Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-03 / 1. szám
www.ujszo.coml 2022. január 3. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Milliárdos látszatharc Na mi volt a tavalyi év legnagyobb eredménye? MOLNÁR IVÁN illiárdos pénzszórás, rég nem látott adóssághegy, katasztrofális hatékonyság - nagyjából így jellemezhető a szlovák kormány„harca” a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásaival. A 2020-as parlamenti választást követően felálló kormány - a koronavírus-járványra hivatkozva - hatalmas pénzszórásba kezdett. Míg az államadósság 2019-ben a bruttó hazai termék (GDP) alig 48 százaléka körül mozgott, idén elérheti a 61,5 százalékot. Az államkassza bevételei tavaly is eurómilliárdokkal maradtak el a kiadásoktól, idén pedig a tervek szerint újabb 5,5 milliárd euróval nő az adóssághegy. A hivatalos kormánypropaganda szerint szó sincs ablakon kidobott pénzről, az ország újabb látványos eladósodása „a világjárvány okozta gazdasági válság negatív következményeinek enyhítését szolgálja”. A kormánypropagandának azonban már csak a jelenlegi kormánypártok legelszántabb szavazói dőlnek be, ha még egyáltalán vannak ilyenek. A Szlovák Vállalkozói Szövetség (PÁS) legfrissebb felmérése szerint a vállalkozók döntő többsége katasztrofálisnak tartja a kormány járvány elleni harcát. A megkérdezettek alig tizede számolhatott be arról, hogy az állam segített pótolni a járvány okozta bevételkieséseiket, sokan szerint pedig a támogatások feltételeit eleve úgy szabták meg, hogy a vállalkozók egy része ne tudja teljesíteni azokat. A vállalkozók nagy része szerint az állam nemhogy nem segít rajtuk, hanem még a járvány elleni harc költségeinek egy tetemes részét is az ő nyakukba varija, miközben az óvintézkedéseket olyan gyakran és kiszámíthatatlanul módosítgatják, hogy vállalkozó legyen a talpán, aki kiigazodik rajtuk. Az elmúlt évet értékelve Richard Sulik gazdasági miniszter 2021 legnagyobb eredményének azt nevezte, hogy sikerült kibuktatni a kormányfői székből Igor Matoviéot, akit Sulik szerint az „egyértelműen jobb” Eduard Heger váltott. A gazdasági miniszterrel ez esetben teljes mértékben egyetérthetünk. Persze, nem azért, mert Heger olyan jó kormányfő. Hanem azért, mert Szlovákiában kevés olyan ember van, aki Matoviénál is alkalmatlanabb lenne kormányfőnek. A probléma csak az, hogy ez duplán igaz a pénzügyminiszteri posztra, Matovié ugyanis ezt is őrültnél őrültebb ötleteinek megvalósítására használja fel, aminek a levét végül mi isszuk meg. Az igazsághoz hozzátartozik persze az is, hogy Sulik kritikája leginkább a „bagoly mondja verébnek” kategóriába tartozik, hiszen ő és Milan Krajniak munkaügyi miniszter ugyanúgy felelős a vállalkozások nehéz helyzetéért, mint Matovic. Változásra ráadásul idén sem számíthatunk, ezt a koalíciót ugyanis már csak az uniós helyreállítási alapból származó eurómilliárdok ígérete tartja össze, a következő választáson pedig valószínűleg már nem tartanak igényt a vállalkozók szavazataira. Ünnepek után (Kotrha) WHO: idén legyőzhetjük a járványt Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz optimista: újévi üzenetében azt mondta, 2022-ben már legyőzhetjük a járványt, de ennek érdekében intett a „szűklátókörű nacionalizmustól és a vakcinafelhalmozástól". A világszervezet rámutatott, most már jóval több információnk van a Covidról és jóval több eszközünk ellene, mint két éve. Ám Gebrejeszusz arra is figyelmeztetett, hogy minél tovább marad egyenlőtlen a vakcinák eloszlása a világ országai között, annál nagyobb a kockázata annak, hogy a vírus kiszámíthatatlan módon mutálódik, amit nem tudunk megakadályozni. „Ha véget vetünk az egyenlőtlenségnek, akkor véget vetünk a járványnak” - állítja. Az Egészségügyi Világszervezet új célja, hogy 2022 júliusának végére a világ összes országában be legyen oltva az emberek 70 százaléka, hogy ezzel véget vethessünk a pandémiának. A világszervezet előző célja az volt, hogy 2021 végére az emberiség legalább 40 százaléka kétszer be legyen oltva, ezt azonban nem sikerült elérni, elsősorban Afrikában nem, ahol az országok zöme jócskán elmarad ettől a szinttől. Ám éppen ebben rejlik az a veszély, hogy bármikor felbukkanhat egy olyan gyors variáns, mint az omikron, amely rövid időn belül az egész világot beteríti. (444.hu, tasr) Új hullám, új szabályok SZABÓ LACI idei év első hónapjai még minden bizonnyal az omikronról, az oltásról, a karanténszabályok módosításairól és a sok új fertőzöttről szólnak majd - nemcsak Szlovákiában, hanem egész Európában és a világon. És szinte biztosra vehetjük, hogy ha lopakodó üzemmódban is, de mind több helyen vezetik be a kötelező az oltást. Számos európai országban - minden korábbi rekordot megdöntve - már a százezret, van, ahol a kétszázezret is meghaladja az új fertőzések száma. S bár az eddigi adatok alapján az omikron enyhébb tünetekkel jár, a sok fertőzött miatt a kormányok a