Új Szó, 2022. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2022-01-27 / 21. szám
www.ujszo.coml 2022. január 27. KÖZÉLET I 3 Decemberben is nőtt a többlethalálozás Koronavírus-fertőzés következtében decemberben 1584 ember vesztette életét, a kór leginkább a 65 év felettieket sújtotta (TASR-feivétei) BUGÁRANNA Pozsony. Tavaly több mint 73 ezer ember hunyt el Szlovákiában, decemberben a koronavírus a második leggyakoribb halálokká vált, nagyjából minden ötödik fertőzött belehalt a betegségbe - derül ki a Statisztikai Hivatal által közzétett adatokból. A 2021-es év utolsó hónapjában 7500-an vesztették életüket, az előző öt év átlagához képest 43%-os többlethalálozásról számolt be a hivatal. A harmadik hullám berobbanásával ősszel emelkedni kezdett a halálos áldozatok száma, decemberben körülbelül százzal többen hunytak el, mint novemberben, a 2020-as számokhoz viszonyítva azonban javult a helyzet - a második hullám tetőzésének kezdetén nagyjából negyedével többen haltak meg, mint 2021 decemberében. Legutóbb tavaly, az év elején volt ennyire magas az egy hónap alatt jegyzett halottak száma. Éves összegzés Bár a pontos számokra még várni kell, az eddigi adatok alapján úgy tűnik, az elmúlt évben több mint 73 ezer ember hunyt el az országban. Az előző öt év átlagához képest jelentős különbségről van szó, a 2016 és 2020 közötti időszakban évente átlagosan 54 576 ember hunyt el, tehát a különbség több mint 18 ezer fő. A 2021-es mutató a 2020-as évhez képest is ijesztő, hiszen már a világjárvány első évében is 5 ezer fővel nőtt a többlethalálozás - körülbelül 59 ezren haltak meg 2020-ban. Ám, ha belegondolunk, hogy a járvány második hullámának tetőzése során, januárban több mint 9 ezer,- februárban pedig több mint 8 ezer ember hunyt el, akkor annyira nem meglepő, hogy a 2021-es statisztika tükrözi a szomorú valóságot. A Statisztikai Hivatal szakértői felhívták a figyelmet arra, hogy jelenleg is dolgoznak az adatok elemzésén, illetve összegzésén, így az előző évekhez hasonlóan, várhatóan márciusban hozzák nyilvánosságra a részletes éves összefoglalót. Regionális szempont Decemberben a regionális különbségek enyhültek, a többlethalálozás már negyedik hónapja minden megyét érint. Az év végére a legrosszabb helyzet Kassa megyében és Trencsén megyében alakult ki, az ötéves átlaghoz képest több mint 50%-os növekedést mértek. A másik oldalon Nyitra megye után (19%) Pozsony megyében regisztrálták a legalacsonyabb többlethalálozást (31%). A hivatal szakértői rámutattak, a novemberi adatokhoz képest Eperjes megyében javult leginkább a helyzet decemberben - 98,1 százalékról 45,8 százalékra csökkent az arány. A legjelentősebb negatív változás Nagyszombat megyében következett be, míg novemberben 30 százalék alatt volt a többlethalálozás, decemberben már majdnem elérte az 50 százalékot. idősek célkeresztben Elsősorban a nyugdíjasok körében emelkedett a halálozási ráta, az ötéves átlaghoz képest 63%-os növekedésre került sor, de a 15 és 64 év közöttieknél is növekvő tendencia figyelhető meg (38%). Koronavírus-fertőzés következtében decemberben 1584 ember vesztette életét, ami azt jelenti, az elhunytak ötödé a járvány áldozata volt. A kór leginkább a 65 év felettieket sújtotta, az áldozatok háromnegyede nyugdíjas volt. Az előző évhez képest a fiatalabb korosztály esetében is nőtt a halálozási arány, a