Új Szó, 2022. február (75. évfolyam, 25-48. szám)

2022-02-04 / 28. szám

KULTÚRA www.ujszo.com | 2022. február 4. I 9 Nincs megállás, még játszani akar Dráfi Mátyást nemcsak a magyar, a szlovák filmrendezők is gyakran hívják alkotásaikba SZABÓ G. LÁSZLÓ Lovaggá ütötték Dráfi Má­tyást, a Komáromi Jókai Színház egykor vezető tagját, ma a Teátrum Színházi Pol­gári Társulás vezetőjét. Bu­dapesten zajlott a ceremónia. Az elismerést a magyar kultú­ra és színházművészet hatá­rokon átívelő műveléséért és terjesztéséért kapta. Jászai Mari-; Sinkovits Imre-díja és a Magyar Érdemrend Lovagke­resztje mellett ez a negyedik rangos magyarországi kitüntetése, amelyet a Falvak Kultúrájáért Alapítvány adományoz az arra méltó személy művészi teljesítményéért. Dráfi Má­tyás boldogan és megilletődve vett részt az ünnepélyes szertartáson, amelynek helyszíne az egykori Stefá­­nia-palotában működő Honvéd Kul­turális Központ volt. „Annak rendje és módja szerint lo­vaggá avattak - büszkélkedik a 80. évéhez közeledő művész. - Bal vál­­lamra tették a kardot, nyakamba az érmét, majd elvonultam a szent koro­na előtt, meghajoltam, kezet fogtam a jelen levő lovagokkal, beírtam a nevem az emlékkönyvükbe, és át­vettem az oklevelet.” Mindennapjain semmit sem vál­toztatott a friss elismerés. Magán­emberként eddig is lovagiasan vi­selkedett. „Megvagyunk magunknak szé­pen, lassacskán - mondja felesége társaságában. - Várjuk, mikor lesz vége ennek a szörnyű időszaknak, hogy ismét szabadon járhassam az országot, mehessek iskolákba, mű­velődési házakba. Őrzők, vigyázza­tok a strázsán címmel még a járvány előtt versekből állítottam össze iro­dalmi estet határon túli magyar köl­tők alkotásaiból. Itthoniak, kárpátal­jaiak, vajdaságiak verseit adom elő Zsákovics László társaságában, aki a saját megzenésítésében szólaltat meg jó párat a költeményekből. Attól va­gyok szomorú, hogy a Covid gátat Két szlovák kórházsorozatban kapott szerepet (Talabér Tamás felvétele) szab a kulturális rendezvényeknek. Gyurcsó István verse például, amely a más nyelvű unokákról szól, min­dig nagy hatással van a közönségre, hiszen nem egy családban unokák és nagyszülők nem értik egymást. Hiába mondja a nagymama vagy a nagypapa a kisgyereknek, hogy kin­csem, virágom, nem talál értő fülek­re. A legutóbbi népszámlálás meg is mutatta az eredményt.” Dráfi Mátyásnak hat unokája van, és mind a hat beszél magyarul. Pedig van egy lengyel vő is a családban. Gdyniából költözött Komáromba. Moszkvai egyetemistaként ismerke­dett meg a művész szintén ott végzett lányával, s azóta mindketten megta­nulták egymás nyelvét. „Emőkéék egy utcával laknak odébb tőlünk. A vöm egy német cégnél dolgozik, több nyelven be­szél, és rengeteget utazik a világban. A gyerekek természetesen lengyelül is értenek. Anikó lányunk, a két leg­kisebb unokánkkal itt lakik velünk, Emese, a középső lányunk most lett nagymama, Borika, a feleségem pe­dig nagy örömére dédmama.” Két szlovák tévésorozatban kapott szerepet az elmúlt hónapokban az itt­honi rendezők által is gyakran foglal­koztatott színművész. Mindkét soro­zat kórházi környezetben játszódik. „Sántán, bénán mi mást is kezd­hetnének velem, mint hogy ágyba fektetnek - tréfálkozik