Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-09 / 32. szám
www.ujszo.coml 2022. február 9. RÉGIÓ I 5 Vége az olcsó élelmiszer korának? A komáromi F&K pékség még tartja magát, de a Komáromi járásban az elmúlt években már sokan lehúzták a rolót gazdasági okok miatt (A szerző felvételei) VATAŐŐIN PÉTER Nem úgy tűnik, hogy elérte volna a plafont az élelmiszeriparban, annak legkülönfélébb ágazataiban (is) tapasztalható érvágta, amely egyéb akut gazdasági gondokat is felszínre hoz. A szakmai szervezeteknek és piaci szereplőknek - valamint az államnak - több elképzelésük és tervük van a helyzet kezelésére. Kérdés, hogy egyáltalán mit lehet kezdeni a maszszív piaci folyamatokkal. POZSONY/KOMÁROM/GÚTA Drágulás. Talán ez a szó, illetve szinonimái voltak az elmúlt egy év egyik leggyakrabban használt kifejezései a sajtóban. Egyelőre semmi sem utal arra, hogy például az „árcsökkenés” venné át a helyüket. „Nehéz megmondani, mi lesz idén az árakkal. Tavaly is elhangoztak például olyan kijelentések, hogy ennél drágább nem lehet - aztán mégis így lett. Előbb-utóbb valószínűleg jön egy korrekció, amikor a piacon megfordul a drágulási irány, ám ez olyan sok mindentől függ, hogy nem merek jóslásokba bocsátkozni” - nyilatkozta az Új Szónak Varga Levente, a gútai Vitaflóra malomipari cég társtulajdonosa. Hasonló elővigyázatossággal értékel Földes István pék, a komáromi F&K pékség alapítója: „Senki sem tudja előre megmondani, meddig tart még a drágulás. A liszt ára például drasztikusan emelkedett. Tavaly 28 centért kaptuk, jelenleg 42 centnél járunk, ám épp beszéltem a malommal, kevés a gabona. Kiviszik az országból, Olaszországba vagy Kínába, ahol 340 eurót adnak tonnájáért”. Hozzáteszi, a pékségük fűtés- és áramköltségei időközén megduplázódtak. Eddig próbáltak annyit lefaragni a kiadásokból, amennyit csak tudtak, de egy ponton túl nem tudják elkerülni, hogy növeljék a péktermékeik árát. Mi a teendő? A szakmai szervezeteket érezhetően lázban tartja az egyre bonyolultabb helyzet. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) január 28-i állásfoglalása szerint az ÁFA csökkentése a kevésbé fontos lépések közé tartozik. Ehelyett az élelmiszeripari szereplők járulék- és adóterheit kell csökkenteni. Ugyancsak szükséges a termelők alkupozíciójának javítása akkor, amikor az eladási árakról tárgyalnak a kereskedőkkel, különösen az inputköltségeik (a gyártással kapcsolatos költségeik) növekedése miatt. Viszont főleg a közvetlen pénzügyi támogatást tartanák a legfontosabbnak. Daniel Poturnay, a Szlovák Élelmiszeripari Kamara (PKS) elnöke emellett - még szintén január végén - a vásárlók felelősségét is kiemelte. Szerinte a fogyasztók azzal, hogy Szlovákiában vásárolnak, a belföldi munkavállalást, valamint a termékekhez hozzáadott értéket támogatják. A szakember ezzel a Lengyelországba irányuló bevásárlóturizmusra reagált, a lengyel állam ugyanis február 1-től lenullázta az egyes élelmiszereket terhelő ÁFA-t, amellyel jelentős szlovákiai vásárlóerőt csalogatott az országba. A piac súlya Ugyanakkor továbbra is kérdéses, létezik-e hatásos recept a helyzet kezelésére. Varga Levente kulcsfontosságúnak tartja a piaci trendeket: „Léteznek olyan megoldások - a külföldi országokban vannak erre példák -, amelyek a villanyáram vagy az üzemanyag