Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)

2022-01-03 / 1. szám

A betegek több mint 15 százaléka meghal Szlovákia jó helyen szerepel azok között az országok között, ahol nem feltétlenül hal meg az, aki infarktust kap. Ha időben or­voshoz kerül a beteg, meg tudják menteni: el tudják távolítani az eret elzáró vérrögöt. Ennek ellenére a betegek 15,1 százaléka egy évvel az esemény után meghal, ami magas arány. Ennek fő oka az, hogy a beteg infark­tus után nem kap megfelelő kezelést, kevés a kardiológiai rendelő és a kardiológus. általános or­vosok túl­terheltek, és lényegében nincs meghatározva, hogyan kell eljárniuk az infarktu­son átesett betegek esetében. Rá­adásul a páciensek nincsenek jól felkészítve, hogy mit kell tenni­ük, és a készség is hiányzik arra, hogy kezeljék magukat és változ­tassanak életmódjukon. A szak­emberek - együttműködve a szakmai társaságokkal, az egész­ségügyi minisztériummal és az egészségbiztosítókkal — pontos stratégia kidolgozását sürgetik ar­ra, hogy kell tovább kezelni az in­farktuson átesett betegeket. Valamiben elsők vagyunk Szlovákiában 25 év alatt 80 száza­lékkal sikerült csökkenteni a halá­lozást az infarktust követő 30 na­pon belül. Ebben mi vagyunk a legjobbak Európában, vagyis az infarktus heveny kezelésében job­bak vagyunk, mint az európai át­lag. Ugyanez azonban nem mond­ható el a kórházi kezelést követő ellátásról és a betegek felvilágosítá­sáról, aminek az a következménye, hogy nem tudják időben felismer­ni az infarktusra utaló tüneteket. „Gondot jelent a lakosság tájéko­zottsága és az, hogy nem tudja fel­ismerni az infarktust, és így a se­gítség kérése is késik. Emiatt az el­ső panaszok és a vérrög eltávolítá­sához szükséges katéter bevezetése között négy óra telik el. Célunk az, hogy ezt az időt két órára csök­kentsük. A másik fontos lépés, amikor a beteget hazaengedik a kórházból” - mondja dr. Róbert Hatala professzor, az egészségügyi minisztérium kardiológiai főszak­értője. Egy év kötelező ellenőrzés Az infarktust elszenvedett beteget a kórházi kezelés után legalább egy évig rendszeresen ellenőrizni kellene és speciális kivizsgáláso­kon kellene részt vennie. „Fontos tudatosítani, hogy infarktus után a kórházból nem egészséges em­ber, hanem krónikus beteg távo­zik, akinek megfelelő kezelést és ellátást kell kapnia, hogy javuljon életminősége és elkerülje a halált. A szív- és érrendszeri betegségek jól kezelhetők, csak hiányzik a beteg rendszeres ellenőrzése” - magyarázza dr. Éva Gonzalvesová, a Szlovák Kardiológiai Társaság elnöke. Dr. Beata Havelková professzor asszony, az Általános Egészségbiz­tosító orvos igazgatója szerint meg lehet előzni a szív- és érrendszeri betegségeket, ezért vannak a szű­rővizsgálatok az általános orvos­nál. „Ennek köszönhetően sok kockázati tényezőt ki lehet szűrni, mint például a magas koleszterin­szint vagy a magas vérnyomás, amit az általános orvos is tud ke­zelni” - mondja dr. Beata Havel­ková. Szlovákiában sem a betegel­látáshoz való hozzáférés jelent gondot, hanem az, hogy a beteg mennyire felelősségteljesen viszo­nyul egészségéhez. Dr. Éva Goncalvesová szerint je­lenleg bizonyos fokú bizalmatlan­ság tapasztalható a bizonyítéko­kon alapuló orvoslás iránt. A szív­betegek között erős sztatinellenes kampány zajlik, aminek követ­kezménye, hogy nem szedik be a felírt koleszterincsökkentő gyógy­szert. „Megcáfolhatatlan bizonyí­tékaink vannak arról, hogy a ko­leszterinszint csökkentése annyira stabilizálja az ereket, hogy újabb infarktus nem következik be. A »rossz« LDL koleszterin szintjét 1,8 mmol/1 alá csak a szlovákiai betegek 20 százalékának sikerül csökkenteni, pedig a az Európai Kardiológiai Társaság legújabb ajánlásai szerint még alacso­nyabbnak kellene lennie. Az in­farktuson átesett beteg kezelésé­nek a szakembernél - kardioló­gusnál vagy belgyógyásznál - kel­lene folytatódnia” — mondja Goncalvesová. A betegnek ügyel­nie kellene arra, hogy ne legyen magas a vérnyomása, a koleszte­rinszintje, és teljesen abba kellene hagynia a dohányzást. 40 perc kellene egy betegre Hatala professzor szerint infarktus után három hónapon belül specia­lizált intézményben kellene kivizs­gálni a beteget, ott, ahol a beavat­kozást végrehajtották Ezután az orvosnak meg kellene határozni a további eljárást és az általános or­vossal együttműködve kardioló­gushoz kellene jutnia. „Pozsony­ban négy hónapot kell várni a kar­diológiai kivizsgálásra, mert a kar­diológusok a magas vérnyomás kezelésével vannak elfoglalva. A körzeti kardiológusnak, aki az in­farktus után először látja a beteget, legalább 40 percet kellene vele foglalkoznia, alaposan ki kellene vizsgálnia, elbeszélgetni vele” - egészíti ki a kardiológus. Kamii Száz, az egészségügyi mi­nisztérium államtitkára azt mond­ja, kevés a szakorvos, s nem vilá­gos, mi tartozik a hatáskörébe. Az általános orvosok és az elsődleges betegellátás hosszú ideig alulfinan­szírozott volt, nem vonzó terület, és az ezen a területen dolgozó or­vosok megöregedtek. Jelenleg sok a beteg, és nem tudják őket úgy kezelni, ahogy szeretnék. Vita indul a további kezelésről „Rosszabb a helyzet az olyan be­tegségek esetében is, mint a magas vérnyomás” - magyarázza dr. Ka­mii Száz. Hozzáteszi: A Szív- és Érbetegségek Országos Intézeté­ben ebben az évben rendelő nyílik, ahol azokat a betegeket fogadják és kezelik majd, akiket infarktus mi­att szívkórban kezeltek. „Örülünk ennek a lehetőségnek. Minden kardiocentrumban kellene ilyen rendelő, mert az rendkívül nehe­zen érhető el, hogy minden járás­ban és kerületben elegendő kardi­ológus legyen” - fejezte be az ál­lamtitkár. Az egészségügyi minisztérium a szakemberekkel, élükön a Szlovák Kardiológiai Társasággal és az egészségbiztosítók képviselőivel vi­tát szeretne nyitni annak érdeké­ben, hogy Szlovákiában rövid időn belül javuljon az egyéves halandó­ság negatív statisztikája. Már az új év elején munkatalálkozót tarta­nak a minisztériumban erről a kér­désről. (kovács)

Next

/
Oldalképek
Tartalom