Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-07 / 30. szám
6 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. február 7. | www.ujszo.com Megreformálják a francia iszlámot Macron Johnsonnal és Stoltenberggel egyeztetett Párizs. A francia kormány bejelentette a franciaországi iszlám megreformálásáért felelős új testület megalakulását, amely Emmanuel Macron elnök erőfeszítéseinek részeként igyekszik megszabadítani az itteni muzulmán vallást a szélsőséges elemektől. A Franciaországi Iszlám Fórum (FIF) irányító testületé vallási és világi vezetőkből fog állni, akik a legnagyobb nyugat-európai muzulmán közösséget fogják segíteni a munkájukkal. A FIF vezetésének minden tagját a francia kormány fogja kiválasztani, és ennek legalább a negyede nő lesz. „Haladnunk kell a korral” - jelentette ki Gerald Darmanin francia belügyminiszter a FIF párizsi megnyitó ünnepségén a gazdasági, szociális és környezetvédelmi tanácsban. „Újraindítjuk az állam és a vallás közötti kapcsolatokat..., egy újfajta párbeszéd alapján, amely nyitottabb, befogadóbb és reprezentatívabb lesz a franciaországi muzulmán sokszínűség tekintetében” - mondta. (MTI) RÖVIDEN Öngyilkos merénylő robbantott Washington. A tavaly augusztusban a kabuli repülőtéren elkövetett véres támadást egyetlen öngyilkos merénylő követte el az amerikai hadsereg részletes vizsgálatának eredményei szerint. Az eddigi feltételezésekkel ellentétben nem egy komplex, a robbantás mellett lövöldözést is magában foglaló támadássorozat történt. A Pentagon elemzése során részletesen, percekre lebontva vizsgálta meg a tavaly augusztus 26-án, a tálib hatalomátvétel után evakuálásra váró tömegben elkövetett támadást, amelyben több mint 170 afgán és 13 amerikai katona vesztette életét, és rengetegen megsebesültek. Akkor az Iszlám Állam jelentkezett a merénylet elkövetőjeként. (MTI) Feloldanak szankciókat Washington. Elrendelte egyes szankciók feloldását Iránnal szemben az amerikai kormány, ismét lehetővé téve az együttműködést Teheránnal polgári célú atomprogramokban - közölte egy magas rangú amerikai külügyi tisztségviselő. Az iráni külügyminisztérium nem tartja elégségesnek a lépést. Az intézkedés fontos gesztus Teherán felé az iráni atomalku megmentését célzó bécsi egyeztetések kulcsfontosságú pillanatában. Ez nem „engedmény” Iránnak az USA- tól, nem is azt jelzi, hogy közelebb lennének az átfogó megállapodáshoz, de „megkönnyíti a technikai egyeztetéseket”. Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter úgy reagált: „egyes szankciók feloldása értelmezhető annak a jó szándéknak a jeleként, amelyről az amerikaiak beszélnek. Viszont ez a lépés nem elégséges. A jó szándék - a mi nézőpontunkból - valami olyasmit jelent, amelynek kézzelfogható következményei vannak.” (MTI) Emmanuel Macron francia elnök szombaton telefonon egyeztetett Boris Johnson brit miniszterelnökkel és Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral az orosz-ukrán válságról, nem sokkal azelőtt, hogy Moszkvába és Kijevbe látogat - jelentette be a francia elnöki hivatal. Párizs. A két telefonos megbeszélés középpontjában „a szövetségesek közötti folyamatos egyeztetés keretében az Ukrajna és Oroszország közötti feszültség állt” - áll a közleményben. Stoltenberg főtitkárral folytatott beszélgetésén Macron hangsúlyozta, „mindenképpen folytatni kell azt a munkát, amellyel a párbeszéden keresztül megtalálhatják az utat a válság enyhítéséhez. Teljes egységben, az európai biztonság alapvető elveinek, az államok szuverenitásának és az ezzel járó jogoknak a maradéktalan tiszteletben tartása mellett” - fogalmazott az Élysée-palota sajtóközleménye. A tájékoztatás szerint Stoltenberg „üdvözölte ezt a megközelítést”, és „megköszönte a francia elnöknek a