Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-08 / 31. szám
KULTÚRA www.ujszo.coml 2022. február 8. 13 Életről és Halálról kőt szemszögből Grace és Gloria - csütörtökön bemutató a kassai Thália Színházban két „újrakezdő" színésznővel JUHÁSZ KATALIN Ez egy jól megírt kamaradarab, a színésznők álma, amit persze ki kell érdemelni. A rendezők általában konkrét személyeket látnak maguk előtt, amikor olvassák. így volt ezzel Czajlik József is. A kassai Thália eredetileg két egyfelvonásost akart bemutatni egy szünettel, később azonban úgy döntöttek, hogy mindkét mű megérdemel egyegy önálló estét. Ráadásul a szünet is problémás manapság a színházakban. Czajlik József igazgató/rendező szerint eddig tartott a nevetés korszaka a Tháliában, most jön a sírás korszaka, már ami az előadások műfaját illeti. Tom Ziegler müve, a Grace és Gloria azonban jóval több egy zsebkendőáztató darabnál, hiszen szellemes, bölcs, helye van benne a humornak is. Czajlik szavaival élve: szívmelengető és lélekemelő. Két teljesen különböző nő találkozik benne. A hetvenéves Grace egy vidéki parasztasszony, aki csak a cselekvésben, a szorgalomban, az értelmes munkában hisz. A negyvenéves, nagyvárosi Gloria a pezsgést, a kényelmet, a luxust szereti. Úgy érzi, mindent kézben tart, de kisiklik az élete. Önkéntes segítőnek áll, a végső stádiumban lévő rákbeteg Grace-t ápolja. Az elmúlást derűs belenyugvással fogadó, bölcsen hívő idős asszony az élet apró örömeinek megbecsülésére tanítja a kiégett, megfáradt fiatalt. Neki pedig végig kell néznie, ahogy a befektetők ledózerolják élete értelmét, kis birodalmát, az almáskertet. Mindketten megtapasztalják, hogy a lényeges kérdésekben nem ők döntenek, hogy a számukra legfontosabbat nem tudják megvédeni. A már nyugdíjas Kövesdi Szabó Mária a tegnapi sajtótájékoztatón Kövesdi Szabó Mária és Varga Anikó elmondta, hogy nagyon beletalált a leikébe ez a szerep, mivel a magánéletében is nehéz időszakon ment keresztül. „Hálás vagyok a színháznak, amiért nem felejtettek el és rám gondoltak e szerep kapcsán. Nemcsak korban áll hozzám közel Grace, hanem lelkileg is nagyon közel érzem őt magamhoz. Ezért valósággal lubickolok ebben a szerepben, ki tudom adni a bennem felgyülemlett érzelmeket. Néha a rendezőnek kellett kordában tartania. Ugyanakkor rendkívül nehéz, fájdalmas, összetett feladat is volt ez. De élvezem, hiszen a színész attól színész, hogy igyekszik életre kelteni a karaktereket” - mondta a Thália Színház legendás színésznője, aki egész pályáját a kassai társulatban töltötte. Varga Anikó egy éve döntött úgy, hogy Kassára költözik. Ő az újrakezdésről beszélt a sajtótájékoztatón, arról, hogy partnernőjéhez hasonlóan őt is életének egy fontos fordulópontján találta meg Gloria szerepe. „Két éve olvastam először a darabot, és már akkor éreztem, hogy ez nekem való feladat. Aztán (Fotó: Németi Róbert) úgy hozta az élet, hogy bőven volt időnk elemezni, beszélgetni róla Kövesdi Szabó Marival, hiszen a tavalyi bemutatót megakadályozta a pandémia. Szóval majdnem két évünk volt a felkészülésre, a karakterek kivesézésére. De még most is meg tudjuk lepni egymást. Az már más kérdés, hogy végül három hét alatt kellett színpadra tenni az előadást” -jegyezte meg Varga Anikó, hozzátéve, hogy ezt is sikerült rugalmasan megoldaniuk, mint anynyi mindent az elmúlt időszakban. „A színész olyan, mint a sportoló: ha nem lát célt maga előtt, ha nem tudja, mikor lesz a verseny, amelyre fel kell készülnie, akkor jóval nehezebben megy neki az edzés” - állítja Gloria megformálója. A két színésznő egyszer már tesztelhette a művet, tavaly júniusban felolvasószínházi formában mutatták be a dunaszerdahelyi Tündérkert fesztiválon. „A közönség reakciója rendkívül pozitív volt, utána sokan odajöttek hozzánk gratulálni. Legtöbben először láttak felolvasószínházat. Számunkra is érdekes volt a helyzet, hiszen mi sem gyakran csinálunk ilyesmit” - mesélte Varga Anikó. Partnernője hozzátette, hogy színpadon egész más a darab, hiszen nonverbális eszköztárukat is tudják használni. A színészek munkáját Gadus Erika díszlete is segíteni hivatott. Forgács Miklós dramaturg arra figyelmeztette a nézőket, ne lepődjenek meg, ha a következő bemutatón ugyanazzal a díszlettel találkoznak, mint e hét csütörtökén. „Ez nem azért van, mert ennyire kevés a pénze a színháznak, hanem az erdeti koncepció miatt” - magyarázta a dramaturg. Mivel Kiss Judit Ágnes darabja, a Karantén egy városi panellakásban játszódik, a Grace és Gloria pedig az amerikai vidéken, a