Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-09 / 32. szám
www.ujszo.coml 2022. február 9. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Bonyolítják Adatvédelmiig Dzsé mint gmail és 0 mint omikron VERES ISTVÁN Zavaros, bölcs és nagy volt a Duna, amikor Bandika és Ervin megtudta, hogy Ottawát megbénították az oltástagadó kamionosok. Éppen a homályos tekintetű homárról elnevezett nagyvárosi kiskocsmában melegedtek, és várták, hogy kisüssön a Nap. Bandikát, mint mindig, a létezés elnapolhatatlan kérdőjelei feszítették. Tetszett már gondolkodni azon, miért énekeljük szinte óvodás koruktól azt, hogy süss fel Nap, amikor a Nap nem felsüt, hanem kisüt? Ervin szokatlanul gyorsan válaszolt. Szerinte a dal sötétben íródott, és a reggeli napsugarak érkezését sürgeti. Azok ugyanis mintha felfelé sütnének, ellentétben a déli nappal, amely az égbolt zenitjéről már egyértelműen lefelé süt, legalábbis innen, a földről nézve. Aztán persze áttértek a kamionosok problémáira, hiszen egykor mindketten kamionnal járták Európa országait. Mostanában viszont már csak a kamionos YouTube-csatomákat figyelik néha. Bandika kedvence a cseh kamionsofőrnő, aki Amazonka Truck néven oszt meg videókat útjairól, Ervin pedig inkább a magyar kamionoscsatornákat követi, főleg az st221acika nevűt. Képzelje, mi történt tegnap - kezdte a rumos Kofolától felfűtve Bandika. Felhívtam az egyik áramszolgáltató ügyfélszolgálatát. Tudja, amikor bemondják, hogy ha ezt akarom, nyomjam meg az 1-es gombot, ha amazt, akkor a 2-est és így tovább. Nagy nehezen összekötöttek egy szolgálatkész hölggyel, aki a bemutatkozásom után lekérdezte még a címem, a telefonszámom és a cipőméretem is, hogy biztos lehessen benne, én vagyok az. Még csak hét perce tartott a hívás, és kezdtem azt hinni, végre előadhatom, mi a gondom. Erre a hölgy az adatvédelmi szabályokról kezdett beszélni, és kibetűzte a nevemet, hogy B mint Béla, A mint Adél, N mint Nándor, D mint Dániel, I mint Ilona, K mint Kálmán, és végül A mint Aladár. Ezután pedig felolvasta az e-mail-címemet, és az adatvédelmi szabályok értelmében elkezdte betűzni azt is. Mivel az e-mail-címem bandika@gmail.com, gondoltam, hogy az első rész kibetűzése után csak elhadarja, hogy dzsímél, és már rá is térhetünk a hívásom tulajdonképpeni okára. De nem, a hölgy elkezdte betűzni, hogy g mint Géza, m mint Márton, a mint Adél, i mint Ilona, L mint László, pont, c mint Cecília, o mint omikron, m mint Márton. Hogy akkor szerintem ez így helyes-e. Mondom, helyes. Mire ezen keresztülverekedtük magunkat, kérdezte, mit szeretnék. És ön erre mit felelt? - kérdezte Ervin. Azt, hogy pihenni - mondta halkan Bandika, és látszott rajta, hogy csalódott. Mondtam neki, hogy nem lehetne-e megcsinálni úgy, hogy holnap is felhívom, és innen folytatjuk. De azt mondta, nem, mert lehet, hogy holnap nem hozzá, hanem a kolléganőjéhez kapcsol engem a rendszer, ő pedig szintén betűzni fog, mert most ezeket a dolgokat így intézik. Aztán remélem összeszedte magát- emelte meg a szemöldökét Ervin. Persze - bólintott Bandika. Minden erőmet és nyelvtudásomat összeszedve elmondtam, hogy kaptam egy levelet a szolgáltatótól, amelyet nem tudok értelmezni. Aztán felvilágosított, hogy az ilyen típusú ügyekben nem ők az illetékesek, mert ugyan velük kötöttem anno szerződést, viszont a bekötés technikai részét