vírus új variánsa 2021 decemberében 13%-kal több áldozatot követelt. A regionális lebontásból kiderül, a fertőzés Trencsén megyében a halálesetek 30 százalékáért volt felelős, Nyitra megyében azonban jóval alacsonyabb arányban pusztított - az esetek 16 százalékában állapították meg, mint halálokot. A legtöbb halálesetet azonban ezúttal is a szív- és érrendszeri megbetegedés okozta (36%) - decemberben több mint 2700-an keringési zavarba haltak bele. Országos szinten a harmadik leggyakoribb halálok a légzőszervi megbetegedés volt, ami több mint ezer emberéletet követelt, és ezáltal az összes haláleset 15%-át teszi ki. A halálos betegségeket tekintve az elmúlt időszakban itt tapasztalható a legnagyobb növekedés, és ezt a decemberi mutatók is igazolják - az ötéves átlaghoz képest háromszorosára gyarapodott a végzetes légzőszervi megbetegedések száma. A negyedik helyen a daganatos megbetegedés okozta elhalálozás áll, szeptember és október kivételével a tavalyi év során kevesebben haltak meg rákban. Decemberben 1086 ember halálát okozta (14,6%) daganat, ami azt jelenti, hogy a rák az előző évek átlagához képest 7,6%-kal kevesebb áldozatot követelt. Egy rossz döntéssel tízezreket bukhatunk a 2. nyugdíjpilléren A második nyugdíjpillérben takarékoskodóké hónapban megkapják a kivonatot arról, hogyan gazdálkodtak a nyugdíjas éveikre félretett pénzükkel az elmúlt időszakban. A szakemberek szerint a kivonatnak nem szabadna a kukában végeznie. Mire kellene odafigyelnünk? Pozsony. Szlovákiában jelenleg nagyjából 1,7 milliónyian takarékoskodnak a második nyugdíjpillérben. Hogy a megtakarításaik milyen hozamot értek el az elmúlt időszakban, arról e hónapban tájékoztatják őket. „A kivonatnak sokan semmi figyelmet nem szentelnek, és olyanok is akadnak, akiknél szinte azonnal a kukában végzi. Ez azonban hatalmas hiba, hiszen kellő odafigyeléssel, a takarékoskodás paramétereinek a megváltoztatásával akár több tízezer eurót is nyerhetünk” - mondta el lapunknak Frantisek Burda, a FinGO.sk pénzügyi tanácsadó társaság befektetési elemzője. Alacsony hozam A második pillérrel kapcsolatban az egyik legnagyobb probléma, hogy a megtakarítások hozama az esetek többségében katasztrofálisan alacsony. Az 1,7 millió takarékoskodónak jelenleg együttesen nagyjából 11,75 milliárd euró van a személyi nyugdíjszámláján, ebből azonban több mint 7 milliárd eurónyi megtakarítást nem sikerül olyan mértékben fialtatni, mint arra egyébként lehetőség lenne. A takarékoskodók több mint 60 százaléka a garantált alapokban tartja a pénzét, amelyek minimális hozamot biztosítanak. Ez utóbbi a jelenleg történelmi csúcsokat döntögető infláció ütemét sem éri el, vagyis az így félretett pénz még veszít is az értékéből. „Sokan még mindig nem regisztrálták, hogy a második Fico-kormány idején, még 2013-ban minden takarékoskodó pénzét automatikusan a garantált alapokba utalták át, és aki ezzel nem értett egyet, annak külön kellett kérnie a pénz visszahelyezését a nagyobb hozamot biztosító alapokba. Épp ezért nem szabadna egy gyors mozdulattal kukába dobni a most kézhez kapott kivonatot, hiszen minimum azt ellenőriznünk kellene, mennyivel nőttek a megtakarításaink, és hogy milyen alapban takarékoskodunk” - figyelmeztet Burda. Előnyben a fiatalok Mit tehetünk annak érdekében, hogy a nyugdíjas éveinkre félretett pénz a lehető legjobb hozamot biztosítsa? A