Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)
2022-02-05 / 29. szám
www.ujszo.coml 2022. február 5. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Megszokni a háborút Rengeteg kárt okoz a háború vagy a szegénység sztereotipizálása BOLEMANT LILLA erencsere semmilyen háborút nem éltem meg, sem forradalmat, bár igaz, hogy 1989-ben már eléggé felnőtt voltam hozzá, de mivel a fiam csak három hónapos volt a novemberi események kitörésekor és egy kisvárosban éltem éppen akkor, csupán a tévéadásokon keresztül figyeltem a történéseket. Persze a 89-es forradalmat nem lehet háborúhoz hasonlítani, és csak a könyvekből meg filmekből ismerem azt a sok testi és lelki szenvedést, amit a háború okoz. Mégis mindig összerezzenek, amikor azt hallom a tévéhíradóban, hogy „az itteni emberek már megszokták a háborút” - és mondják ezt olyan hangsúllyal, mintha nem is kellene annyira aggódnunk értük, hiszen ez is az élethez tartozik. A tévériporthoz pedig találnak legalább egy olyan helyi lakost is, aki elmondja ugyanezt. „Mi már 2014 óta háborús övezetben élünk, tudjuk, mikor mi a teendő.” Nézem a fiatal nő arcát, és azt számolgatom, vajon hány éves kora óta él ebben a helyzetben. Milyen lehet ez az élet? Nagyjából tudom a választ. Nem az olvasmányaimból, hanem egy ismerősöm híreiből, aki többször töltött már rövidebb-hosszabb időt a donbaszi településeken, és szóban, képben, írásban számol be a mindennapi élet nehézségeiről, a félelemről, az egészségügyi ellátás hiányáról. Nem propaganda vagy szenzáció céljából, hiszen önkéntesként segít folyamatosan a világnak azokon a helyein, ahol úgy látja, szükség van rá. Elmondja, ki az, aki még nem menekült el, mert nincs hová, nem engedheti meg magának, vagy egyszerűen nem akar elmenni, mert nem hagyja el önként az otthonát. De tűrnie kell a fegyverropogás hangját, az állandó veszélyérzetet, a biztonság hiányát. Hogyan tervezheti így az ember az életét? Hasonlóan sztereotipizált kategóriába sorolom a mélyszegénységről és a kirekesztett társadalmi csoportokról szóló híradások illusztrációs filmkockáit. Amint ezekről az emberekről van szó, azonnal a romatelepek leglepusztultabb részeit mutogatják, mintha máshol nem élnének szegények, és szinte ujjal mutogatnak a romákra, hogy ők azok, akikre megint többet kell költeni, mert valami nevetséges összeggel emelni szeretnék a szociális segélyeket. Miközben arról beszélnek, hogy azokra az emberekre is gondolni kell, akik szegénységben élnek, de néhány centtel nagyobb összeg jelenik meg a nyomtatványukon, mint ami a szociális segély eléréséhez szükséges. Ok azok, akik teljességgel láthatatlanok, mert dolgoznak, hogy megéljenek, de nem képesek feljebb verekedni magukat, mivel a szociális háló nem tartja meg őket. A média rengeteg kárt tesz azzal, hogy sztereotipizált képeket vág be még akkor is, amikor egyébként a riport szövege teljesen rendben van, kompetens, és komoly problémákra fókuszál. De miközben a komoly problémákat próbálja közölni a nézőkkel, a képekkel épp az ellenkezőjét közvetíti. Ez fakadhat a szerkesztők tudatlanságából, a témához való érzéketlenségéből, vagy lehet szándékos is. A tévéműsor - ha függetlennek kiáltja ki magát -, meg kell hogy feleljen az alapvető emberi jogoknak, a médiára vonatkozó etikai szabályoknak is. Mert nem objektív tudósítás az, amely a társadalmi csoportok negatív megkülönböztetését erősíti, a háború képeit pedig bagatellizálja. HA A NÉMETEK KÜLDHETTÉK SISAKOKAT UKRAJNÁNAK, AKKOR MI KÜLDHETÜNK CSÚZLIT! (Kotrha) Hatásos a D-vitamin a Covid ellen A D-vitamin koronavírus