az »örökös nagy beteg«. - A kórház című soro­zatban egy idős holokauszttúlélőt ját­szottam, aki történelmi leckét adott a fiataloknak, nehogy azt képzeljék, csak egy nagy kirándulás volt a kon­centrációs tábor. Erkölcsileg formál­tam őket, ma is fájó dolgokra nyi­tottam fel a szemüket. A Második esélyben egy haldokló öreget for­máltam meg, akinek idős felesége az utolsó pillanatig szerelemmel fogja a kezét. Philemon és Baucis egy mo­dern kórház falai között.” Élményaga van éppen elég az ilyen szerepekhez. Az elmúlt években ő maga is gyakran szorult orvosi segít­ségre. Tele a csípője titánnal, műfor­góval. Hét műtét után már csak bottal tud közlekedni. „Az egyik műtét során már a me­dencecsontomból is le kellett faragni egy kicsit. Néha hallom, hogy kattog a műforgó. Olyankor mindig meg­ijedek, hogy mi jöhet még? Először Brünnben műtötték. Az egyik lábam két centivel rövidebb lett. Próbáltuk A csókos asszonyt Iglódi Istvánnal. Én voltam a sánta hentes. De hogy fogsz te sántítani? - kérdezte Iglódi. Majd megmutatom, mondtam. Ki­mentem az öltözőbe, kivettem a ci­pőmből a betétet, és visszabicegtem a színpadra. Tíz évet ígértek, tizen­két évig bírták az első műforgóim, aztán egy színpadi próbán megtör­tént a baj. Le kellett rántanom a föld­re a partneremet, neki semmi baja nem történt, én rosszul estem, és elrepedt a medencecsontom. Újabb komplikációk, újabb műtétek, de már Érsekújvárban. Volt, hogy nem használhattam egyik lábamat sem. Olyankor Pozsonyba vitt a mentő. Meglátott a főnővér, és mosolyogva fogadott, hogy újra nálunk, Dráfi úr? Igen, leltári számba vehetnek, mond­tam nevetve. Szögek és drótok van­nak mindkét lábamban. Mentem a múltkor kontrollra, nézte a röntgen­­felvételt a doki és csak ámuldozott, hogy ő még ilyet nem látott.” Magyar játékfilmben is feltűnt nemrég. Eperjes Károly rendezésé­ben, a Magyar Passióban. A vén ba­kancsos és fia, a huszár című darab hozta össze őket a Jókai Színházban. „Szép szerep, jó darab, vén is va­gyok, bakancsos is, a botot nem kel­lett letennem, úgyhogy megértettük egymást a próbákon. Eddig sajnos csak ötször került közönség elé a darab, a Covid többször közbeszólt. A Háry Jánost is szeretnénk tovább játszani, a Teátrummal. A Magyar Passióban egy idős szerzetes va­gyok. A többiek is öregek körülöt­tem, de úgy látszik, kellett még egy vénember a filmbe.” Hogy most, immár lovagként mi­vel telnek a napjai Dráfi Mátyásnak? Egy fényképalbum összeállításával bíbelődik. „Földközi-tengeri hajókirándulá­son vettünk részt több mint öt éve. Most rendezgetem a képeket, hogy azok között is rend legyen. Boriká­val már megbeszéltük, hogy legkö­zelebb Sajógömörre megyünk. Ott a házunk, hatalmas kerttel, mögötte heggyel és erdővel. Komáromhoz is erősen köt a szívem, de a legszíve­sebben odaköltöznék.” A szerző a Vasárnap munkatársa Magyar siker a világzene műfajában Folk utca című albumukkal harmadik helyezett lett a Romengo (Forrás: romengo.com/Farkas András) Bejelentették a dicsőségcsarnok jelöltjeit A Romengo és Lakatos Móni­ka lemeze a harmadik helyre került a nemzetközi világzenei toplistán. A Folk utca című al­bumuk a World Music Charts Europe legfrissebb, februári kiadásán szerepel. A zsűriben