szövetségesek közötti egyeztetést hivatalos látogatásai előtt”. Macron ma Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, holnap Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozik. Boris Johnson a maga részéről megosztotta e heti kijevi látogatásának eredményeit Macronnal, valamint tájékoztatta a Putyinnal nemrégiben folytatott beszélgetésének részleteiről - tette hozzá az Élysée-palota közleménye. Macron Johnsonnal és Stoltenberggel is megállapodott abban, hogy a következő napokban folyamatosan kapcsolatban lesznek. A nyugati országok azzal vádolják Moszkvát, hogy - miután mintegy százezer katonát telepített az ukrán határ orosz oldalára - katonai behatolást készíthet elő, ezt azonban a Kreml tagadja, és ragaszkodik ahhoz, hogy csak a saját biztonságát igyekszik megvédeni. (MTI) Hetven éve lépett trónra II. Erzsébet Újabb cseh segítség a magyar-szerb határon Megérkeztek a csapaterősítők Krasiczyn. Megérkeztek a délkelet-lengyelországi Rzeszów repülőterére az amerikai katonai kontingens bővítésének előkészítésével megbízott első katonák — közölte a lengyel közszolgálati hírtelevízió (TVP Info) a katonai szóvivőre hivatkozva. Washington szerdán jelentette be, hogy az orosz-ukrán feszültség miatt átmeneti jelleggel újabb katonákat küld az Észak-Karolina állambeli Fort Bragg támaszpontról Lengyelországba. A varsói nemzetvédelmi tárca közleménye szerint 1700 fős kontingensről van szó. Szombat délelőtt egy kisebb katonai személyszállító repülővel az előkészítő csoport néhány tagja és a telepítendő kontingens parancsnokainak egy része is megérkezett a rzeszówi repülőtérre - közölte az illetékes katonai szóvivő. Przemyslaw Lipczynski hozzátette, egy újabb csoport vasárnap szállt le. (MTI) Szeged. A visegrádi országok (Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország) határrendészeti együttműködésének részeként újabb, negyventagú cseh rendőri kontingens kezdte meg a szolgálatot a magyar-szerb határon vasárnap reggel. Szilassi-Horváth Jenő Csongrád-Csanád megyei rendészeti főkapitány-helyettes azt mondta, a cseh rendőrök kézzelfogható segítséget nyújtanak a határvédelemhez. Az előző kontingens tagjai két hónapos szolgálatuk alatt 777 esetben, összesen több mint 6000 migráns feltartóztatásában segítették a magyar rendőröket. A cseh rendőrök a szegedi és a kiszombori határrendészeti kirendeltség illetékességi területén segítik a határőrizetet. Saját felszerelésükkel, járműveikkel, magyar rendőrök felügyelete mellett dolgoznak március 24-ig - közölte az ezredes. A főkapitány-helyettes kifejtette, tavaly egész évben Csongrád-Csanád megyében 49 ezer migránssal szemben intézkedtek a rendőrök, és akadályozták meg a határsértők továbbjutását az országba. Januárban ez a szám meghaladta a 8200-at. Miroslav Tóth, a cseh kontingens parancsnoka elmondta, kollégáival 16 járművel, terepjárókkal és egy rabszállítóval érkeztek Szegedre, munkájukat éjjellátó készülékek és két kutya is segíti. Legfontosabb feladatuk a schengeni határ védelme, a határsértők feltartóztatása. Az ezredes közölte, 2016-ban már szolgált Magyarországon, éppen Szegeden. Az akkor szerzett tapasztalatait, például a nagyobb csoportok kezelését, csehországi, idegenrendészeti területen végzett munkájában tudja hasznosítani. (MTI) MTI-TUDÓSÍTÁS London. Isten kegyelméből Nagy-Britannia és Észak-írország Egyesült Királysága és más birtokok, területek ki rálynője, a Nemzetközösség feje, a hit védelmezője - vasárnap volt hetven éve, hogy II. Erzsébet királynő viseli a fenti címeket. Ő a negyvenedik angol-brit uralkodó, amióta Hódító Vilmost 1066 karácsonyán királlyá koronázták a londoni Westminster-apátságban, de a 96. életévéhen járó királynő egyik elődjének sem adatott meg ilyen hosszú élet és ennyi idő