elleni hatásának eddigi legerősebb bizonyítákát szolgáltatja egy korábbi kutatásokat is alátámasztó, új izraeli tanulmány. A The Times of Israel közlése szerint a kutatás szoros összefüggést mutatott ki az Izraelben igen elterjedt D-vitamin-hiányos állapot, és a Covid-betegek halálozása vagy súlyos betegsége között, viszont a megnövelt D-vitamin-szint segíthet csökkenteni a súlyos lefolyás vagy a halálozás kockázatát. A Bar lián Egyetem és a Galileai Orvosi Központ kutatói szerint ennek a vitaminnak olyan erős hatása van a betegség súlyosságára, hogy az életkor és a D-vitamin-szint alapján meg tudják jósolni, mi történik a megfertőződött emberekkel. A D-vitamin-hiány jelentősen növeli a kockázati szintet - állapították meg az izraeli orvosok. A méréseket a vírus első két hullámának idején, még a vakcinák széles körben elérhetővé válása előtt végezték. Az orvosok azt is hangsúlyozták, a vitaminkiegészítők nem helyettesítik az oltást, csak az immunitás csökkenésének megakadályozását szolgálják. A Közel-Keleten igen elterjedt a D-vitamin-hiány, egy 2011-es tanulmány szerint ötből négy embernek alacsony a vitaminszintje. „A D-vitamin segít a fertőzötteknek, mert hatékonyan erősíti az immunrendszert a légzőrendszert megtámadó vírusok elleni küzdelemben” - mondta a The Times of Israelnek Amiéi Dror, az egyik kutató. Ez ugyanúgy vonatkozik az omikronra, mint a korábbi változatokra. Tavaly a kutatók már közzétették az előzetes eredményeket, amelyek szerint a nem sokkal a kórházi kezelés előtt D-vitamin-hiányban szenvedő koronavírusos betegek 26 százaléka halt meg, szemben a normális D-vitamin-szintű betegekkel, ahol csak 3 százalék vesztette életét. Azt is megállapították, hogy a kórházban kezelt, D-vitamin-hiányos betegek átlagosan 14-szer nagyobb valószínűséggel kerültek súlyos vagy kritikus állapotba, mint mások. (MTI) I 7 Európa lazít SZABÓ LACI Dánia gyakorlatilag már eltörölte az összes járvánnyal kapcsolatos intézkedést, Nagy-Britannia is hasonlóan járt el, Olaszországban, Ausztriában és számos más európai országban is enyhítenek, Szlovákia is lassan erre az útra lép. Ha így haladunk, akkor - némi optimizmussal - az öreg kontinens országaiban akár heteken belül eltűnhetnek a korlátozások. A karantén is egyre kevesebb embert fenyeget, sőt, a háromszor oltottak el tudják kerülni, és bár az omikron sokkal gyorsabban terjed, mint a korábbi mutánsok, az egészségügyi rendszert egyelőre kevésbé terheli a mostani hullám. Közben a világ számos országában továbbra is szigorú szabályok érvényesek, van, ahol még most is szinte hermetikusan lezárva tartják a határokat. És van ország, amely az enyhítés alatt azt érti, hogy most már hazatérhetnek a külföldön rekedt polgárai. Akik pedig már nyitottak, azok között is van, ahol továbbra is 14 napos karanténba dugják a fertőzötteket, a szoros kontaktusokat - holott az omikronnál is tudható, hogy ha valaki megfertőződött, akkor azt a PCR-teszt legkésőbb a harmadik napon kimutatja, felesleges hát két hétig izolálni az embereket. Vagyis ez az intézkedés még a csaknem két évvel ezelőtti ismereteken alapszik... így hiába hirdetik, hogy megnyitott az ország, turista oda csak mutatóba fog érkezni, hiszen nincs az a bakancslistás ország, ahol bárki azzal szeretné kezdeni a felfedezést, hogy három-öt napot vár a hotelszobában. Európa most példát mutat a világ országainak azzal, hogy valóban szinte hetente változnak - és most már enyhülnek a szabályok. Hiszen a legfrissebb adatok, információk alapján alakítják a rendszert, nem küldik feleslegesen karanténba