Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-29 / 23. szám
4 RÉGIÓ 2022. január 29. | www.ujszo.com Kihívás a szaktanári utánpótlás biztosítása vataőöin Péter Ötödik ötéves ciklusát kezdheti Vetter János a komáromi Gépipari ás Elektrotechnikai Szakközépiskola álén. A gépészmérnöki végzettségű szaktanár 2002 februárja óta vezeti az intézményt, amelyben 1988 óta dolgozik. A régi-új igazgatóval a szakképzést övező változó viszonyokról beszélgettünk. KOMÁROM Milyen érzésekkel tekint vissza az elmúlt 20 évre, amelyet az iskola igazgatójaként töltött? Egyértelműen pozitívan. Azt hiszem, egy 10-es skálán nyolcasra értékelném, ez a pillanatnyi érzésem - de ezek mindig szubjektív dolgok, s annak függvényei, hogy épp abban a helyzetben milyen lelkiállapotban van az, aki értékel. Jól érzem magam ebben a pozícióban, az elmúlt 20 év javarészt pozitív emlékeket idéz fel bennem. Ebben a két évtizedben mennyiben változott az iskola helyzete, valamint mennyire kellett alkalmazkodniuk a változó társadalomhoz és az oktatásügyhöz? Az igazgatói pályázat meghallgatására készítettem egy előadást. Ez az oktatás négy olyan aspektusát vette górcső alá, amelyekre két évtized elteltével „alappillérként” gondolok. A négy aspektust kérdések formájában vetítettem ki sorban: „hol?”, „mivel?”, „kit?” és „ki?” Tehát hogy az oktatási folyamat milyen épületekben és milyen taneszközökkel történik, majd következik a diákok, végül a tanárok aspektusa. Ez abból a szempontból válasz a kérdésre, hogy ha visszatekintek a 20 igazgatói évre, akkor erre a négy területre szinte mindegyik időszakban más és más válaszokat lehetett adni. Amikor 2002-ben igazgató lettem, hogy a négy közül az épüleAJÁNLÓ Interaktív kiállítás a vmk-ban Dunaszerdahely. Március végéig látogatható a Csapiár Benedek Városi Művelődési Központban rendezett interaktív kiállítás, amelyen a Magyarság Háza tízéves történetével ismerkedhetnek meg a látogatók. 45 éve adták át a vmk-t Dunaszerdahelyen, ebből az alkalomból hirdettek jubileumi emlékévet, amelyen kiállításokat szerveznek, visszaemlékezésekkel idézik fel az intézmény történetét. (béva) Téli érzések a Tiszti Pavilonban Komárom. Klasszikus zenei koncertet hallhat a közönség ma 18.30-tól a Tiszti Pavilonban. A „Winter Feelings” (Téli érzések) című koncerten közreműködik Éva Sykorová (fuvola), Becse Szabó Ilona (szoprán), Katarina Cupková (karvezető), Ervin Romano Fűknek (vezényel), Borsányi Boris (koncertmester), a Kantantína Női Kamarakórus és a Komáromi Kamarazenekar, (ú) tünk állaga volt problémás terület - hiszen akkor nagyon sok éven keresztül semmit sem újítottak fel az épületegyüttesen belül. Gondot jelentettek a didaktikai eszközök, a felszereltség is. Viszont nem volt probléma a diáksággal, hiszen azokban az években érkeztek az iskolákba abból a generációból való diákok, amelyik még népes volt. A Komáromi járásra levetítve 7-8 ezer gyerekről volt szó akkor, amikor ők születtek, ez a szám az utóbbi időben NÉMETI RÓBERT Míg a Szlovákia legkeletibb csücskében élők egy része egyre inkább tart az ukránorosz konfliktustól és a háború esetleges kirobbanásától, a határ túloldalán élő kárpátaljai magyarok szerint ők ugyanúgy élik a mindennapjaikat, mint korábban. UNGVÁR/CSAP Az ukrán-orosz konfliktus a híradások szerint egyre inkább kiéleződöttnek tűnik, sokan azt állítják, hogy a keleti szomszédainknál már háborúra készülnek. Nem vitás, hogy az ukrán-orosz határon, konkrétan Donbaszban évek óta tartanak a fegyveres