Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-09 / 32. szám
141 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2022. február 9. | www.ujszo.com A Bernardinelli-Bernstein üstökös méretét mikrohullám segítségével mérték meg (Shutterstock) Mekkora az eddig talált legnagyobb üstökös? 2021 nyarán egy soha nem látott máratű üstököst fedezett fel az amerikai Pennsylvaniai Egyetem két kutatója. Pedro Bernardinelli és Gary Bernstein a róluk elnevezett Bernardinelli-Bemstein üstököst nem keresték közvetlenül, csupán véletlenül vették észre egy másik kutatási projekt közben. Hogy milyen nagy, arra csak becslések voltak: 96 és 193 kilométer közé tették az átmérőjét, ami akkor mond igazán valamit, ha mellétesszük, hogy egy átlagos üstökös átmérője nagyjából 9,5 kilométer. A pontos méretét azóta is próbálták megmérni, és a jelek szerint sikerrel jártak a szakemberek. Emmanuel Lellouch, a párizsi obszervatórium tudósa szerint az üstökös mintegy 137 +/- 17 kilométer átmérőjű, ezzel pedig a valaha észlelt eddigi legnagyobb ilyen objektummá lépett elő. Méretét tekintve akár egy kisbolygó is lehetne. Az Astronomy and Astrophysics Letters című tudományos lapban megjelent publikáció szerint Lellouch és társai mikrohullámú sugárzással igyekeztek megmérni az objektumot. Ám ahelyett, hogy valóban a méretét nézték volna, azt figyelték, mennyi hőt bocsát ki magából, és ezek alapján számították ki a felszíne méretét. Hogy ez mennyire bonyolult volt, azt jól mutatja, hogy maga az üstökös több mint 3 milliárd kilométerre van a Földtől, a Nap felé közelítve pedig a fagyott égitest elkezd felengedni, így különleges burkot von maga köré. Korábban egyetlen üstökös méretét mérték meg hasonló módszerrel: a Hale-Bopp 74 +/- 6 kilométeres lehet. (hvg.hu) Kik hisznek a konteókban? ÖSSZEFOGLALÓ Az ELTE PPK oktatóinak közreműködésóvel készült el az a nemzetközi felmérés, amely az emberek összeesküvés-elméletekbe vetett hitét és politikai nézeteit vetette össze. Kende Anna és Kreké Péter a Qubitnak nyilatkozott a vizsgálat eredményéről, amely szerint a szélsőséges politikai nézeteket vallók hajlamosabbak hinni a konteókban. Az, hogy bizonyos események vagy társadalmi jelenségek mögött háttérhatalmak összjátékát véljük felfedezni, szinte az emberi civilizációval egyidős, gondoljunk a történelem bármely szakaszára a boszorkányüldözésektől az antiszemitizmusig. A kutatókat régóta foglalkoztatja, mely tényezők lehetnek az összeesküvés-elméletekben való hit mozgatórugói. Kende Anna és Krekó Péter, az ELTE PPK két oktatója is részt vett a legújabb nemzetközi kutatásban, amelyet öszszesen 26 országban, több mint 105 ezer ember bevonásával folytattak, hogy feltárják a konteókban való hit és az emberek világnézete közti öszszefüggéseket. A tanulmány a Nature Human Behavior folyóiratban jelent meg. A konspirációkban való hit önmagában nem kóros, sőt, beleillik a társas megismerés általános folyamataiba - mondja Kende Anna. A világ megismerése során ugyanis szükségünk van arra, hogy a folyamatokat néha egyszerűsítsük. így hajlamosabbak vagyunk arra, hogy jobban megjegyezzük és elhiggyük a világnézetünkbe illeszkedő híreket és információkat. Ehhez hozzájárulhat az is, hogy sokszor a bonyolult háttértudást igénylő kérdésekre egyszerűbb magyarázatokat keresünk, ilyenkor adják magukat a könnyen befogadható konteók. A kutató hozzátette: a problémák akkor kezdődnek, amikor a konspirációkban való hit erőszakos cselekedetekbe torkollik. A szociálpszichológusok régóta feltételezik, hogy az összeesküvés-elméletek a szélsőjobboldali nézetekkel járnak szorosan együtt. Egy másik elmélet szerint azonban nemcsak a szélsőjobb, de általában a szélsőséges eszmék is megalapozzák a feltételezést, hogy a világot sötét háttérhatalmak irányítják. „A kutatás eredményei mindkét elméletet alátámasztják - magyarázza Krekó Péter. - A szélsőséges politikai nézeteket vallók körében nem-, csak a jobb-, hanem a baloldalon is fogékonyabbak az összeesküvés-elméletekre.” A konspirációs