nem ők bonyolítják. Szerintem bonyolítják ők is - tekintett a felsütő napba Ervin. Szerintem is- mondta lehangoltan Bandika, és kiitta a poharában várakozó barna löttyöt. A szerző a Vasárnap munkatársa (Kotrha) Inflációs lépéskényszer DUDÁS TAMÁS Kellemetlen meglepetést szerzett az eurózóna januári inflációja a lakosságnak és a gazdasági szakembereknek: a várt csökkenés helyett tovább nőtt, és éves szinten elérte az 5,2 százalékot. Ez főleg az Európai Központi Bank képviselőit hozta kényelmetlen helyzetbe, akik januárban is kitartottak amellett, hogy a magasabb infláció csak ideiglenes. Ehhez képest az éves szintű infláció Szlovákiában januárban a maga 8,5 százalékával magasan az eurózóna átlaga fölött volt. Perspektívába helyezve Szlovákiában utoljára 19 évvel ezelőtt nőttek ilyen gyorsan az árak. Az első gyors inflációs adatok kevés részletet tartalmaznak, de ami rendelkezésre áll, abból egyértelmű, hogy az eurózóna gyorsuló inflációját alapvetően az energiaárak okozzák. Ezek januárban 28,6 százalékkal nőttek éves szinten, és specifikus jellegük miatt szinte minden más drágulásához hozzájárulnak. Az európai fogyasztók ebből legjobban az élelmiszerárak növekedését érzik, hiszen alapélelmiszereket minden nap vásárolunk. Az energia és az élelmiszerek drágulása pedig olyan kettős nyomás alá helyezi a fogyasztókat, aminek komoly politikai következményei is vannak. Az infláció elleni küzdelem ugyan a központi bankok feladata, de a lakosság és a vállalkozói szektor egyaránt a kormányoktól várja a nyomás enyhítését. Elméleti síkon a kormányoknak több gazdaságpolitikai eszközük is van a magas infláció hatásainak enyhítésére, de a valóságban ez kétévnyi globális koronavírus-járvány után gyakran költségvetési korlátokba ütközik. Mégis egyre több uniós kormány reagál adócsökkentéssel vagy szociális juttatásokkal, s ezzel még nagyobb nyomás nehezedik az egyelőre kiváró országokra. Pontosan ebbe helyzetbe került a szlovák kormány. Nem könnyű megmagyaráznia, miért nem segít a lakosságon olyan áfacsökkentéssel, mint Lengyelország. Varsó februártól fél évre felfüggesztette a földgáz és az élelmiszerek áfáját, és ehhez jött az üzemanyagokat érintő adócsökkentés. Eduard Heger kormányfő ugyan próbálta a lakosságot meggyőzni arról, hogy a 13. havi nyugdíjjal, az időseknek járó oltási bonusszal és több más intézkedéssel a szlovák kormány valójában már a szomszédai előtt jár az infláció tompításában, de a Lengyelországba irányuló bevásárlóturizmust bemutató médiabeszámolók jelentősen gyengítik az érvelését. A lépéskényszerbe került kormány mára ígéri inflációellenes intézkedései bejelentését, és elsősorban a drága energia hatásainak mérséklésére törekedhet. Valószínűleg célzott intézkedésekre kell számítani, melyek a drágulás miatt leginkább sújtott csoportokra koncentrálnak. Viszont az energiahordozók és az élelmiszerek áfájának csökkentésére nem várható, Igor Matovié pénzügyminiszter ugyanis szeretné elkerülni a költségvetési hiány további növekedését. Az áfacsökkentés több száz millió eurós bevételkiesést jelentene a költségvetésnek, ráadásul a nemzeti bank elemzői szerint pozitív hatásait legjobb esetben is csak ideiglenesen éreznék a vásárlók az árakon. Lengyelországgal és Magyarországgal ellentétben pedig az itteni parlamenti választás még messze van. De ha az infláció a következő