díszlettervezőnek nehéz dolga volt. Zárjuk beharangozónkat a rendező szavaival: „Olyan időszakon vagyunk túl, amikor még inkább testközelbe került a hirtelen és váratlan elmúlás. Sok halottunk volt a színházban is. Életkorunk miatt is oda kerültünk, hogy többször értesülünk szeretteink haláláról, mint eddig, nem beszélve a szüléinkről. Azt a közhangulatot, hogy micsoda szörnyűség történik a világban, mennyien halnak meg, megélhető közelségbe akartam hozni, és azt a fölismerést, hogy ha valaki elfogadja, hogy nem sok van hátra számára, akkor sokkal világosabb, tényszerűbb az elválás, az exitus.” Ma kilencvenéves Szinetár Miklós A pesti Bérkocsis utcában nőtt fel, ahogy ő fogalmazott: egy sarokra a Nemzetitől. Tizenkét évesen egy csillagos házban vészelte át a holokausztot. 1949-ben úgy jelentkezett a színművészetire, hogy nem volt még szakérettségije sem, de a felvételi bizottság elnöke tehetségét felismerve eltekintett ettől. Pályáját az egész életét meghatározó zenés műfajjal kezdte. A művészi rangját akkoriban visszanyerő Operettszínházban lett rendező, majd főrendező, első Jászai Mari-díját 24 évesen, 1956-ban a Csárdáskirálynő megrendezéséért kapta. 1960-ban Petrovics Emil zeneszerzővel megalapította a rövid életű Petőfi Színházat, itt állította színpadra az első magyar musicalt, az Egy szerelem három éjszakáját, amiért 1961-ben megkapta második Jászai-díját. Művészi pályája töretlenül ívelt felfelé, volt a Magyar Televízió főrendezője, majd művészeti vezetője és művészeti igazgatója, 1987-től 1990-ig a Nemzeti Színház felépítésének kormánybiztosa volt, majd főállású tanár lett a Színművészeti Szinetár Miklós ma is aktív Főiskolán. 1993-tól a Fővárosi Operettszínház igazgatója, 1996-tól a Magyar Állami Operaház főigazgatója volt. A még ma is aktív Szinetár Miklós színházi, opera-, tévé- és filmrendezőként, forgatókönyvíróként is elismert művész, közel 200 színházi bemutató és kéttucatnyi film fűződik nevéhez. Olyan tévéfilmeket rendezett, mint az Igéző, az Aranyborjú, a Trisztán, Az ember tragédiája, a Bánk bán, a Nagyúr - gróf Bánffy Miklós, a Móricz Zsigmond (Fotó: szinetarmiklos.hu) regényéből készült Rózsa Sándor és a Liszt Ferenc életét bemutató 16 részes tévésorozat. Olyan mozifilmek fűződnek nevéhez, mint a Délibáb minden mennyiségben, a Csárdáskirálynő, Az erőd, számtalan zenei aíkotást vitt filmre, a tévénézők milliói a Ki mit tud? tehetségkutató műsor zsűrijének elnökeként is ismerték. Több könyve is megjelent. Művészi pályafutásáért - egyebek mellett - érdemes művészi címet, Kossuth-díjat, Balázs Béla-díjat és kiváló művészi címet kapott. (MTI) Jubilál John Williams legendás filmzeneszerző Minden idők egyik legsikeresebb filmzsneszerzője, aki száznál több film kísérőzenéjét komponálta, az Oscar-díjat ötször kapta meg, ás ötvenkét alkalommal jelölték, szintén ma kilencvenéves. Fiatalkorában éjszakánként dzsesszzongoristaként, nappal stúdiókban lemezfelvételeken dolgozott New Yorkban, majd Holylywoodba utazott, ahol zongoristaként, majd hangszerelőként foglalkoztatták. Közreműködött a Van, aki forrón szereti, a Legénylakás, a Ne bántsátok a feketerigót! című klasszikusok zenéjének felvételén, zongoristaként kísérte többek között Doris Dayt és Mahalia Jacksont. Első filmzenéjét 1958-ban a Daddy-O című filmhez komponálta, Oscar-díjra először az 1967-ben bemutatott Valley of the Dolls című dráma zenéjéért jelölték. Két évvel később Emmy-díjat kapott a Heidi című filmért, majd első Oscar-szobrát is átvehette az 1971-es Hegedűs a háztetőn zenéjének adaptációjáért. A közönség elsősorban Steven Spielberg és George Lucas filmjeiből ismeri a nevét. Barátsága Spielberggel a Sugarlandi hajtóvadászat forgatásán kezdődött, és a rendező rendre őt kérte fel, hogy komponáljon zenét filmjeihez. Williams öt Oscar-díjából hármat (A Cápa, E.T. - A földönkívüli, Schindler listája) Spielberg-filmekért kapott. Á rendező olyan alkotásaihoz írt kísérőzenét, mint a Harmadik típusú találkozások, az Indiana Jones- és a Jurassic Park-trilógia, az Amistad, a Ryan közlegény megmentése, a Kapj el, ha tudsz, a Hadak útján vagy a Lincoln. O komponálta a filmzenét George Lucas Csillagok háborúja filmjeihez, harmadik Oscar-díját az 1977-ben vetített első rész zenéjéért kapta, és a 2019-ben bemutatott epizód volt az utolsó, amelyet elvállalt. Emellett még számtalan kasszasiker muzsikáját jegyzi. Karmesterként is dolgozik, 1980 és 1993 között a Boston Pops Orchestra vezető karmestere volt, de a Londoni Filharmonikusokat is vezényelte. (MTI)