árát rögzítik, esetleg az ÁFA mértékét csökkentik. Ezek sikerességét nem szeretném és nem is tudom értékelni. A hosszú távú piaci folyamatokkal nehéz megküzdeni, mert ezek európai vagy világszintű trendek.” Számolni kell egyes ágazatok - így például a malomipar nagyon sajátos helyzetével is: „A malomiparban nagy verseny van, s nincsenek nagy nyereségek. Itt egy európai piacról beszélünk, s azt nem lehet csak szlovákiai piacként meghatározni, mert például a szlovák szereplők szállítanak Csehországba vagy Magyarországra is, és fordítva. Nehézségnek számít az is, hogy többnyire hosszú távú, többéves szerződések vannak, viszont a gabonaárak heti vagy akár napi szinten változnak. Ha mondjuk annak növekszik a felvásárlási ára, akkor a malomipar ezt nem tudja gyorsan lekövetni. A szerződések módosítása nehéz, s ez negatív hatással lehet a cégek gazdasági eredményeire is.” Megértés A Lengyelországba vagy Magyarországra, netalán az olcsóbb árut kínáló nagyáruházakba irányuló vásárlókedv világosan jelzi, hogy a fogyasztók kényesek a pénztárcájuk állapotára. Ugyanakkor mit tudnak kezdeni a helyzettel az élelmiszeripari szereplők? „Különféle módon mindenki próbál valahogyan együttműködni a partnereivel. Ez egy élelmiszeripari és ellátási lánc, ahol együtt dolgozunk, s mindenkinek tudatosítania kell, hogy nem egymás ellen vagyunk. Ez a kereskedelmi szokások kérdése. Van, ahol könnyebb alkalmazkodni az árak hullámzásához, például a pékségeknek, üzletláncoknak, ipari szereplőknek, de mindenkinek meg kell oldani valahogy” - szögezi le Varga Levente. Egyenlőtlen viszonyok A jelenlegi helyzetben élesen megmutatkozik az üzletláncokat működtető cégek, valamint a kisebb üzemek, vállalatok közti különbség is. „Felelőtlennek tartjuk némely üzletlánc kampányát, amelyek az olcsó élelmiszert népszerűsítik. Az élelmiszer csak az előállítók vagy a saját minőségének kárára lehet olcsó. Áz olcsó élelmiszerek korszaka véget ért, s az alacsony árakra irányuló hajsza termőtalajt kínál az élelmiszeripari csalásoknak” - fejtette ki még január végén Daniel Poturnay. A pékszakma részéről mindezt Földes István is alá tudja támasztani: „Van olyan üzletlánc, amely 95 centért árulja az egy kilogrammos kenyeret. Ez félár, nevetséges. Biztosan ár alatt adják, s ezt nem volna szabad megengedni. Törvénybe kellene iktatni, hogy ezt nem tehetik meg. Ők máshol tesznek szert nyereségre, a kenyér árát pedig leviszik.” Milan Lapsansky, a Szlovákiai Pékek, Cukrászok és Tésztagyártók Szövetségének (SZPCC) igazgatója január 25-én közölte, az élelmiszerkereskedelem aránytalan feltételeinek A számtalan ágazatot felölelő élelmiszeripar több oldalról is lépéskényszerben van (Az agrártárca felvétele) Nem enyhül a járványhelyzet a Dunaszerdahelyi járásban KISS BARTALOS ÉVA Csökkent a fertőzöttek száma a Dunaszerdahelyi járásban, de kevesebb tesztet is végeztek a szakemberek, és más tényező is befolyásolhatja a kedvezőbbnek tűnő adatokat. DUNASZERDAHELY „Á járványhelyzet a járásban továbbra sem jó, az esetek száma ugyan csökkent, de csökkent az elvégzett tesztek száma is. A dunaszerdahelyi Járási Közegészségügyi Hivatal járványügyi szakosztályának munkatársai az elmúlt hét folyamán 2718 pozitív esetet regisztráltak. Ez a szám az előző héthez képest kevesebb, de nem foglalja magába