hónapokban is magas lesz, a kormány nem nézheti tovább tétlenül, hogy a legsebezhetőbb társadalmi csoportokat a szegénység csapdája fenyegeti. FIGYELŐ Teletankolják, ami a kezük ügyóbe kerül Mióta Lengyelország 23-ról 8%-ra csökkentette az üzemanyagok áfáját, a szlovák sofőrök megszállták a határ menti benzinkutakat, és teletankolják, ami a kezük ügyébe kerül - írta a cseh Právo napilap. Az autó teli tartályán túl legfeljebb 60 liter üzemanyagot vihetnének magukkal műanyag benzines kannában vagy marmonkannában. Ehelyett például élelmiszerekre szánt nagy műanyag tároló dobozokat vagy víztartályokat használnak. „Nemcsak törvénysértő, de rendkívül veszélyes is. Akár ezerliteres víztartályt visznek utánfutón vagy a kocsi belsejében, benzinnel teletöltve. Ha baleset történne, azonnal felrobbanna” - mondta Anna Grzesiak, a krakkói közlekedésrendészet vezetője. Előfordult, hogy Zakopanéban, Nowy Targban vagy Jablonkán órákra be kellett zárni a benzinkutakat, mert elfogyott az üzemanyag. (tasr) Trump hazavitte Kim Dzsong Un leveleit Az amerikai Országos Levéltárnak egy óv elteltével sikerült visszaszereznie több doboznyi dokumentumot, amit a volt elnök szabályellenesen vitt el a Fehér Házból. Donald Trump a távozásakor magával vitte például Kim Dzsong Un észak-koreai vezető leveleit, és más feljegyzéseket - írta a The Washington Post. Három forrás is megerősítette, hogy az iratokat a nemzeti archívumnak kellett volna átadnia. Az eset a lap szerint aggályokat vet fel azzal kapcsolatban, hogy Trump mennyire tartotta magát az elnökségi iratok, jegyzőkönyvek, levelek, e-mailek, faxok és más írásos üzenetek megőrzéséről rendelkező amerikai törvényhez. Az Országos Levéltár egyik tisztségviselője úgy fogalmazott, hogy a törvény lényegében „becsületbeli megállapodás” alapján működik. Trump egykori tanácsadói cáfolták, hogy a volt elnök rosszhiszeműen járt el, tekintve, hogy a dobozok mindössze emlékeztetőket, ajándékokat, a világ vezető politikusaitól kapott leveleket és egyéb levelezéseket tartalmaztak. Két illetékes szerint a Trump floridai Mar-a-Lago klubjából visszakerült dokumentumok között van Kim Dzsong Un észak-koreai vezető Trumppal folytatott üzenetváltása, amelyet a volt elnök egyszer úgy jellemzett, hogy „szerelmes levelek”. Szintén az iratok között van Barack Obama demokrata párti elnök üzenete, amelyet utódjának hagyott a Fehér Házban. A levéltárnak az is gondot okoz, hogy a volt elnök gyakran hivatalos dokumentumokat tépett szét, így több száz oldalnyi papírt kellett, illetve kell még összeragasztgatni. „Az egyetlen mód, hogy bármelyik elnök hosszú távon elszámoltatható legyen, ha megőrizzük a feljegyzéseket arról, ki mit mondott, ki mit tett, milyen politikát szorgalmaztak vagy hajtottak végre. Mindez rendkívül fontos, és túlnyúlik a választási ciklusokon” - idézte a lap Lindsay Chervinsky amerikai elnökökre szakosodott történészt. Chervinsky hozzátette, hogy ha a feljegyzéseket és dokumentumokat nem adják át, az komoly gond a következő adminisztráció számára, mert információk hiányában kénytelen „vakon repülni”. A lap megjegyezte: kisebb-nagyobb mértékben ugyan, de valamennyi korábbi amerikai kormányzat megszegte az elnöki iratkezelésre vonatkozó törvényt. Általában elektronikus leveleket, vagy hivatalos telefonbeszélgetések leiratait nem adták át a levéltárnak. (MTI)
