Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-05 / 3. szám
12) TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2022. január 5. jwww.ujszo.com Összemosódik a valódi és a virtuális világ ÖSSZEFOGLALÓ Az évtized végére a mindennapok megszokott részévé válhatnak és a vásárlói élmény új szintjét tehetik lehetővé a hálózatban kötött, a valóságot virtuális technológiákkal ötvöző hibrid megoldások. A felhasználók várakozása szerint 2030-ban úgy fogunk majd bevásárlóközpontokba látogatni, hogy a kiterjesztett valóságot kínáló okosszemüvegek vagy épp a mozgásérzékelős ruhák révén nemcsak a fizikai, hanem a virtuális valóságban is átélhetjük a vásárlás, vagy csupán az érdeklődő nézelődés élményét a plázákban - derül ki az Ericsson fogyasztói trendeket vizsgáló laborja, a ConsumerLab legújabb jelentéséből. Erre számítanak azok a „korai adaptálónak” számító felhasználók, akik részt vettek az Ericsson 10 aktuális fogyasztói trendet vizsgáló idei felmérésében. Az átfogó kutatás világszerte mintegy 57 millió olyan felhasználó várakozásait és előrejelzéseit mutatja be, akik már ma alkalmazzák az úttörő technológiákat. A 2021 decemberében kiadott jelentés, mely már a tizenegyedik á sorban, egy fikciós, hibrid vásárlási élményt kínáló bevásárlóközpontra koncentrál. A felhasználóknak 15 olyan, a vásárlás élményét digitálisan technológiákkal ötvöző szolgáltatást kellett értékelniük, amilyen egy ilyen hibrid bevásárlóközpontban elérhető lehet majd 2030-ban. Öt válaszadóból csaknem négyen úgy vélték, hogy mind a 15 tesztelt koncepció elérhető lesz majd valamilyen formában. Ezeknek a „téglából és kódból” álló, a fizikai és digitális valóságot ötvöző létesítményeknek a megszületését a virtuális (AR) és kiterjesztett valóság (VR) - együttesen XR -, illetve a programozható anyagok teszik majd lehetővé. „Úgy gondoljuk, hogy a bevásárlóközpontok lehetnek az első helyszínek, ahol a következő generációs digitális élmények megjelenhetnek, mivel zárt terekről van szó, ahol könnyebb biztosítani az ilyen alkalmazásokhoz szükséges nagyon rövid hálózati válaszidőt”- vélekedik Magnus Frodigh, az Ericsson Research vezetője. „Az XR megéléséhez szükséges eszközöket a helyszínen lehetne biztosítani a felhasználóknak, akik a vállalkozások magánhálózatához csatlakozva vehetnék igénybe a digitális szolgáltatásokat” - tette hozzá Magnus Frodigh. „Nehéz elképzelni, hogy 2030-ban felhasználók tömegei lesznek felszerelve a kiterjesztett valósághoz szükséges technikai eszközökkel, például AR-szemüveggel, vízálló VR-szemüveggel, haptikus, azaz mozgásérzékelő ruhával, vagy épp taktilis, érintőképernyők vezérlésére alkalmas kesztyűvel. De ha elérhető áron igénybe vehetik a plázában ezeket a felszereléseket, akkor miért ne lehetne bevezetni a plázákban ezeket az új szolgáltatásokat?” - mondta el Michael Björn, az Ericsson kutatási programjának vezetője. A megkérdezettek zöme egyetértett abban, hogy a bevásárlóközpontok nagyobb valószínűséggel rendelkeznek majd következő generációs technológiákkal, mint az egyéni felhasználók, hiszen már régóta a csúcstechnológia központjai, gondoljunk csak a 3D és 4DX mozikra, játéktermekre és hasonló létesítményekre. A hightech bevásárlóközpontok vonzóbbá tehetik a kisvárosi és vidéki létet is, hiszen így helyben is elérhetőek lesznek a virtuális térben a globális élmények. Lássuk az Everyspace Plaza 10 fő szolgáltatásait! 1. Virtuális előadóterem. Tíz fogyasztóból közel nyolc olyan rendezvénytermeket képzel el, ahol távjelenlét révén a művészek digitálisan úgy léphetnek fel, mintha személyesen is ott lennének. 2. Avatár-szépségszalon. A fogyasztók kétharmada olyan szépségszalonokat jósol, ahol volumetrikus- térbeli - modellezés segítségével digitális avatár önmagunk szépülhet. 2030-ban úgy fogunk majd bevásárlóközpontokba látogatni, hogy a kiterjesztett valóságot kínáló okosszemüvegek vagy épp a mozgásérzékelős ruhák révén nemcsak a fizikai, hanem a virtuális valóságban is átélhetjük a vásárlás, vagy csupán az érdeklődő nézelődés élményét a plázákban (Fotó: Shutterstock) 3. Metaszabóság. Fast fashion csak rád szabva. Tíz AR/VR-felhasználóból több mint hét olyan szabászatot lát a jövő plázáiban, amelyek szükség esetén vízállóvá vagy szellőzővé váló anyagokból készítenek egyénre szabott viseletét. 