Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-08 / 31. szám
8 I RÖVIDEN Irán az amerikai szankciókról Teherán. Teherán továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az USA minden, Irán elleni szankciót feloldjon, a bécsi egyeztetések csakis így lehetnek sikeresek - szögezte le az iráni külügyi szóvivő azután, hogy az amerikai kormány elrendelte egyes szankciók feloldását Iránnal szemben. Szaíd Hatibzadeh kiemelte, hogy a washingtoni döntésnek egyelőre nincs hatása az iráni gazdaságra, és felszólította az Egyesült Államokat, térjen vissza a 2015-ös atomalkuhoz, és tegyen eleget a kötelességeinek. Bár néhány szankció feloldása csupán technikai jellegűnek tűnhet, de valójában fontos gesztus Teherán felé az iráni atomalku megmentését célzó bécsi egyeztetések kulcsfontosságú pillanatában. Bécsben áprilisban kezdődtek az iráni atomalku megmentését célzó egyeztetések. (MTI) Kibertámadásokból szerez pénzt Phenjan Phenjan. Észak-Korea tavaly állítólag kibertámadásokból szerezte meg a nukleáris programjához szükséges tudást és több mint 450 millió dollárt - derül ki egy bizalmas ENSZ-jelentésből. „A kibertámadások, különösen a kriptopénzeszközök ellen, továbbra is fontos bevételi források” - állítja a jelentés, amely szerint tavaly több mint 50 millió dollárt loptak el legalább három kriptopénz platformról. Észak-Korea további 400 millió dollár értékű digitális vagyonhoz segítette magát további kibertámadások révén. Eközben 2019-ben az ENSZ arról számolt be, hogy Észak-Korea kifinomult kibertámadások révén akár kétmilliárd dollárt is összegyüjthetett tömegpusztító fegyverprogramjaira. Észak-Korea az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai értelmében nem végezhet nukleáris kísérleteket, és nem indíthat ballisztikus rakétákat. (Cumputerw.) Megfigyelési botrány robbant ki Izraelben Jeruzsálem. Omer Bariev, a rendőrséget felügyelő izraeli belbiztonsági miniszter kormányzati vizsgálóbizottság felállítását ígérte, mert az izraeli rendőrség tömegesen figyelt meg embereket és gyűjtött róluk információkat okostelefonokra törvénytelen módon telepített kémprogrammal. A rendőrség megfigyelt etióp zsidók és a mozgássérültek jogaiért küzdő civil tüntetőket, újságírókat, helyhatósági vezetőket, magas rangú minisztériumi tisztviselőket, üzletembereket. A volt miniszterelnök tanácsadóinak, valamint fiának, Avner Netanjahunak az okostelefonjára is telepítették a kémprogramot. Továbbá a törvénytelen telepek felszámolása előtt kémprogramot telepítettek a ciszjordániai telepesek készülékeire is. Jichák Hercog államelnök vizsgálóbizottság életre hívását követelte. (MTI) MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. február 8. | www.ujszo.com Szlovákia is kiállt Ukrajna mellett ÖSSZEFOGLALÓ _JF UM * Délkelet-Lengyelországba újabb amerikai katonai erősítés érkezett. A britek egyenesen Ukrajnába küldenek további 350 katonát. Emellett Kijev több mint ezer tonna védelmi fegyvert kapott nyugati szövetségeseitől. (TASR/AP) Kijev/Moszkva. Tegnap az osztrák, cseh és szlovák külügyminiszter, Alexander Schallenberg, Jan Lipavsk^ és Ivan Korőok együtt látogatott Ukrajnába és tárgyalt a fő közjogi méltóságokkal a feszült helyzetről, és arról, milyen segítséget nyújthatnak országaik az oroszok által fenyegetett Ukrajnának. Emmanuel Macron francia elnök pedig a Kremlben tárgyalt. A három közép-európai ország diplomáciai vezetői kiindulópontként leszögezték, támogatják Ukrajna politikai függetlenségét és területi integritását a nemzetközileg elismert határain belül. Eleve nem mentek üres tarsollyal, Lipavsky cseh külügyminiszter közösségi oldalán arról írt, 3,6 millió cseh korona értékű humanitárius segélyt is átadnak. Ezen kívül a cseh kormány 4006 darab 152 milliméteres tüzérségi lőszert is adományoz 36,6 millió korona értékben, valamint 18,5 millió cseh korona értékben támogatja az ukrajnai civil társadalom, a médiaszabadság és a jogállamiság fejlesztését. Ugyanakkor megállapodás született arról is, hogy sebesült ukrán katonák kezelését is lehetővé teszik Csehországban. Ez romba döntheti a leginkább Budapesten dédelgetett visegrádi együttműködés egységét és súlyát. Mint ismert, Szijjártó Péter, a magyar diplomácia első embere nyilvánosan kijelentette, a kárpátaljai magyarság jogfosztása „nagyon erőteljesen korlátozni fogja a magyar kormány lehetőségét arra nézve, hogy Ukrajnának bármiféle támogatást biztosítsunk, akár ebben a konfliktusban is”. 