Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-07 / 4. szám
6 KULTÚRA 2022. január 7. | www.ujszo.com Az első könyv második fele is élvezetes Itt a Presser 2. Töredezett napló a Kossuth-díjas zeneszerző és az LGT életéből, mindarról, amiről eddig még nem esett szó SZABÓ G. LÁSZLÓ Nem ott folytatja, ahol abbahagyta. Első könyve utolsó oldalán két dal születési történetét írja meg, miközben Kern Andrésrél és a Jóistenről is ejt néhány szét. Mindkettőjükkel jé viszonyban van. A folytatást így vezeti fel: „Azt mondták, a második sokkal nehezebb lesz. Az biztos. De én nem ijedtem meg. Mert ez a könyv nem a második, hanem az első könyv második fele. Nem is ’ugyanolyan’. Ugyanaz. Csak egy évvel később lett kész.” Presser könyve 2. Pontosan egy esztendővel azután, hogy az elsőt útjára bocsátotta a Helikon Kiadó. Ugyanaz a formátum, ugyanaz a fotó a borítón, csak a terjedelem más. Plusz 90 oldal. Nem ott folytatja, ahol abbahagyta. Megyünk vissza a távoli múltba. 1966 tavasza, zenegimnáziumi érettségi. Matek, történelem, magyar irodalom, orosz. Ez utóbbi, neki, maga a pokol. Nyekraszov verse, a Volgán. Négyszer egymás után ugyanaz a versszak a bizottság előtt. A legelső. Csak hogy folyamatosan mozogjon a száj. Szerencsére megértő a tanár, így leérettségizik a diák. Kit zavart, hogy az inge, az atlétatrikója merő víz lett közben? Őt sem annyira. Hasonlóan az első kötethez, ebben sem időrendi sorrendben követik egymást az események. A történetek is egy-egy emlékezetes koncert közé illeszkednek be. Például a lemezgyári életműdíj, a 20-22 centiméter magas, kék, metszett, ajkai kristályváza leírása.„A fenekén kicsiny, de szabályos árcédula, rajta áthúzva az ára, a 3790 Ft, alatta golyóstollal: 2490 Ft.” És már túl is lépünk egy újabb időzónán. Kiderül, amiről eddig kevesen tudtak, hogy Presser Gábor tizenöt évesen már diákszínjátszó volt. Börtönőrként szerepelt Sartre Temetetlen holtak című darabjában, de ugyanabban az előadásban inkább zongoristaként tündökölt. LGT, kubai meghívás 1979-ben, madridi átszállással, ami az ő esetükben annyit jelent, a havannai gép éjszakai indulása előtt beruccanhattak a spanyol fővárosba. Kiváltságos helyzet volt ez akkortájt, keveseknek adatott meg a szocialista táborból. „Nem voltunk kishitüek, csak egyszerűen nem tudtuk, nem gondoltuk, hogy ennyire ismerve, szeretve vagyunk. .. A gyönyörűséges, pontosabban ájulásszép bemondónő háromszor jött be koncert közben, hogy nyugalomra intse a közönséget.” Es itt a tudni illik, hogy mi illik politikai aranyszabálya is: „A szocialista országok működése, hangulatképe nem mindenben hasonlított egymásra, ha túl akartad élni az első meghívást, vagyis elmenni másodszor is majd, hát ki kellett ismerned magad a helyi viszonyokon, beletanulni helyi szokásokba, amelyek sok mindenben különböztek a szomszédos szocialista országok belviszonyaitól.” Úgy ám! Történelmi lecke haladóknak. Ha pedig ott fent, az elvtársak közül valakinek valami nem tetszett, hirtelen véget ért a turné, jött a szilencium, és nem három hétre, hanem akár több hónapra! Elvirka mama, vagyis Presser Gábor szeretett édesanyja, aki bevallottan inkább a híres zongoraművészt, a nemzetközi koncertpianistát szerette volna látni kisfiában, mint a búvópatak, hol fel-, hol eltűnik az oldalakon. Alakja azonban több történetben megelevenedik, akárcsak