konfliktusok, azonban mintegy 1400 kilométerrel nyugatra,,az ukrán-szlovák határ mentén élő kárpátaljaiak szerint sokkal nyugodtabb a helyzet, mint ahogy azt a világsajtó állítja. Martin Jurisinec, a beregszászi járásbeli Bátyú település egyik magyar ajkú lakosa az Új Szónak elmondta, hogy bár a nagyszelmenci határátkelő közelében elterülő, mintegy 3000 fős település valóban sok száz kilométerre van Ukrajna keleti lecsökkent 2000-re. Végül nem volt gond a tanárokkal sem, voltak érdeklődők, tudtunk felvenni új pedagógusokat, ha valaki nyugdíjba ment. Ehhez képest valóban teljesen más helyzettel szembesülhetnek manapság. Az első két terület elindult egy fejlődés útján. Ami az épületet illeti, nagyon jól állunk például az energetikai mutatókat tekintve, kicseréltük a határától, a hírek őket is elérték. „Azt azért nem mondanám, hogy az átlag bármilyen típusú háborúra készülne. Mivel hazánk férfi lakosságának egy része továbbra is külföldön vállal munkát a jobb megélhetés reményében, a csomagolás már január első napjaiban elkezdődött, de ehhez semmi köze a mostani napokban kialakult feszült helyzetnek. A helyiek inkább mesterségesen keltett pánikként kezelik a baljós híreket, mintsem félelemben élnék a napjaikat. Azt, hogy mi zajlik a keleti határon, innen nehéz lenne konkrétan meghatározni, de az ukrán sajtó leginkább a csapatok öszszevonásától hangos. Kissé ellentétesnek tartom azt a jelenséget, miszerint egyik részről orosz agresszióról szóló hírek terjednek Kijev felől, másrészt pedig arról beszélnek, hogy minden rendben van, és hogy aggodalomra semmi ok. Hála Istennek nem tudok róla, hogy bármilyen közeli vagy távoli ismerősöm a keleti harcmezőkön tartózkodna” - közölte lapunkkal a bátyúi fiatalember. Irány nyugat Jurisinec szerint az utazás leginkább azok számára gördülékeny, akik valamilyen meggyőző indokból kelnek útra Európa irányába (munka, nyílászárókat, leszigeteltük a falakat. Felújítottuk a sportpályát, a tantermeket és még sorolhatnám. Nagyon jól állunk felszereltség tekintetében is, köszönhetően elsősorban a legutóbbi IROP-projektnek, amelynek segítségével 800 ezer eurót tudtunk felszereltségre fordítani. Mostanra szinte minden kívánságunk teljesült, sőt, még olyan berendezéseket is vettünk, amelyek szerintem nem találhatóak meg a régió iskoláiban. Ezzel szemben a másik két területen negatív irányba indultak el a folyamatok. A diákság létszáma fokozatosan csökkent a demográfia miatt, s ennek függvényében kevesebbet is tudtunk felvenni. Amikor először igazgató lettem, hét osztályunk volt egy évfolyamban, ez ma már ötre csökkent. Ennél most megállapodtunk, azonban még nem dőlhetünk hátra, mert már harmadik éve a minisztérium határozza meg az egyes szakokra felvehető diákok számát. A meghallgatásomon megmutattam egy diagramon, hogy egészen 2019- ig párhuzamosan haladt a jelentkezők és a felvettek aránya, azóta viszont miközben az előbbiek száma elindult felfelé, az utóbbiaké lefelé tendál. Bízunk benne, hogy idővel megváltozik ez a rendszer, s a diáklétszám elindulhat felfelé. A negyedik területen a legrosszabb a helyzet, főleg a szaktanárokat illetően. Más tantárgyaknál ez annyira nem jelentkezik, nyelvészeket, természettudományi oktatókat fel tudunk venni. Elsősorban a villamos- és gépészmérnök kollégáknál viszont most egy olyan időszak előtt állunk, amikor sokan érik el a nyugdíjkorhatárt. Itt aggaszt az, hogy mennyire sikerül majd biztosítanunk az utánpótlást. Ez tudvalevőleg egy országos probléma. Mennyire fenyeget az, hogy emiatt esetleg nem tudnak majd a szlovákiai szakközépiskolák szakokat indítani? Nem tartom kizártnak, hogy gondokat fog okozni az iskoláknak a sza-Martin Jurisinec meglátása szerint Ukrajna Szlovákiához közeli részén nincs ok az aggodalomra (A szerző felvétele) életvitelszerű külföldi tartózkodás, egyéb hivatalos ügyek). Az Oroszországba tartó utasokról és állapotokról nincs információja, elmondása szerint felőlük nem sokan utazgathak arrafelé. „A hivatalos hírközlés és az esetleges óvintézkedések kapcsán csak annyit tudok mondani, hogy az ukrán kulturális és információs minisztérium kiadott egy kis brossúrát, ami azt a címet kapta, hogy »Tennikok indítása. Az előttünk álló öt évben nagyon bízom abban, hogy akik elérik a nyugdíjkorhatárt, azok nem vonulnak azonnal nyugdíjba, azaz kapunk még a kollégáktól egy kis haladékot. Másrészt az utóbbi években valamilyen módon mindig eljött hozzánk egy jelentkező, aki segített rajtunk. Nem arról van szó, hogy lenne egy alapbázisunk, akiket megszólíthatunk, mert ilyen nincs, de valahogy mindig volt olyan, hogy bekopogott egy mérnök, elbeszélgettünk, megnéztük, hogy mit tud, s utána felvettük. így sikerült biztosítani az oktatás folyamatosságát, és tartani a színvonalat. Most viszont az előttünk álló időszakban a nyugdíjazások miatt úgy néz ki, hogy több mérnöki végzettségű tanárra lenne szükség. A szerencsében bízom, illetve abban, hogy az idősebb tanárok tovább maradnak, és esetleg a törvényt is módosítják. A szavaiból ítélve is arra nem nagyon számíthatunk, hogy tisztességesebb bért kapjanak a pedagógusok, mérnöki végzettséggel ráadásul sokkal többet lehet keresni a versenyszférában. így van. Mindenképp a fizetések emelése lenne a megoldás, de attól tartok, hogy igazgatóként ezt én már nem fog megérni. Ez idáig minden kormány prioritásként kezelte az oktatásügyet a kormányprogramjában. Felmerül a kérdés, hogy mi volna, ha egyszer nem prioritásként kezelné, hanem megoldaná a gondokat. Mindig a megoldás szorul háttérbe a kormányra kerülés után. Annak idején, 33 évvel ezelőtt kezdő tanárként magasabb volt a fizetésem, mint egy cégben dolgozó barátomnak, akivel egyszerre végeztünk az egyetemen. Ez úgy változott meg, hogy egy frissen végzett mérnök egyértelműen többet kap egy cégben, mint az oktatásügyben, a lehetősége pedig nagyobb a fizetést illetően az évek múlásával, mint a táblázat keretei közé szorított pedagógusnak. valók rendkívüli helyzet vagy háború esetén«. Ezt én előrelépésnek tartom, mivel a civil lakosság körében sokan nem rendelkeznek hasznos tudnivalókkal a témakörben. Kárpátalja-szerte nem tapasztalok különösebb hangulatváltozást a magyar falvakban, városokban. Persze nyilván a közbeszéd témáinak egyike továbbra is a kelet-ukrajnai helyzet, azért az emberek ugyanúgy élik a mindennapi életüket, mint ahogy eddig is” - mondta az Új Szónak Jurisinec. Túlzott nacionalizmus A fiatalember nyilatkozata szerint bár a távolság nagy közöttük és Kelet-Ukrajna között, a túlzott nacionalizmusból eredő hátrányos törvényeket a magyar közösségek is jócskán megérzik. „Egyik ilyen a 2019 óta életben lévő, úgynevezett államnyelvtörvény, ami a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát. Végül is Kárpátalja földrajzi adottságai révén szinte minden irányból EU-s, illetve NATO-tagországokkal határos. így az én meglátásom az, hogy a rémhírek ellenére az itt élőknek semmi oka az aggodalomra” - zárta Martin Jurisinec. Ukrajna: nincs ok a pánikra?