150 ezer katona kell Február közepére már elég katonája és harci gépe lehet az orosz hadseregnek az ukrán határnál az invázióhoz, a szükséges katonai kapacitások 70 százaléka ugyanis már most is a határ közelében van - ezt nyilatkozták nevük elhallgatását kérő amerikai kormányzati források. További részleteket nem osztottak meg, de megbízható hírszerzési forrásokra hivatkozva álltak elő ezzel a becsléssel. A becslés szerint az orosz hadseregnek nagyjából 150 ezer katonára lenne szüksége egy nagyszabásúbb invázióhoz, ennyi katona pedig heteken belül összegyűlhet a határon. Már most is kb. 120 ezer orosz katona lehet a határon. Az amerikai források szerint ha az orosz hadsereg le akarná rohanni Ukrajnát, erre február 15. és március vége között lennének a legalkalmasabbak a körülmények. Ekkorra ugyanis teljesen megfagy és megkeményedik a talaj az ukrán-orosz határterületeken, így azon harckocsik és egyéb nehéz katonai eszközök is közlekedni tudnak. Az sem biztató jel, hogy az orosz hadsereg február közepére szervezte át a stratégiai nukleáris erők általában ősszel tartott hadgyakorlatát, ennek részeként nagy hatótávolságú rakétákat tesztelhetnek. Amerikai becslések szerint ha Oroszország az invázió mellett döntene, az akár 50 ezer ukrán civil áldozattal is járhatna, és óriási menekülthullámot indítana el. Az persze kérdéses, hogy Vlagyimir Putyin tervezi-e Ukrajna megszállását. Amerika nem akar háborút Az Egyesült Államok nem azért küldött csapaterősítést Európába, hogy háborút robbantson ki Ukrajnában Oroszország ellen - szögezte le Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó. A tanácsadó arról beszélt, hogy egy esetleges orosz katonai művelet többféleképpen is megnyilvánulhat. Magában foglalhatja például a döntően szakadárok uralta Donyec-medence annexióját, kibertámadásokat, de Ukrajna teljes lerohanását is. Sullivan úgy fogalmazott: „Úgy gondoljuk, nagyon valószínű, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök el fogja rendelni az Ukrajna elleni támadást.” Jake Sullivan azt is megerősítette, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei tárgyalni akarnak Oroszországgal az európai rakétatelepítésről, amennyiben Moszkva visszavonul (az ukrán határ mellől). „Szövetségeseinkkel és partnereinkkel együtt készen állunk arra, hogy tárgyaljunk a kölcsönösen aggodalomra okot adó témákról, ami az európai biztonságot illeti, és igen, beleértve a támadó rakéták korlátozását is” - jelentette ki Sullivan. Macron Moszkvában Az Ukrajna körül kialakult feszültség és az orosz biztonsági garanciaigények témája határozta meg Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia köztársasági elnök tegnapi moszkvai tárgyalásainak napirendjét. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hozzátette, a helyzet túlságosan összetett ahhoz, hogy a találkozótól határozott áttörést lehessen várni. Németország kész elviselni, hogy nagy árat fizessen azért, ha Ukrajna biztonsága érdekében Oroszországgal szemben újabb szankciókat kell bevezetni - jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter Kijevben. Ukrajna külföldi partnereitől eddig már több mint ezer tonna védelmi fegyvert és katonai felszerelést kapott, ennek értéke meghaladja a 1,5 milliárd dollárt - közölte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. Kiemelte, hogy a támogatás nagy politikai jelentőséggel bír, mivel erősíti Ukrajna tárgyalási pozícióját. „Most a világpolitika kulcstémája az, miként lehet megakadályozni, hogy Oroszország újabb háborús hullámot indítson Ukrajna ellen” - hangoztatta Kuleba. (mti, 444, Npsz) Az EBESZ ellenőrzi a magyar választás tisztaságát Varga Judit igazságügyi miniszter szokásjogról beszél, pedig nem az (MTI) „Sok szeretettel várjuk Magyarországra az EBESZ megfigyelőit!" - így reagált Varga Judit igazságügyi miniszter arra a hírre, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) teljes körű választási megfigyelő misszió küldését javasolja az április 3-i magyar országgyűlési választásra. Budapest. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala azt javasolja, hogy a magyarországi választásokat és népszavazást teljes körű, hosszú távú megfigyelő misszióval biztosítsák. „A baloldal már affektál a hír hallatán, miközben nincs ezzel semmi gond” - írta az igazságügyi miniszter arról, hogy 218 választási megfigyelő érkezik az országba. Az elmúlt években is jelen voltak hasonló missziók Magyarországon, és mi is küldünk megfigyelőket más országokba - fogalmaz Varga, aki szerint ez egy „bevett szokás, rutin”. „Egy dolog biztos: egy szabad, tiszta és demokratikus választásnak lehetnek szemtanúi az EBESZ munkatársai, viszont ez csak akkor valósulhat meg, ha missziójuk során nem próbálnak beavatkozni a választásokba. Bízunk abban, hogy látogatásuk ideológiai és politikai elfogultságtól mentes lesz” - tette hozzá a politikus. Az EBESZ egyik szóvivője azt nyilatkozta, politikailag semlegesek, mivel nem azzal foglalkoznak, ki nyeri a választásokat, hanem csak a folyamat érdekli őket. Módszereik hosszú évek során alakultak ki, mindenhol ugyanezen metódusokat alkalmazzák. Az EBESZ javaslata értelmében 18 hosszú távú megfigyelő érkezik Magyarországra, hozzájuk csatlakozik majd 200 olyan megfigyelő, akik röviddel április 3-a előtt érkeznek, és a választások után néhány nappal távoznak. Az európai uniós eseményeket követő Eurologus hírportál szerint teljes körű megfigyelésre az uniós államok közül eddig egyedül Bulgáriában volt példa, vagyis egyáltalán nem számít bevett szokásnak. A teljes körű megfigyelést számos szempont indokolta a küldöttség értékelése szerint. Megemlítették az esetleges választói megfélemlítést és sziavazatvásárlást, a választások médiavisszhangját, a kampányfinanszírozás átláthatóságát, a panasz- és fellebbezési eljárás eredményességét, valamint a gyermekvédelmi népszavazás egyidejű megtartásának hatását ezekre a szempontokra. (Npsz, Tx, hvg)