4. Űrmedence. Vízálló, oxigénellátást biztosító VR búvársisakok segítségével vízben lebegve képzelhetjük majd magunkat a súlytalanságban lebegő űrhajósnak. A fogyasztók kétharmada számít ilyen medencékre. 5. Flibrid edzőterem. Sokak számára a fizikai erőnlét és a mentális egészség elválaszthatatlanul összekapcsolódik. A mentális fitneszközpontok, amelyek multiszenzoros, személyre szabott AR/VR látványvilággal rendelkeznek, segítenek majd a mentális egészség javításában. 6. A kívánsággyár. A jövő a személyre szabott gyártásé és javításé. A fogyasztók több mint fele szeretne fenntartható módon vásárolni olyan gyári outlet üzletben, amely újrahasznosítja régi termékeit. 7. Virtuális étterem. A fogyasztók fele szeretne úgy étterembejárni, hogy virtuálisan együtt falatozhasson egy másik étteremben étkező barátjával, akárhol is legyen a világon. 8. Kiterjesztett áruház. Próbáld ki virtuálisan, mielőtt megveszed! A fogyasztók háromnegyede arra számít, hogy új termékek kipróbálásakor az üzletben is képes lesz kivetíteni otthona belső terét. 9. Orvosi multiplex. Hozzászoktunk, hogy minden azonnal történik. Miért várnánk mást, ha az egészségről van szó? A fogyasztók 77%-a bevásárlóközpontokban található orvosi központokat vizionál, ahol egy mesterséges intelligencia által végzett egészségügyi szkennelést követően szinte azonnal tájékoztatást kapnak egészségügyi állapotukról. 10. Park 2.0. A városlakók számára hiányozhat a természet. A fogyasztók 42 százaléka szeretne egy olyan bevásárlóközponton belüli parkot meglátogatni, ahol a hibrid élményeket nyújtó digitális és programozható anyagok segítségével közelebb érezheti magát a természethez. (szí) r Az 5G miatt áll a bál az Egyesült Államokban Tiltakozik az amerikai repülés az 5G ellen, a telekommunikációs cégek nem engednek (Shutterstock) Az eredetileg ie egy hónappal elhalasztott rajthoz képest is két hét további csúszással kapcsolja be az Egyesült Államok két legnagyobb mobilszolgáltatója, az AT&T és a Verizon az 5G-szolgáltatást az újonnan magszerzett C sávban. A cégek az utolsó pillanatig hezitáltak, ám végül engedtek a közlekedési miniszter és a légügyi hatóság kérésének, mely a légi közlekedés zavartalan működésének biztosítását kérte a felektől. Az utolsó utáni pillanatban viszszalőtte a két legnagyobb amerikai mobilszolgáltató, az AT&T és a Verizon az 5G-s cellák bekapcsolását az úgynevezett C sávban, ezzel eleget téve a közlekedési miniszter és a helyi légügyi hatóság, a Federal Aviation Administration (FAA) kérésének. A rajtot eleve egy hónappal korábbra tervezte a két cég, a várakozási időszakot most további két héttel toldották meg, valamint mindkét fél vállalta, hogy a következő hat hónapban ötven amerikai repülőtér körzetében korlátozzák az adóteljesítményt. Az amerikai légi közlekedési ipar prominens szereplői és a távközlési szolgáltatók közt feszülő érdekellentét december közepén kapott komolyabb sajtóvisszhangot, amikor az FAA új légi biztonsági ajánlására hivatkozva a nagy amerikai légitársaságok, valamint a Boeing és az Airbus képviselői megkongatták a vészharangot. Az iparági szereplők álláspontja szerint a 3,7- 3,98 GHz-es frekvencián működő rádiófrekvenciás magasságmérők használata során zavaró interferencia léphet fel a C sávban üzemelő mobilkommunikációs hálózatokkal, s ez veszélyeztetheti a megközelítési manővereket és a landolást egyes repülőterek körzetében. A távközlési cégek szerint ugyanakkor a C sávban üzemelő hálózatok jól megférnek a repülőterek által használt RADALT berendezésekkel, az FAA által jelzett problémát sokkal inkább ez utóbbi berendezések működésének hiányos szabályozása (teljesítményszabályozás, védősávok nem megfelelő használata) okozza - állítják távközlési szakértők. A légügyi hatóság a következő fél évet most arra használhatja fel, hogy rendezze e hiányosságokat, így az európai légtérnél alkalmazottakhoz hasonlóan biztonságos feltételeket teremtsen a rádiójellel működő magasságmérő műszerek használatához a polgári légi közlekedésben. (hwsw.hu)
