Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-31 / 24. szám
6 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. január 31. | www.ujszo.com RÖVIDEN Észak-Korea újabb rakéta kísérlete Szöul. Észak-Korea újabb rakétakísérletet hajtott végre tegnap, melyben a közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta 800 km-t repült a nyílt tenger irányába - jelentette a dél-koreai hadsereg. A rakéta 30 perces útja során 2000 km-es magasságot ért el. Ez Phenjan 7. erődemonstrációja az idén. (MTI) Iráni atomprogram, Macron sürget Párizs. Az előrelépés érdekében fel kell gyorsítani az iráni nukleáris programról folyó tárgyalásokat -jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök, akinek szavait hivatala idézte tegnap. Előző este a politikus iráni kollégájával, Ebrahim Raiszivel folytatott megbeszélést telefonon. A francia elnök a 2015-ös nukleáris megállapodás felújításával kapcsolatban megismételte azt a meggyőződését, hogy a diplomáciai megoldás lehetséges és elengedhetetlen. (MTI) Kamionosok a parlamentnél Ottawa. Kamionosok ezrei érkeztek szombaton a kanadai parlamenthez, hogy az Egyesült Államokba ingázó sofőrök kötelező oltása ellen tiltakozzanak. Közben százan érkeztek gyalog a minusz 18 fokos hidegben. A kamionkonvoj Kanada nyugati végéből haladt egészen Ottawáig. A részletkérdésnek tűnő kamionügyből országos téma lett, rengetegen rokonszenveznek a tiltakozókkal, akikhez szélsőjobboldali csoportok is csatlakoztak. Az elmúlt napokban sokan már a washingtoni Capitolium ostromának megismétlődéséről fantáziáltak. Ez egyelőre elmaradt, igaz, Justin Trudeau miniszterelnököt és családját ismeretlen helyre vitték a rezidenciájukról. A tüntetés résztvevői a „normalitás visszaállítását” követelték, hangot adtak az oltásellenességüknek. (444) Magyar ellenzéki javaslat Budapest. Alaptörvény-módosítási javaslatot nyújtottak be az Egységben Magyarországért országgyűlési képviselői, hogy népszavazás nélkül ne lehessen kiléptetni Magyarországot a NATO-ból és az Európai Unióból - közölte Szent-Iványi István külpolitikáért és Európa-politikáért felelős szakpolitikai kabinetvezető szombaton. Az ellenzéki pártszövetség azt akarja elérni, hogy azon nemzetközi szervezetek esetében, melyeknél a tagságot megelőzte egy érvényes és eredményes népszavazás, a kilépésről is csak érvényes és eredményes népszavazás birtokában lehessen dönteni - mondta. Felidézte, hogy a NATO-hoz csatlakozásról 1997-ben, az EU-ba belépésről 2003-ban referendumot tartottak. (MTI) Boris Johnson csapaterősítést küldene Kelet-Európába MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. Nagy-Britannia fontolóra vette katonai jelenlétének komoly mértékű növelését az európai kontinensen, mindenekelőtt Kelet-Európában, az európai határok megerősítése végett „a fokozódó orosz agresszióval szemben"- közölte tegnap a Downing Street. A londoni miniszterelnöki hivatal tájékoztatása nem pontosítja, hogy a brit kormány összesen hány katona európai telepítésének felajánlását tervezi. Egyenes utalást tett azonban arra, hogy a csapaterősítés a Baltikumra összpontosítana, London ugyanis a tegnap ismertetett tervek szerint mérlegeli az Észtországban állomásozó brit katonai kontingens létszámának kétszeresére emelését és védelmi fegyverzetet is küldene ebbe a balti köztársaságba. Nagy-Britannia jelenleg több mint 900 katonát állomásoztál Észtországban. Már a jövő héttől Johnson a tájékoztatáshoz fűzött nyilatkozatában hangsúlyozta: a fontolóra vett intézkedéscsomaggal a brit kormány azt az egyértelmű üzenetet küídi a Kremlnek, hogy nem fogja eltűrni Oroszország destabilizáló tevékenységét, és mindig kiáll NATO-szövetségesei mellett az ellenséges orosz magatartással szemben. A brit kormányfő szerint ha Vlagyimir Putyin orosz elnök a vérontás és a rombolás útját választja, az tragédia lenne Európa számára. Johnson hozzátette: biztosítani kell, hogy Ukrajna szabadon dönthessen saját jövőjéről. A brit miniszterelnök közölte: elrendelte, hogy a brit fegyveres erők készüljenek fel alakulatok kivezénylésére Európa egész területére már a jövő héttől, annak biztosítása végett, hogy Nagy-Britannia képes legyen szárazföldi, tengeri és légi támogatást nyújtani NATO-szövetségeseinek. Határozott nem Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában ugyanakkor határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy a NATO-erők Ukrajnában közvetlen fegyveres konfrontációba kerülhetnek-e az orosz hadsereggel. Stoltenberg úgy fogalmazott: különbséget kell tenni a NATO-szövetségesek és Ukrajna között. Ukrajna partner, amelynek a NATO segítséget nyújt védelmi képességei fejlesztéséhez, és az ukrán hadsereg most sokkal nagyobb és erősebb, mint 2014-ben, az akkori orosz katonai fellépés idején - mondta az atlanti szövetség főtitkára. Hangsúlyozta ugyanakkor: a 100 százalékos biztonsági garancia - amelynek alapján ha egy