karanténszabályok módosítására kényszerülnek - ellenkező esetben előfordulhat, hogy egyszerre annyi ember lesz izolálva, hogy komolyan veszélybe kerül az ellátási láncok és a gazdaság működtetése. Láttunk már ilyet a delta-variáns tombolása alatt az Egyesült Királyságban, ahol hetekig volt hiánycikk az üzemanyag (mivel olyan sok ember esett ki a szállítási láncból), a szupermarketek polcai pedig üresen kongtak (persze ebben szerepet játszottak a brexit utóhatásai is). De nem kell hónapokat visszamenni az időben, a sok karantén miatt a napokban több ezer repülőjáratot töröltek (csak a tegnapi napon több mint 4 ezret), mivel a fertőzés vagy kontaktszemélyek miatt a személyzet és a pilóták jelentős része karanténba került. Ez a jelenség a következő hetekben tovább erősödhet, más szektorokban is jelentkezik, így a kormányok sorra jelentik be - nagyon helyesen - a karanténszabályok módosítását. A spanyolok tízről hét napra csökkentik az izoláció időtartamát, a franciák is hasonló szabályt vezettek be, azzal, hogy az 5. napon elvégzett teszt negatív eredménye véget vet az elzárásnak. Az olaszok pedig már karanténba sem záiják azt, aki pozitív személlyel került kapcsolatba. Ám a szabályok enyhítésének van egy fontos feltétele - a teljes védettség, az olaszoknál pedig csakis a harmadik oltás ment fel a kötelező karantén alól. Vannak országok, amelyek nem ennyire naprakészek (annak ellenére, hogy ma már tudjuk, hogy a delta- vagy omikron-variánssal fertőzött személy már a második-harmadik napon pozitív tesztet produkál), és még mindig az első verziónál megismert kockázatok alapján szabják meg a karantént. Ilyenek a mindig szigorú ausztrálok, ahol azért kell óriásgépekkel repülni, mert hazatérés után 14 napra bezáiják a teljes személyzetet... Az országonként eltérő szabályok miatt pedig nemcsak a helyiek élete válik kiszámíthatatlanná, hanem a turistáké is. Számos olyan beszámoló kering az interneten, hogy a tengerparti nyaralás helyett kéthetes karantént kapott a nyaraló. Közben pedig mind több ország nehezíti a beoltatlanok életét, van, ahol már nem kérdés a kötelező oltás (ilyen például Ausztria), van, ahol még maszatolnak, de szinte biztosra vehetjük, hogy néhány hét múlva már csak az lesz a kérdés, mikortól lesz kötelező az oltás, esetleg, hogy mely társadalmi csoportok számára. Az omikron berobbanása Szlovákiában is felgyorsíthatja ezt a törekvést, a magas esetszámok pedig az akadékoskodó koalíciós partnereket is meggyőzhetik, hogy nincs más út, mint az oltás és a harmadik, megerősítő oltás. A trendeket figyelve pedig mindinkább az látszik, hogy a korábban két oltás után ígért szabadságot csak a harmadikat, a „boosterf ’ felvevők kapják meg - mind belföldön, mind külföldön. Az nem kérdés, hogy az omikronhullám eléri-e Szlovákiát, csak az, hogy mikor. Ami viszont biztos, hogy nagyon intenzív lesz, de rövid - állítják a szakemberek. A nyugat-európai számokat figyelve nálunk is hamarosan meghaladhatja a tízezret a napi esetszám, ezért Szlovákiában is módosítani kell a karanténszabályokon - nem a kormányzati kegy miatt, hanem hogy az ellátás, a termelés, a gazdaság ne omoljon össze. Akét-három naponta megduplázódó esetszám egy újabb, nagyobb hullámot verhet a világra, ám egyben elhozhatja a reményt, hogy ez a hullám lesz az utolsó, és néhány hónapon belül túl leszünk e kétéves borzalmon. FIGYELŐ „Óriási hazafias győzelem" A párizsi Diadalívre felhúzott uniós zászló okozott politikai botrányt Franciaországban. Két napon belül le is került a lobogó, de a kormány szerint eleve így tervezték. Az EU zászlaját azért aggatták a nemzeti jelképre, mert Franciaország január 1-jén átvette az EU soros elnökségét, ám a francia szélsőjobboldali politikusok azzal vádolták meg a kormányt, hogy megcsúfolja a nemzeti identitást. A zászló vasárnapra eltűnt, de az uniós ügyekért felelős francia államtitkár szerint az eredeti terv szerint, és „nincs szó semmiféle visszavonulásról ”. így is azzal vádolják, hogy meghajolt a szélsőjobb akarata előtt. „Óriási hazafias győzelem” - reagált Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés elnöke arra, hogy csak két napig volt kint az EU-s zászló. (tasr) Egyesült a Covid ós az influenza Felbukkant a „flurona”, Izraelben a két vírusból létrejött hibridet diagnosztizáltak egy terhes nőnél, szerencsére enyhe volt nála a fertőzés lefolyása. Az új mutáns egyesíti magában a koronavírust és az influenzát - írta a Daily Star. Az egészségügyi minisztérium tanulmányozza az eredményeket, szakértők szerint még számos „fluronás” beteg lehet, akiket eddig nem diagnosztizáltak. „Mindkét vírus légzési nehézségeket okoz, mivel a felső légutakat támadja” - mondta a kórház nőgyógyászati részlegének professzora. A két vírus egyesülése azért is furcsa, mert az eddigi járványhullámok idején a Covid szinte teljesen kiszorította az influenzát, alig voltak ilyen megbetegedések. (portfolio, úsz)