azt, akit nem kell, egyre kevésbé vegzálják az embereket. Persze, ennek az is az oka, hogy ha ragaszkodnának a korábbi szabályokhoz, csakis a járványvédelmi szempontokat figyelnék, akkor teljesen leállna a gazdaság, megszűnne a szállítás, üresek lennének a boltok polcai - egyszóval összeomlana az ország, hiszen ilyen vagy olyan ok miatt - fertőzött, szoros kontaktszemély - szinte a lakosság negyedét, akár felét is karanténba kellene zárni. De nemcsak a naprakész járványügyi intézkedések terén jár elöl az unió, hanem az utazási szabadság visszaadásában is. Az első lépés az uniós utazási útlevél, a Covid-pass volt, amely - bár voltak időszakos korlátozások, de csak a szükséges mértékben - tavaly nyáron visszaadta az egyik legalapvetőbb uniós jogot, a szabad mozgást. Az omikron hullám levonulása után ezt kellene másolnia a többi országnak is, a túlzott szigor helyett. Ne kelljen zöld, piros és még pirosabb országok között keresgélni, ne kelljen megannyi dokumentumot, igazolást felmutatni az indulás előtt, és ne veszélyforrásként fogadják a beutazókat. Talán már csak pár hét, de legkésőbb a nyári szezon kezdetéig elérhetjük, hogy újra visszakapjuk a járvány előtti szabadságot. Európa elkezdte, most a világ többi országán a sor, hogy lemásolja a pozitív példát... FIGYELŐ WHO: korai még győzelmet hirdetni Korai, hogy az országok győzelmet hirdessenek a Covid-19 fölött, illetve felhagyjanak a korlátozásokkal - figyelmeztetett az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz főigazgató aggódik amiatt, hogy egyes országok a járvány előtti élethez terveznek visszatérni. Dánia ezt megtette a fertőzési rekordok ellenére, bízva a magas átoltottságban és az omikron kevésbé súlyos lefolyásában. Michael Ryan, a WHO veszélyhelyzeti igazgatója attól tart, hogy más országok utánozni akarják a korlátozásokat enyhítő kormányokat, anélkül, hogy figyelembe vennék saját helyzetüket és az átoltottságot. Ezért óvatosságra int, mert sok ország még nem érte el az omikron csúcsát, sok országban pedig alacsony az átoltottság. Például Dánia, Ausztria, Nagy-Britannia, Írország, Hollandia, Norvégia, Franciaország és részben Olaszország is enyhítette a korlátozásokat, pedig Európa más országaiban újabb járványhullámokra és rekordokra számítanak. „Aggasztó, hogy egyes országokban az a nézet alakult ki, hogy van védőoltás, az omikron pedig kevésbé veszélyes, de nem lehet megakadályozni a terjedését’’ - közölte a WHO, és felszólított minden országot, hogy védje a lakosságát minden rendelkezésre álló eszközzel, nem csak a védőoltásokkal. (mti) Oltatlan is mehet kocsmába Hatályon kívül helyezte a legfelsőbb cseh közigazgatási bíróság azt a kormányrendeletet, hogy vendéglőbe csakis a beoltottak vagy a Covid-19-en a közelmúltban átesettek mehetnek. Petr Mikes, a legfelsőbb bíróság bírája szerint a kormánynak két lehetősége van: vagy engedélyezi, hogy friss PCR-teszttel is lehet vendéglőbe menni, vagy újra szükségállapotot hirdet. Csehországban hetek óta tüntetések vannak a korlátozások miatt, amelyeket elsősorban a Chcípl PES (Megdöglött a kutya) polgári kezdeményezés szervez. A PES emellett a hivatalos járványellenes rendszer nevének cseh rövidítése is (Protiepidemicky systém). A mozgalmat tavaly év elején olyan kisvállalkozók hozták létre, akik az intézkedések miatt a megélhetésüket látják veszélyeztetve. Azt szeretnék elérni, hogy a kormány helyezze hatályon kívül a pandémiatörvényt, amelynek alapján a parlament a kormányt rendkívüli intézkedésekre hatalmazhatja fel anélkül, hogy szükségállapotot hirdetne. (mti)
