 millió euróval járul hozzá az általános és középiskolák, a kórházak és szociális intézmények magasabb energiaárak miatt megug­rott költségeinek a fedezéséhez, és se­gítenek azokon a társasházakban élő családokon is, akik saját gázkazánnal intenek, és emiatt az idei év elejétől látványosan megugrott számukra a futésszámla. Különadóval támadnak A támogatás részleteiről ugyan csak a jövő héten szeretnének be­számolni, közvetve azonban már most elárulták, hogy az intézkedés­hez szükséges pénzösszeget honnan szeretnék előteremteni. Az említett segélycsomaggal párhuzamosan ugyanis Igor Matovic pénzügymi­niszter azt is bejelentette, hogy külön­adót vetnek ki az atomerőművekre. Egész pontosan az „atomerőművek­ben előállított villanyárammal foly­tatott kereskedelemben képzett túl­zott nyereségre”. Matovié szerint a villanyáram atomerőműben történő előállításának a gyártási költségei és a villanyáram tőzsdei ára közötti kü­­lönbözetet vennék alapul. Erre vetné­nek ki 50 százalékos adót. Tekintettel arra, hogy a pénzre most van szük­ségük, a parlamentben gyorsított el­járásban tárgyalnak majd az új adó­nem elfogadásáról, Matovic szerint ebből így már idén 50 millió eurós bevételre számítanak, jövőre pedig további 300 millió euró folyhat be. Matovic ugyanakkor azt állítja, hogy az új adónemnek semmi köze a fent említett intézményeknek nyújtott tá­mogatáshoz. „Nincs közvetlen össze­függés, hiszen az adókat nem köthet­jük egy konkrét kiadáshoz” - ismerte el a tárcavezető. Bajban az áramtermelő Az új adónem csupán egy vállala­tot érint, a Szlovák Villamos Műveket (SE), amelynek a tervek szerint már áprilisban nagyjából 5 millió eurót kellene befizetnie. Az SE részvény­­csomagjának a harmada az állam tu­lajdonában van, a fennmaradó kéthar­madon pedig az olasz Énei és a cseh EPH osztozik. A Szlovák Villamos Művek azonban máris figyelmezte­tett, hogy a kormány új ötlete hatal­mas károkat okozna a cégnek és az országnak egyaránt. „A cég stratégi­ai tervei szerint 2022-ben 92 millió, jövőre pedig 320 millió eurós nyere­séggel számoltunk. Ha bevezetik az új adónemet, idén ehelyett 72 millió, jövőre pedig 161 millió eurós veszte­séget könyvelhetünk el” - nyilatkozta Ol’ga Bakóvá, az SE szóvivője. A cég vezetősége szerint az új adónem be­vezetése garantáltan csődbe vinné a társaságot, amely már eddig is csőd­közeli helyzetben volt, 3,7 milliárd eurós adósságot görgetve maga előtt. Branislav Strycek, a Szlovák Villa­mos Művek vezérigazgatója Szerint a csőd hetek kérdése lenne. Mohinak annyi? „Mindezt figyelembe véve arra sem számíthatnánk, hogy a cég részvénye­sei tovább finanszírozzák majd a mo­hi atomerőmű 3. és 4. blokkjának az építését és beindítását, hiszen semmi garanciájuk sem lesz arra, hogy a be­fektetésük megtérül” - figyelmeztet Strycek. Ez a cég szerint milliárdos károkat okozna az országnak, ve­szélybe sodorva Szlovákia energia­biztonságát, és tovább növelve a már így is magas energiaárakat, (mi, TASR) Idén még tovább nőhet a foglalkoztatottság A várható drágulás ellené­re jó hír, hogy a pénzügymi­nisztérium mellett működő Pénzpolitikai Intézet (IFP) az idei évre átlagosan 6,7 szá­zalékos béremelkedést jó­sol, vagyis a fizetések - leg­alábbis az alkalmazottak egy részének - már gyorsabban nőnek majd, mint az infláció. Pozsony. „Az átlagos életszínvo­nal ennek köszönhetően már nem esik tovább” - tette hozzá Marcel Klimek pénzügyi államtitkár, elismerve azon­ban, hogy ez a lakosság nem minden rétegére vonatkozik. Több új állás Az IFP elemzői enyhe javulásra számítanak a foglalkoztatottság te­kintetében is. „Várakozásaink szerint a jelzett gazdasági növekedés az új munkahelyek számán is meglátszik. Idén 0,7, jövőre pedig 1,4 százalékkal nőhet a foglalkoztatottság” - figyel­meztet Juraj Valachy, az IFP igaz­gatója. Abszolút számokban ez azt jelenti, hogy az elkövetkező három évben nagyjából 63 ezer új állás jö­het létre, aminek köszönhetően lassan visszatomásszuk magunkat a korona­­vírus-járvány kitörése előtti szintre. Valachy szerint a legtöbb új állás a szolgáltatásokban jöhet létre. Brüsszel derűlátóbb Az IFP-vel párhuzamosan csütör­tökön tette közzé legújabb gazdasá­gi előrejelzését az Európai Bizottság is, amely még az előbbinél is derűlá­tóbb prognózissal rukkolt elő. Brüsz­­szel már az idei évre is 5 százalékos gazdasági növekedést jósol Szlová­kiának, ami a hatodik legjobb ered­ménynek számítana az egész Euró­pai Unióban. Jövőre még ennél is jobb eredménnyel kecsegtetnek. Eszerint 2023-ban Szlovákia bruttó hazai ter­méke (GDP) 5,1 százalékkal nőhet, ami az Európai Unió leggyorsabb növekedésének számítana. Az Euró­pai Bizottság is azzal számol, hogy a jelenlegi járványhullám lecsengé­sét követően, a második negyedévtől pöröghet fel a szlovák gazdaság tel­jesítménye. Csúcson az inflációnk A rossz hír, hogy ami az inflációt il­leti, Brüsszel még az IFP által jelzett­nél is borúlátóbb előrejelzést tett köz­zé. „Az energiaárak gyors növekedése miatt az infláció éves üteme Szlováki­ában idén elérheti a 6,4 százalékot. Az Európai Unióban e tekintetben csak két ország előzi meg Szlovákiát, Len­gyelország és Litvánia, 6,8 és 6,7 szá­zalékos inflációval” — áll az Európai Bizottság előrejelzésében, amely sze­rint azonban a drágulás üteme 2023- ra már 2,4 százalékra eshet visszaérni) Juraj Valachy, a Pénzpolitikai Intézet igazgatója szerint az idei év elejére még rányomja bélyegét a koronavírus-járvány omikron hulláma, a második negyedévtől azonban fokozatosan javul majd a helyzet (TASR-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom