Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-05 / 3. szám
GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK www.ujszo.coml 2022. január 5. I 9 Rövid időn belül a dinoszauruszok sorsára juthatnak a szlovákiai sertések A sertéspiaci helyzet jelentős mértékben függ a feldolgozóktól is, amelyeknek gyakran jobban megéri külföldről behozni a húst, hiszen számukra is az ár a döntő (TASR-felvétel) MAGDALÉNA ŐVANÖÁRKOVÁ Pozsony Alacsony felvásárlási árak, sertéspestis, tisztességtelen külföldi konkurencia, silány állami támogatás - egyre nagyobb bajban a szlovákiai sertéstenyésztők. Az üzletekben árult sertéshús alig ötödé hazai, és idén tovább romolhat a helyzet. Végnapjait éli a szlovákiai sertéságazat? Hosszú utat tesz meg a sertéshús, amíg eljut a tányérunkra, amely során a tenyésztők rengeteg problémával szembesülnek. Honnan teremtsék elő a pénzt az egyre drágább takarmányokra? Hogyan reagáljanak az alacsony felvásárlási árakra, amelyek a nemzetközi tőzsdei árak alapján ingadoznak? „A felvásárlási ár a német húsipari árutőzsde árfolyamváltozásaitól függ. Szerdánként teszik közzé az aktuális árat, amely meghatározó az európai, így a szlovákiai felvásárlók számára is. A vágósertés aktuális kilogrammonkénti ára 1,23 euró körül mozog” - magyarázza Peter Polák, a Szlovákiai Sertéstenyésztők Szövetségének (SACHO) az ügyvezető igazgatója. A tenyésztők egy sertésért így átlagosan 123 eurót kapnak, és ha feltesszük nekik a kérdést, hogy ebből mennyi a nyereség, a többségük nem tudja eldönteni, hogy sírjon-e vagy nevessen. „A jelenlegi helyzet hosszabb távon fenntarthatatlan” - adja meg a választ Rastislav Slocík, a Losonci járásban található bolyki (Bol’kovce) Agrospol szövetkezet elnöke. Húsfeldolgozók A sertéspiaci helyzet jelentős mértékben függ a feldolgozóktól is, amelyeknek gyakran jobban megéri külföldről behozni a sertéshúst, hiszen számukra is az ár a döntő. Szlovákiában jelenleg 120 vágóhíd üzemel, amelyeken a szlovákiai farmokról származó sertések 74 százalékát ölik le. Darabolóból és húsüzemből rengeteg van Szlovákiában, igazán nagy húskombinátból, amelyek vágóhídként és feldolgozóként is működnek, azonban csak néhány található. Korábban a losonci Hrádok húskombinát volt a húspiac egyik legjelentősebb szereplője. Ez azonban előbb az állatok leölésével, majd a feldolgozással is felhagyott. 2006-ban a Mecom Group vette át. Jelenleg ez az ország legnagyobb húskombinátja, amelyet tavaly a Smithfield Foods amerikai cég vásárolt meg. A szlovákiai tenyésztőktől azonban elenyésző számú állatot vesz át. A dobogó második helyén a rimaszombati Tauris található, amely szintén kevesebb szlovákiai sertést vesz át, a piac feltörekvő szereplője pedig a dunaszerdahelyi Istermeat. A szlovákiai tenyésztők és húsfeldolgozók egyszerre több problémával is kénytelenek szembenézni. Továbbra is jelentős veszélyt jelent a sertéspestis terjedése régiónk országaiban, amely miatt a tenyésztőknek szigorúbb szabályokat kellett bevezetniük. És ha ez még nem lenne elég, a koronavírus-járvány miatt szintén szigorítani kellett, miközben az alkalmazottak száma is ingadozik. Mindeközben a cégek költségei folyamatosan nőttek. Megugrottak az energiaárak, drágább az üzemanyag, és 25-60 százalékkal nőtt a csomagolóanyagok, fűszerek és egyéb alapanyagok ára is, az idei évtől pedig a munkaerőköltségek is tovább emelkedtek. Pusztító konkurencia A fentieket figyelembe véve azon sem csodálkozhatunk, hogy a külföldről behozott sertéshús lassan teljesen kiszorítja a hazai húst az üzletekből. „A friss hazai sertéshús aránya a szlovákiai üzletek polcain alig 20 százalék körül mozog” - figyelmeztet Éva Forrni, a Szlovákiai Húsfeldolgozók Szövetségének (SZSM) az ügyvezető igazgatója. A tenyésztők nem értik, az állam hogyan gondolhatja komolyan az ország élelmiszer-önellátottságával kapcsolatos elképzeléseit, ha a szlovákiai fogyasztók tányérjára kerülő sertésszeleteknek csak az elenyésző része készül hazai húsból. „Ahhoz, hogy a szlovákiai üzletekben több hazai sertéshús legyen, a szlovákiai tenyésztőknek hasonló feltételeket kellene teremteni, mint amilyeneket a szomszédos államok biztosítanak a tenyésztőiknek. A kereskedők érdeklődést mutatnak a hazai hús iránt, ebben azonban akadályozza őket, hogy az állam nem támogatja eléggé a hazai tenyésztőket és feldolgozókat” - állítja Martin Krajcovic, a legnagyobb üzletláncokat (Billa, dm, Kaufland, Lidi, Metro, Terno, Tesco) tömörítő Modem Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) az elnöke. Gyanús támogatások Az állami támogatás azonban nem csupán elenyésző, gondok vannak a folyósítással is. A legutóbbi botrány december végén borzolta fel a kedélyeket, amikor kiderült, hogy sertésenként 4500 eurós agrártámogatást ítélt oda a földművelésügyi tárca a Rimanec Kft.