az egyik oldalon Vásáry Tamásé, akivel a Művészetek Palotájában négykezesezett Gáborunk 2010-ben. „Óriási élmény volt ezzel a tündéremberrel muzsikálni — számol be az estről —, érezni azt a hihetetlen mennyiségben kiszakadó energiát, amiből a zenélés minden elképzelhető dolgot megszüntet az őt körülvevő világból. Biztos, hogy a súlya a felét sem teszi ki az enyémnek, mégis a zenélés megtöbbszörözte a fizikai erejét, és tuti, hogy a tudtán kívül szorított ki a pad szélére.” Külön fejezet szól Szabó Tamásról, a csodás szájharmonikásról, az LGT-koncertek vendégművészéről és Oláh Ibolyáról, Rúzsa Magdiról. „Ha hallgatom Magdit, akár beszél, akár énekel, sejtem, miben hisz. S ha meg Ibolykát hallgatom, tudom, miben nem.” Vissza-visszatérő szereplői a könyvnek az LGT-s fiúk, de egészen közelről látjuk a Sztevanovity fivéreket, Zoránt és Dusánt, Demjén Ferencet és Kóbor Jánost, Zalatnay Cinit és Kútvölgyi Zsikét, s hallani véljük a Gyöngyhajú lányt, a Titkos szobák szerelmét, a Voltam Ibojkát. Nem egy szerzeményt épp az ő előadásában. „Egy dallamnak nem csak jó változatai születhetnek, olyan is van, ami elsőre meghökkentő, vagy gyengébb, ne adj’isten, vacak. Hát istenem. Én halálra unnám újra és újra eljátszani ugyanazt a dalt tök ugyanúgy. Egy dalnak van pillanatnyi állapota, tizenévesen már arról is üzen, ami a születésekor még nem is létezett - szól a magyarázat. - Ha a Ringasd el magadat játszom egyedül, a refrén dallamától, a felépítménytől és a harmóniai váztól eltekintve mindig egy aznap esti változat szól, nem kis részben a közönséggel való együttműködés hatására.” Újabb fejezet a könyvben a Kanye West-féle bírósági meghallgatás New Yorkban, a Gyöngyhajú lány ügyében. 9 óra és 21 perc. Ennyi ideig tartott az egész, de legalább a mi emberünk diadalával ért véget ez a hároméves háborúskodás. „Ha 10 lányom lenne, együtt nem okoznának annyi gondot, mint a gyöngyhajú egyedül” - hangzik a sommás megállapítás. A dal idegen nyelvű változatai között mindenesetre ott van a cseh verzió is, a Dívka s periami ve vlasech. Bekerül egy izgalmas, ötoldalas krimi is a könyvbe A nővérek, a magánnyomozó meg én címmel - megtörtént események alapján. Tallinn, Sedalia, Krakkó, Varsó, plusz a román és a 82-es NDK-turné, sorompógörcsök és szívatások a határokon. Es az utolsó sorok... „Reggel a zongoránál egy jó kezdés nagyon sokat ér, de nem ér fel az éjszakai szöszöléssel. Az egészen más. Még magát az éjszakát is lehet zongorán kísérni.” Ilyen a könyv is. Kísérő. Hol a délutánba, hol a kora estébe, hol az éjszakába. Bármikor, bárhol felüthető, azon nyomban átemel egy másik világba, ahol elringat egy dal és jólesik a szó. Egy-két elfelejtett szó. A szerző a Vasárnap munkatársa RÖVIDEN Halasztják a Grammy-díj-átadót Nem büntetnek a csecsemőfotó miatt „A költészet öröm, de az örömöt meg kell tanulni” Nemes Nagy Ágnes 1922. január 3-án született (Képarchívum) A koronavirus omikron variánsának gyors terjedése miatt határozatlan időre elhalasztották az idei Grammy-díj-átadó gálát. A show-t január 31-én tartották volna meg egy Los Angeles-i arénában, a CBS televízió pedig élőben közvetítette volna. A CBS és az amerikai lemezakadémia közös közleménye szerint a gála megrendezése jelen körülmények között „túl kockázatos lenne”. Ajelöltek nevét novemberben jelentették be. Jon Batiste amerikai