azon pozitív személyeket, akik otthoni tesztet végeztek, és ennek eredményét nem erősítették meg PCR-teszttel vagy hivatalos teszthelyen elvégzett antigénteszttel” - figyelmeztetett Vörös Terézia, a járványügyi osztály vezetője. Továbbra is a 35-44 éves korcsoportban regisztrálták a legtöbb fertőzöttet. A múlt héten 66 alapiskolai, 17 középiskolai, 26 óvodai osztály volt karanténban, valamint 3 óvoda működését is felfüggesztették a Covid-19 miatt. Kevesebb mintát vesznek le a tesztelőpontok (TASR-illusztrációs felvétel) szabályozására vonatkozó törvény' korábban megfelelően kiegyenlítette az élelmiszert előállító cégek és az áruházláncok közti viszonyt. Viszont a törvény legutóbbi módosítási javaslata már törölné azt a rendelkezést, miszerint tilos az árut értékesíteni az előállítási költségek alatt. „A képviselők ezzel lehetővé termék a helyi élelmiszert áruló kistermelők és értékesítők, a kis méretű és független élelmiszerüzeletek, bisztrók, a péktermékeket áruló mintaboltok és hentesüzletek utolsó képviselőinek megszüntetését. Az üzletláncok ugyanis olyan gazdasági erővel bírnak, hogy az élelmiszerek felvásárlási ár alatti, vagyis a szándékosan valótlan árakon való eladásával könynyedén likvidálnak bármilyen kisebb gyártót vagy kereskedőt a régióban. Következésképpen a lakosok teljesen az ő árpolitikájuktól és áremeléseiktől válnának függővé” - tette hozzá Lapsansky. Bővülő támogatások? Egészen friss, hétfői hír, hogy a mezőgazdasági minisztérium háromoldalú tárgyalásán a felek jóváhagyták a Közös Mezőgazdasági Politika (SPP) országos, a 2021—2027-es időszakra vonatkozó Stratégia Tervét (SP), amely így hamarosan a kormány elé kerül. A terv szerint az élelmiszeripari vállalatok évente átlagosan 35 millió eurót kaphatnak közvetlen támogatásként az eddigi 31 millió helyett. Ezenfelül további 100 millió eurót szánnak a mezőgazdasági termékek előállításának támogatására. A dotációk egyebek mellett a környezetkímélő és egyben gazdaságos termesztési módok fejlesztésére, a piaci szereplők közti együttműködés javítására irányulnak. „Nagyon jól tudatosítjuk azt az óriási befektetési hiányt, amellyel az élelmiszeripari vállalataink küzdenek. Sajnos a modernizációra és az üzemekbe való befektetésre irányuló pénzeszközöket az elmúlt uniós költségvetési időszakokban »felemésztették« a közvetlen kifizetések, vagy rosszabb esetben korrupciós hálózatokban tűntek el. Az élelmiszeripari szereplőink így jelentős hátrányban vannak Európa más részeihez képest, ahol már nem a termelés modernizációjára törekszenek, hanem kömyezetbarátabbá próbálják tenni. Ezért az állami költségvetésből is pénzeszközöket különítettünk el a számukra” - nyilatkozta Martin Kovác államtitkár. RÖVIDEN Saját jelöltet indítanak Komárom. A Szövetség helyi szervezete az őszi önkormányzati választáson 25 fős listát állítana saját polgármesterjelölttel. Városfejlesztési elképzeléseiket 12 pontban foglalták össze. Szerepel köztük az erős közösség építése, nemzetiségi, vallási és politikai hovatartozástól független egység megteremtése. A gazdaság (vállalkozói klub alapítása), a közrend (bővítenék a városi rendőrség létszámát és a kamerarendszert) vagy a közigazgatás (a szolgáltatások elektronikus elérése) erősítését tervezik. Polgármesterjelöltjüket nem mutatták be. (vp)