szakemberek szerint minden attól függ, hány évünk maradt a nyugdíjig. A fiatalabbak, akik még évekig spórolnak majd, jóval nagyobb kockázatot vállalhatnak, míg a nyugdíjas évek közeledtével érde-Vystup z II. piliera VAiení klienti. sporitelia na starobné dóchodkovó sporenlo A Fico-kormányok idején igyekeztek elbizonytalanítani a második pillérben takarékoskodókat, támogatva a tömeges kilépéseket is (TASR-feivétei) mes konzervatívabb stratégiára váltani. „A gyakorlatban ezt azt jelenti, hogy ha a nyugdíjig még több mint 15 évünk van hátra, akkor az agreszszívebb stratégia az ajánlott, vagyis a nagyobb hozamot biztosító, ám ezzel együtt kockázatosabb, nem garantált alapokban kellene spórolnunk. Ha a pénzünket fiatalon is a garantált alapokra bízzuk, több tízezer eurótól foszthatjuk meg magunkat” - mondta el Burda. Példaként egy 25 éves alkalmazott említhető, akinek a bruttó havi fizetése 1200 euró. Ha ő végig egy garantált alapban tartja a megtakarítását, a második pillérben 56 ezer eurót halmozhat fel a nyugdíjas éveire. Ugyanakkor, ha a pénzét végig egy nagyobb hozamot biztosító alapban tartaná, a megtakarítás összege elérhetné a 280 ezer eurót, ami látványos különbség. „Mindezek ellenére az emberek egy jelentős részét hidegen hagyja a második nyugdíjpillér, és sokan vannak olyanok, akik még azt sem tudják, hogy egyáltalán benne vannak-e ebben a pillérben vagy sem, ami hatalmas felelőtlenség” - figyelmeztet a szakember. Egyszerű váltás Mit kellene tennünk, ha úgy döntünk, hogy a második pilléren belül átlépünk egy másik alapba? Burda szerint ezt a magánnyugdíjpénztárunknál kérhetjük írásban, egyes társaságoknál azonban akár elektronikus formában is. Az átlépéshez így elég lesz egy aláírás vagy akár egy klikk is. „Elég, ha bejelentkezünk az interneten a második pillérrel kapcsolatos személyi számlánkra vagy az erre létrehozott alkalmazásba. Az alap megváltoztatása ingyenes, és bármikor sort keríthetünk rá, miközben igénybe vehetjük a pénzügyi tanácsadók szolgáltatásait is” - tette hozzá Burda. A nem garantált alapok között a részvény-, az indexált és a vegyes alapok közül válogathatunk, amelyek a hozamok szempontjából is különböznek egymástól. Eddig az indexált alapok biztosították a legnagyobb hozamot. Ki lesz az örökös? A 2. nyugdíjpillér előnye az is, hogy a megtakarított összeg a takarékoskodó tulajdonában marad, az esetleges halála esetén pedig a hozzátartozói öröklik. A második pillérből származó megtakarítások így nem szállnak át az államra, ahogy az az első pillér megtakarításainál történik. Burda szerint így a most megkapott kivonaton a kedvezményezett személy nevét is érdemes ellenőrizni, és ha még nincs ilyen, megéri feltüntetni a szerződésben. „Ha ugyanis a megtakarítónak nincs az öregségi nyugdíj-elötakarékossági szerződésében meghatározva a kedvezményezett személy, akkor a nyugdíj-megtakarítása automatikusan a hagyatéki eljárásba kerül, ez pedig megnehezítheti és késleltetheti a kifizetést. Kedvezményezett személy bárki lehet, akit a megtakarító kiválaszt, legyen az férj, feleség, de akár szülők, gyerekek vagy más közeli személy, akinek nem kell feltétlenül a családhoz tartoznia” - magyarázza Burda, (mi) A posta nem viszi házhoz, de mi digitálisan küldjük postaládájába a szombati Új Szót! Pluszszolgáltatás előfizetőinknek. Részletek az ujszo.com/szombat weboldalon.