az angol trónon. II. Erzsébet édesapja, VI. György király nem volt egyenes ágon trónvárományos, ő és lánya VIII. Eduárd jóvoltából” kerültek a brit trónra. Eduárd ugyanis a korona helyett egy elvált amerikai hölgy, Wallis Simpson kegyeit részesítette előnyben, és 1936. december 10-én átadta helyét öccsének, Albert yorki hercegnek, aki csak uralkodói névként választotta a Györgyöt. Nehéz teher A zárkózott, beszédhibákkal küszködő, uralkodói szerepre nem törő új királyban felesége, Érzsébet anyakirálynő tartotta a lelket, amíg lehetett. György király a rároskadt felelősség, a háborús évek megpróbáltatásainak súlya alatt összerop-Az évforduló csendben telt, mivel a királynő nem tartja illőnek, hogy édesapja halálának évfordulóján az ország az ő trónra lépésének évfordulóját ünnepelje (TASR/AP-felvétel) pant, és 1952. február 6-án, alig 57 esztendősen elhunyt, a fiatal Erzsébetre hagyva az Egyesült Királyság trónját. Erzsébet hercegnőt Kenyában érte atyja halálhíre. II. Erzsébet királynő első miniszterelnöke Winston Churchill, a világháborús győző volt. A Kremlben és a Fehér Házban azok a vezetők ültek - Moszkvában Sztálin, Washingtonban Harry Truman -, akik részesei voltak a második világháborúnak. Az utóbbi negyedszázad öt brit miniszterelnöke közül négy - Tony Blair, David Cameron, Theresa May és Boris Johnson - már II. Erzsébet királynő trónra lépése után született, és a Blairt követő Gordon Brown is csecsemő volt még, amikor Erzsébetet a sors nem egészen 26 évesen a trónra emelte. II. Erzsébet királynő uralkodásának eddigi hét évtizede nem volt mentes családi megpróbáltatásoktól és tragédiáktól. Borzalmas óv „Annus horribilis” - borzalmas év, mondta 1992-re, könnyek között, az azóta szállóigévé vált minősítést. Akkor vált nyilvánvalóvá, hogy legidősebb fia, Károly trónörökös és Diana hercegné házassága romba dőlt. Akkor vált el a királynő leánya, Anna hercegnő, akkor járták be a világsajtót a másodszülött fiú, András yorki herceg feleségéről, Sarah Fergusonról egy idegen férfi intim társaságában készült, kompromittáló fotók, és akkor emésztették el a lángok a windsor-i kastély jelentős részét. Az igazi „annus horribilis” 1997 volt, Diana hercegné világszerte sokkot okozó párizsi autókatasztrófájának éve. Özvegység, botrány A családi veszteségekből az utóbbi évre is jutott: tavaly áprilisban, századik születésnapja előtt két hónappal elhunyt a királynő férje, Fülöp edinburghi herceg. II. Erzsébet királynő és Fülöp herceg több mint 73 évig élt házasságban, és ez is rekord az angol-brit monarchia történetében. Az ünnepségsorozatot beárnyékolja a másodszülött fiú szexbotránya is: a 62 éves András yorki hercegre polgári per vár az Egyesült Államokban, miután egy amerikai nő szexuális támadás vádjával keresetet nyújtott be ellene. Andrástól megvonták a brit királyi családban betöltött pozíciójából, illetve katonai múltjából eredő összes titulusát, így a perben magánemberként védekezik a vád ellen. Elmélyülő kapcsolat Peking. Kína és Argentína a kétoldalú stratégiai partnerkapcsolat elmélyítéséről állapodott meg vasárnap - derült ki abból a közös nyilatkozatból, amelyet Hszi Csin-ping kínai elnök és Alberto Fernandez argentin elnök pekingi találkozója után adott ki vasárnap. A két ország kormányzata szándéknyilatkozatot írt alá arról, hogy Argentína bekapcsolódna az „Egy övezet, egy út” nevű, kínai kezdeményezésű, globális gazdasági-infrastrukturális kezdeményezés égisze alatt folytatott együttműködésbe. Ä két elnök megerősítette egymást kölcsönös támogatásáról a szuverén érdekeiket illető ügyekben: Argentína kiáll az „egy Kína” elve mellett, Kína pedig támogatja Argentína követelését, mely szerint teljes szuverenitást kíván gyakorolni a Falkland-szigetek fölött. (MTI)