dzsessz-, blues- és rockzenész kapta a legtöbb, 11 jelölést, őt Justin Bieber, Doja Cat és H.E.R követi nyolc-nyolc jelöléssel. Az elmúlt évben is elhalasztották a díjátadót a koronavírus-járvány miatt. Akkor január helyett márciusban tartották meg a gálát, amely előre felvett részekből és egy kisebb közönség előtt, a távolságtartási szabályok betartása mellett megrendezett fellépésekből állt. A szórakoztatóipar más eseményeit is törölték vagy elhalasztották, mások mellett a Sundance Filmfesztivált és a Critics Choice Awards gáláját is. (MU) Egy kaliforniai bíró elvetette a Nirvana együttes ellen benyújtott keresetet, amelyben Spencer Élden kártérítést kért azért, amiért meztelen csecsemőkori képét használták fel a banda híres Nevermind című albumának borítóján. A nevezetes képen Eiden egy úszómedencében meztelenül lebeg a víz alatt. A baba előtt a vízben egy horogra akasztott egydolláros bankjegy úszik. A kompozíció az általános értelmezés szerint a kapitalizmusra utal: a néző úgy érzi, a gyerek örömmel úszik a pénz felé. A most 30 éves Eiden keresetében azt állította, hogy a híres fotó „rendkívüli és folyamatos érzelmi stresszt” okozott neki. Az ügyvédek rámutattak, hogy Eiden mindeddig csak élvezhette azt a népszerűséget, amit az jelentett számára, hogy ő volt a „Nirvana-baba”: honoráriumért többször is újrafotózták vele a borítóképet, az album címét is a mellkasára tetováltatta, az eBay-en az album borítójának dedikált példányait árulja, és hírnevét nőkkel való ismerkedésre is felhasználja. (MTI) Nemes Nagy Ágnes költő születésének századik évfordulója alkalmából alkalmából egy 19 perces rövidfilmet készített a Jelenkor Kiadó, mely a költő életművét gondozza. Az évforduló alkalmából egy irodalmi kampány is indul, és több idei rendezvény is fűződik majd a költő nevéhez. A 20. századi magyar költészet, esszéirodalom és fordítás egyik legjelentősebb alakjáról készült kisfilmben archív felvételek szerepelnek, emellett Ferencz Győző, Kustos Júlia, Lator László és Závada Péter mesélnek Nemes Nagy Ágnesről. „A költészet öröm, de az örömöt meg kell tanulni. Kell bele rakni egy kis munkát, hogy az ember megtalálja az örömöt” - mondja Nemes Nagy Ágnes egy archív felvételben a kisfilmben, mely úgy jellemzi a költőt, mint akinek nagyszerű humora volt, mindamellett szigorú és pontos volt, és aki fegyelmezett munkával rengeteget küzdött azért, hogy női költőként elfogadják. Nemes Nagy Ágnes 1922-ben született és 1991-ben hunyt el. Emlékére indult az év elején a #nemesnagylOO nevű, 20 héten át tartó irodalmi kampány is, melynek keretén belül hétről hétre egy-egy kulcsszó köré rendezve kaphatunk bepillantást a költő életébe, életművébe. A Jelenkor Kiadó oldalán is láthatunk még további betekintéseket az életműbe. A tavalyi Pilinszky 100 centenáriumi sorozatot követően a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Petőfi Irodalmi Múzeum is rendezvénysorozatot hirdetett Nemes Nagy Ágnes életművével kapcsolatban 2022-re. Irodalmi utazások, séták, estek és diákokat megszólító programok szerepelnek a programban, illetve egy irodalmi roadshow is, mellyel a határokon túlra is terveznek menni. A tervek szerint a Budai-hegységben pedig létrejön a Nemes Nagy Ágnes meseösvény, amely a költőnő XII. kerületi, Böszörményi úton található egykori otthonától indul majd. (hk, mti)