NATO-országot támadás ér, arra az egész szövetség reagálna - a NATO-tagországokra vonatkozik, Ukrajnára nem. „Nem túl sok katona" Joe Biden amerikai elnök is kilátásba helyezte, hogy az Egyesült Államok hamarosan újabb katonákat vezényel kelet-európai NATO-tagállamokba az ukrajnai válság miatt. Részleteket nem közölt, csak annyit mondott helyi idő szerint péntek este a marylandi Andrews légitámaszponton, hogy „nem túl sok” katonáról lenne szó. Egyelőre az sem világos, konkrétan mely NATO-tagállamokba küldenék az amerikai katonákat. Előrehozott parlamenti választás volt tegnap Portugáliában. A ttbb mint 10 milliós országban azért járulnak urnákhoz a választók, mert a törvényhozás októberben elutasította a kisebbségi kormány idei költségvetését. Az előrejelzések António Costa miniszterelnök Szocialista Pártjának (PS) szűk győzelmét jósolták. Rui Fernando da Silva Rio, a legnagyobb jobboldali ellenzéki párt, a konzervatív Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője ugyanakkor fordulatban reménykedett. A közvélemény-kutatások szerint a PSD ugyanis 33 százalékos támogatottságával 3 ponttal volt lemaradva a PS mögött. (TASR/AP-felvétel) Mattarella marad az államfő Róma. A múlt hétfőn kezdődött olasz elnökválasztás 8. fordulójában a római parlament a szükséges 505 szavazatot túllépve 759 vokssal az eddigi államfőt, Sergio Mattarellát választotta meg ismét köztársasági elnöknek szombat este. A most kapott 759 szavazat a második legtöbb, amellyel elnököt választottak 1946 óta: nagyobb támogatást, 832 szavazatot, Sandro Pertini kapott 1978-ban a 10. szavazási fordulóban. A pártok közül csak a jobboldali Olasz Testvérek nem támogatta a baloldali Mattarella újraválasztását. Az államfő az utóbbi hónapokban kizárta újabb mandátum elvállalását. A felkérésre azonban azt válaszolta: „ha szükség van rá, itt vagyok, bár más terveim voltak”. A 80 éves régi-új államfő várhatóan február 3-án teszi le a hivatali esküt a következő hét évre. (MTI) Orbán és európai partnerei mégsem ítélték el Oroszországot Közös nyilatkozatban szorgalmazták az együttműködést a külső fenyegetésekkel szemben európai jobboldali pártok, amelyek Madridban tartott kétnapos konferenciájuk végeztével adták ki nyilatkozatukat. Madrid. „Az orosz katonai akciók Európa keleti határán a háború szélére sodortak bennünket. Európa nemzetei között szükséges a szolidaritás, az elszántság és a védelmi együttműködés az ilyen fenyegetésekkel szemben” - fogalmazott a dokumentum, amelyet Jorge Buxadé, a spanyol Vox párt uniós képviselőcsoportjának vezetője ismertetett a konferencia utáni sajtótájékoztatón. A nyilatkozat kitért arra is, hogy az európai nemzetek hatástalannak tartják az európai uniós diplomáciát. Az aláírók kiálltak a béke, a területi integritás és az európai nemzetek határainak sérthetetlensége mellett. A Megvédeni Európát címmel rendezett tanácskozáson 15 párt képviseltette magát 12 európai országból. Részt vett a találkozón Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő és Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés elnökjelöltje is. Szombaton a La Vanguardia című spanyol lap azt írta, többek közt Orbán Viktor is aláírta az európai szélsőjobboldali-populista pártok közös nyilatkozatát, amiben Oroszországot teszik felelőssé az ukrán határon kialakult helyzetért. A pártok madridi találkozója után Mateusz Morawiecki is beszélt erről, a lengyel állami hírügynökség pedig a közös nyilatkozatot is idézte, miszerint az orosz katonai műveletek „a háború szélére sodortak bennünket”, ezért szolidaritásra, eltökéltségre és együttműködésre van szükség. Ezután Marine Le Pen nyilvánosságra hozta a teljes szöveget, amiben már szó sincs Oroszországról. Francia sajtóhírek szerint Le Pen nem volt hajlandó aláírni az oroszokkal szemben kritikus változatot, ezért törölték a kérdéses bekezdést. Végül állítólag Morawiecki is elismerte, hogy néhányan „másként tekintenek Oroszországra”, ám a lengyel kormány igyekszik mindenkivel megértetni, mekkora fenyegetést jelentenek az oroszok, és szerinte ennek már a madridi csúcson is voltak eredményei. (MTI, 444) Donald Trump kegyelmet adna Conroe. Kegyelmet adna Donald Trump volt amerikai elnök azoknak az embereknek, akiket az amerikai törvényhozás épülete ellen 2021. január 6-án elkövetett támadással összefüggésben bűncselekményekkel vádolnak, ha indulna az elnökválasztáson és nyerne 2024-ben. Trump, aki még nem nyilatkozott arról, hogy újra elindul-e az elnökválasztáson, miután a 2020-ason vereséget szenvedett a demokrata Joe Biden ellen, a Texas állambeli Conroe-ban tartott nagygyűlésen beszélt erről. „Ha indulok, és ha nyerek, tisztességesen fogunk bánni azokkal a január hatodikai emberekkel” - mondta Trump tapsvihar közepette. Hozzátette: „tisztességesen fogunk bánni velük. Ha kegyelemre van szükség, akkor megkegyelmezünk nekik. Mert annyira igazságtalanul bánnak velük.” (MTI)