-nek, amelynek tavaly júniusig a földművelésügyi tárca államtitkára, Milan Kysef volt az ügyvezetője, és amelyet most is az államtitkár hozzátartozói, Matej Patrick Kysef és Denisa Kysel’ová vezetnek. A központi nyilvántartás szerint a hat sertéssel rendelkező cégnek 27 ezer eurós támogatást fizettek ki. A szaktárca is elismerte, hogy a támogatást nem a sertések száma alapján fizették ki, hanem figyelembe vették a sertéspestis okozta veszélyt, és egy sor egyéb tényezőt. „A támogatási rendszernek igazságosnak kellene lennie, vagyis jobban figyelembe kellene venni a tenyésztett állatok számát” - figyelmeztet Rastislav Slocík. A bolyki szövetkezet elnöke szerint ők több mint 133 ezer eurós támogatáshoz jutottak, miközben három farmon teljes kapacitásnál évente nagyjából 30 ezer sertést tenyésztenek. Ézek 60-70 százalékát Szlovákiában, a fennmaradó részt Magyarországon értékesítik. „Az egyik farmunkat súlyosan érintette a sertéspestis, emiatt tavaly júniusban több mint 8 ezer állatot kellett leölnünk. A dotáció legalább részben pótolta a veszteségeinket” - tette hozzá Slocík. Szerinte az államnak támogatnia kellene a tenyésztőket, ha javítani szeretne az ország élelmiszerellátottságán. Slocík szavait az ágazat többi szereplője is osztja. Példaként Magyarországot említik, ahol tavaly novemberben 680 millió eurós felhívást tettek közzé a feldolgozóipar hatékonyságának a növelésére. „A külföldi feldolgozók a nagyobb támogatásoknak köszönhetően ugyanazt a terméket olcsóbban tudják értékesíteni külföldön is” - tette hozzá Forrai, aki szerint a szlovák agrártárca e tekintetben lemarad a szomszédos országok szakminisztériumaitól. Kicsik kontra nagyok A szlovákiai agrártárca fontos lépésnek tartja a kisebb tenyésztők támogatását az ország élelmiszer-ellátásának a növelésében. A szakemberek egy része szerint azonban az önellátás elérése a kis tenyésztők támogatásával utópiának számít. A Szlovákiai Sertéstenyésztők Szövetségének az adatai szerint Szlovákiában naponta több mint 550 ezer kilogramm sertéshús fogy, ami nagyjából 5400 darab sertésnek felel meg. A szlovákiai sertéságazat ennek azonban csak a 32 százalékát, vagyis mintegy 180 ezer kilogrammot képes biztosítani. Ha a hazai fogyasztást a kisebb tenyésztők számának a növelésével szeretnénk biztosítani, ez jelentős kihívást jelentene. Ideális esetben minden egyes településen legalább kettő vagy három tenyésztőnek kellene lennie, akik évente 300-500 sertést nevelnének. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a sertéstenyésztés iránt folyamatosan csökken az érdeklődés, hiszen a tenyésztési költségek növekedése és az alacsony felvásárlási árak miatt ez anyagilag nem kifizetődő. A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa Felfalta az infláció a béremeléseket Az infláció Magyarországon is gyakorlatilag teljesen felfalja a keresetek növekedását a vállalati szektorban - adta hírül a Portfolio.hu online gazdasági újság. Budapest. Tavaly októberben 431 ezer forint volt a bruttó átlagkereset Magyarországon az 5 főnél nagyobb vállalatoknál. Mindeközben a bruttó mediánkereset az ország egészében 337 ezer forinton alakult, míg a nettó 224 ezer forint volt. Igazából ez az az összeg, amit az átlagember megkeres, ugyanis az átlagbért több tényező is torzítja. A mediánbér pedig megmutatja, hogy mennyi pénzt visz haza az, aki a kereseti rangsor közepén van, ha a fizetéseket sorba állítjuk. A KSH adatai szerint a bruttó keresetek a vállalkozások körében 6,9%-kal nőttek. Ez azt mutatja, hogy a vállalati szférában a keresetek növekedése lelassult az elmúlt hónapokban, miközben folyamatosan emelkedett az infláció, ami egyre inkább viszszafogta a keresetek reálértékének a növekedését. A következő hónapokban könnyen lehet, hogy a reálbérek visszaesését fogjuk látni a vállalatoknál, miután az infláció október után még magasabbra emelkedett. Az idei évben a keresetek érdemben emelkednek majd, miután egyre nagyobb a munkaerőhiány. Az előrejelzések szerint 2022-ben 10% felett nőhet az átlagkereset, a nagy kérdés pedig az, hogy ebből menynyit vesz majd el az infláció. Amíg néhány hónapja arra lehetett számítani, hogy csak 3%-ot, most már mindenki azt várja, hogy legalább 5%-Ot. (portfolio hu) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,8361 Bi Lengyel zloty 4,5667 Cseh korona 24,745 Q Magyar forint 365,12 Horvátkuna 7,5185 Román lej 4,9481 Japán jen 131,17 Svájci frank 1,0355 Kanadai dollár 1,4382 Q USA-dollár 1,1279 Privatbanka 1,16-1,10 25,44-24,20 Postabank 1,17-1,10 25,77-23,79 381,46-352,11 Sít. Takarékpénztár 1,17-1,09 25,47-24,05 382,06-349,16 Tatra banka 1,17-1,09 25,67-23,94 385,40-348,70 ÖSOB 1,16-1,10 25,42-24,15 Általános HltaBiank 1,17-1,09 25,62-24,03 383,83-350,77 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok)