hit legerősebben azokban az országokban érvényesül, ahol a szélsőjobboldali nézeteket vallók az ellenzéki szavazók táborába tartoznak. Ennek egy lehetséges magyarázata, hogy a 20. század második felének eseményei óta a szélsőjobb, szemben a centrummal, nem kapott megfelelő reprezentativitást a társadalmi-politikai életben. Ezáltal azok az emberek, akik ennek a csoportnak a politikai nézeteit vallják, érezhetnek egyfajta tehetetlenséget vagy kontrolivesztést, amelynek csökkentésében segíthetnek az összeesküvés-elméletek. A konspirációs gondolkodás hátterében azonban több tényező is állhat, például a hatalmon levő politikusok retorikája. A magyarországi eredmények például azt mutatták, hogy a szélsőbaloldali szavazók fogékonyabbak a konteókra. Krekó Péter szerint ez összefügghet azzal, hogy a politikusok gyakran alkalmazzák retorikai eszközként az összeesküvés-elméleteket, és a magyar szavazók között a szélsőbaloldal rendelkezik a legkisebb reprezentációval. így ebben a csoportban kiéleződhetnek azok a feszültségek, amelyek gyakran együtt járnak a közbeszédben sokszor hallott összeesküvés-elméletek nyújtotta egyszerűbb magyarázatokkal. (elxe) Sokszor a bonyolult háttértudást igénylő kérdésekre egyszerűbb magyarázatokat keresünk, ilyenkor adják magukat a könnyen befogadható konteók (Shutterstock) Gyorsan olvad az Everest legmagasabb gleccsere Gyorsan olvad a világ legmagasabb hegycsúcsa, a Mount Everest legmagasabban fekvő gleccsere egy új tanulmány szerint. A Déli-nyereg-gleccser több mint 54 métert veszített vastagságából az utóbbi negyed században - idézte a BBC hírportálja a Maine-i Egyetem tudósai vezette kutatócsoport tanulmányát. A gleccser, amely mintegy 7900 méter magasságban terül el, 80-szor gyorsabban vékonyodik, mint amennyi idő alatt jég alakul ki a felszínén. Az olvadás mértékét az emelkedő hőmérséklet és az erős szelek okozzák. A Nature tudományos lap aktuális számában közölt kutatás azt állapította meg, hogy az 1990-es évektől kezdve eltűnt az a jég, ami nagyjából 2000 év alatt alakult ki. Azt is megjegyezték, hogy a gleccsert borító vastag hótakaró is lekopott, ez kitette az alatta fekvő sötét jeget a napsütésnek, ami tovább gyorsítja az olvadást. Az eredmények arra utalnak, hogy a Dél-nyereg-gleccser a megsemmisülés felé tart, esetleg már csak „a régi, hidegebb idők” emlékeztetője maradt meg belőle - közölte Máriusz Potocki, a tanulmány egyik szerzője. Tom Matthews, a londoni King's College klímakutatója, a tanulmány egy másik szerzője a BBC-nek elmondta, hogy nem volt a régió éghajlatában egyetlen olyan különleges változás sem, amely az olvadás felgyorsulását okozta volna. „Ehelyett azt látjuk, hogy a hőmérséklet folyamatos emelkedése végül elért egy küszöböt, amely után hirtelen minden megváltozott” - mondta a tudós. Noha a gleccserek olvadását régóta sokan kutatják, a klímaváltozás hatása az ilyen nagy magasságban levő jégfolyamokra eddig ismeretlen volt. Egy 12 tagú kutatócsoport ellátogatott a gleccserre, ahová a világ két legmagasabban telepített meteorológiai állmását helyezték el, és tízméteres furatmintákat emeltek ki a jégmagból. Paul Mayewski, a kutatócsoport vezetője elmondta, hogy a gyors olvadásnak Jelentős regionális és akár világszintű” következményei is lehetnek. Emberek millióinak ivóvizét biztosítják a Himalája gleccserei, és ha a régió - és a világ - más jégfolyamai az Everest példáját követik, jelentősen csökkenhet az ivóvízadó képességük. A hegymászóknak azzal a kihívással kell számolniuk, hogy a jövő expedícióinak valószínűleg nagyobb felületen kell sziklákon és jégen haladniuk. Matthews megjegyezte, hogy a Déli-nyereg-gleccser „a dolgok nagy egészében nagyon kis szeletet” képvisel, ezért további kutatásoknak kell megvizsgálnia, hogy a most feltárt jelenség mennyire jellemző a világ tetejének jégtartalékaira. (MTI) Noha a gleccserek olvadását régóta sokan kutatják, a klímaváltozás hatása az ilyen nagy magasságban levő jégfolyamokra eddig ismeretlen volt (Shutterstock)