mintegy huszonöt or­szág ötven világzenei rádiós szakem­bere értékeli az elmúlt hónapokban megjelent albumokat, a kiválasztott lemezek közül sokat játszanak is a rádiók. A februári listát a brit Justin Adams és az olasz Mauro Durante duója vezeti Still Moving című leme­zével, a második helyre a különböző előadók közös produkciójában készült A Sud di Bella Ciao került, és mögöt­tük szerepel a harmadik helyen a Folk utca, amely a FolkEurópa/Hangvető gondozásában jelent meg. A Romengo és Lakatos Mónika ta­valy decemberben megjelent albuma a csapat önazonos, oláh cigány hagyo­mányokban gyökerező mindennapjait örökíti meg. Szerepelnek rajta hallga­tók, botoló, több táncos dal, egy lány­­szöktetés története, és bár az album ezúttal is Lakatos Mónika varázslatos hangjára épül, hangsúlyosabb szere­pet kap férje, Rostás Mihály Mazsi. A Romengo harmadik lemezén minden tagtól megszólal egy dal: az ütős La­katos János Guszti hallgatót, Balogh Tibi és Rosonczy-Kovács Mihály egy utazás közben született dalt énekel. A nemzetközi világzenei szakma nem először figyel fel Lakatos Móni­ka hangjára. Az énekesnő 2020-ban Budapesten vehette át a legrangosabb világzenei elismerést, a Womex élet­műdíját, amelyet a Muzsikás (2008) után másodszor kapott magyar előadó, és a világzenei expo történe­tében ő lett az első cigány életműdíjas. A Romengo pedig korábban már két­szer bekerült a nemzetközi világzenei toplista első tíz helyezettje közé. (MTI) A New York-i hiphopban­­dát, az A Tribe Called Ques­­tet először jelölték a Rock and Roll Hírességek Csarno­kába, ugyanúgy, mint Eml­­nemet. A rapper, akinek al­bumai a műfaj legeladot­­tabbjai, már az első évben megkapta a jelölést, amint teljesíti annak fő feltételét. Rajtuk kívül Dolly Partont, a Duran Durant és Lionel Richie-t is először jelölték az elismerésre. A clevelandi intézmény 17 művész és zenekar nevét jelentette be szer­dán. A jelöltek között van a Rage Against the Machine, Pat Benatar, Dionne Warwick, Carly Simon, a Judas Priest és Beck is. Jelölték továbbá Kate Busht, a DEVO-t, a Eurythmicset, Fela Kutit, az MC5- ot és a New York Dollst. Több mint ezer művész, művé­­szettörénész és a zenei iparban te­vékenykedő személy szavaz majd a jelöltekről. Évente általában öt-hét művész kerül be a dicsőségcsarok­­ba. Májusban derül ki, idén kiket ér ez a megtiszteltetés, a beiktatási ceremóniát pedig őszre tervezik. A feltétel, hogy A Rock and Roll Hírességek Csarnokába csak azok kerülhetnek be, akik több mint 25 éve adták ki első albumukat. Emi­­nemet rögtön jelölték, hiszen no­vemberben volt épp huszonöt éve, hogy megjelent az első albuma. Azokat, akik a jelöltekről sza­vaznak, arra kérik, hogy mérle­geljék a jelöltek zenei karrierjé­nek hatását a zeneiparra, és azt, hogy milyen innovatív műfaji és technikai képességekről tettek ta­núbizonyságot. A dicsőségcsarnok pontos műfaji kritériumai egyéb­ként bővültek az utóbbi években, főképp a kritikák miatt, melyek azt rótták fel, hogy a jelöltek kö­zött kevés női és afroamerikai előadót találni. 2019-ben például az összes addigi elismerést meg­kapó 888 zenészből csupán 7,7 százalék volt nő. (MTI, hk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom